Friss Ujság, 1928. április (33. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-19 / 89. szám

2 tengerhajózási­­társaság­ felállításá­ról szóló javaslatát. Megemlíti azt is, hogy ma Brazíliában körülbelül százezer, Argentiniában húszezer magyar tartózkodik és Sanpaoló­­ban, ahol körülbelül hatvanezer ma­gyar él, a folyó évben nyolc magyar ■iskola felállítását tervezik. A magyar—jugoszláv barátság­ról beszélt Beck Lajos, aki azt mondja, hogy ennek a barátságnak útját egyengetni kell. Sikeres külpolitikát csak egybehangzó kereskedelempo­litikával lehet együtt csinálni. Rá­mutat a behozatalnak szinte vesze­delmes emelkedésére. Szünet után Hunyadi­ Ferenc gróf beszél és beszéde alatt vonulnak a Házba az olasz képviselővendégek, kiknek fogadtatásáról lapunk m­ás helyén számolunk be. Az olasz kép­viselők távozása, után a szocialisták magyarázzák a tüntetést. Malasits Géza kijelenti, hogy az olaszok nem a magyarok vendégei, hanem az egységes párt vendégei és tüntetésük nem az olasz nép ellen irányul, melyet a szocialisták is nagyrabecsülnek, a szocialisták csak azt kívánják, hogy az olasz nép mi­nél előbb szabaduljon a fascista já­rom alól. Tüntetésük csak Mattcotti gyilkosai ellen szólt. Megállapítja, hogy a szocialisták nem akartak­ ü­nneprontók lenni. 1852-ben egy lon­doni sörgyár munkásai alaposan megcibálták Haynau bajuszát, ne­künk is van bátorságunk a szabad­ság elnyomóival. Matteotti gyilko­sa m­­it szembeszállni. Jánossy Gábor: Lehetetlen ez az összehasonl­ítás! Peyer Károly: Nagyon is jó ha­sonlat. Miben különböznek ezek Ha­ynauéktól? Malasits Géza a külügyi költség­vetést kritizálja. Pintér László kifejti, hogy a szo­cialisták délelőtti tüntetésükkel megsértették a vendégjogot. Felkiáltások a szociáldemokraták­nál. Önök provokálták! Pintér László beszéde további fo­lyamán kikel a „Vossisch­e Zeitung" azok mai híradása ellen, hogy Ma­gyarország fegyverkezik. Megma­gyarázhatatlan, hogy honnan vette a német lap ezeket a rémképeket. Bogya János kijelenti, hogy az ország nagy többsége rendíthetetlen rokonszenvet érez Olaszország iránt. Lukács György beszámol az ame­rikai Kossuth-zarándokút tapaszta­latairól. Az út fő célja az volt, hogy kapcsolatot találjunk az amerikai magyarokkal és így megtegyük az első lépést a magyarok világszövet­ségének eszméje felé. Lord Rother­­mere is ezt az eszmét propagálja. A Kossuth-kultusz egyre nő az egész világon. A küldöttségnek nagy kitüntetésekben volt része és töb­bek között az amerikai kongresszus képviselőháza éppen olyan lelkesen fogadta a magyarokat, mint mi az olaszokat, csakhogy ott az ünneplés százszázalékos volt. A szabadkőmű­vesek is kivették részüket az ünnep­lésből és a maga részéről azt kéri, hogy a kormány talán revízió alá vehetné a szabadkőművességgel szemben elfoglalt álláspontját. El­mondja, hogy lord Rothermere el van szánva arra, hogy szent ügyün­ket diadalra vigye. Végül arra hív­ja fel a figyelmet, hogy az ameri­kaiak nem tudják megérteni a ta­nulás szabadságának korlátozását s a nyílt szavazást. több nagy állama a legközelebbi jö­vőben ejti meg a választásokat,ezek eredményétől sok függ. A kisebbsé­gek jogvédelme is remélhetőleg el­intéződik. A trianoni szerződés re­víziója is a megoldandó problémák sorába lépett. Békét akarunk és a reális politikának vagyunk a hvei. A szomszédainkhoz való viszonyt elsősorban a kisebbségi kérdés­ ha­tározza meg. Ausztriával jó vi­szonyba jutottunk, Jugoszláviával némileg­­javult atmoszférá­ban élünk. Romániával szemben a kisebbségi kérdés és a döntőbírósági kérdés a javulás akadályai. Csehszlovákiá­nál a megértés hiánya a főakadály. A nagyhatalmak közül Anglia, Né­metország, Olaszország meleg barát­sággal viseltetnek irántunk. Fran­ciaországgal és Lengyelországgal mind erősebb kapcsok fűznek ösz­­sze.Ezután az interpellációkra tér­nek át. Kohák Lajos egy szarvasi nép­gyűlés betiltását teszi szóvá. Scitovszky Béla belügyminiszter azt kéri, hogy ilyen bagatell ügyek­kel ne a Házba, hanem a miniszté­riumba jöjjenek. A betiltás indoko­lása nem egészen megfelelő, de a betiltás jogos volt. Kábák második interpellációjában arról beszél, hogy Gyöngyösön a rendőrhatóság ötnegyed órában ha­tározta meg egy gyűlés tartamát. Scitovszky belügyminiszter kije­lenti, hogy a közigazgatási tisztvise­lők lelkiismeretesen és nem pártpo­litikai szempontból járnak el. A gyöngyösi kapitányság intézkedését helyteleníti. A gyűlés különben jó­val tovább tartott ötnegyed óránál. Kábák Lajos és a Ház tudomá­sul veszi a választ. Scitovszky Béla belügyminiszter Györki Imre el nem mondott inter­pellációira kíván válaszolni. Szen­tesen betiltottak szociáldemokrata­­-és földaénközgyűléseket,­ ígéri, hogy legközelebb megadják az engedélyt. A gyöngyösi munkásotthonban megtiltották a birkózást, mert nem tagok is részt akartak benne venni. Ezután az ülés véget ért. ­ WALKÓ KÜLÜGYMINISZTE­R KÜLPOLITIKAI HELYZE­TÜNKRŐL Walkó Lajos külügyminiszter mindenekelőtt sajnálatát fejezi ki a délelőtt történtek felett. Malasits beszédében már kifejezést adott an­nak, hogy a párt nem cselekedett helyesen. Köszöni Lukács György beszámolóját az amerikai útról. Rö­viden kíván nyilatkozni Magyaror­szág külpolitikai helyzetéről. A hely­zet még ma is bizonytalan. A lesze­relés kérdése annyira jutott, hogy a nemzetközi politika már nem zár­kózik el a jelenlegi igazságtalan­ság belátása elől. Az európai gaz­dasági viszonyok rendezése csak a szövetségközi adósság kérdésének rendezésével intézhető el. Európa FRISS ÚJSÁG 1928 április 19. est­­tört­ök­ Vass miniszter megígérte az önálló iparosság aggkori biztosítását Kötvénykibocsátással az IOKSz útján hitelhez jut a kisipar A népjóléti miniszter, az agg­kori ellátásról szóló törvényja­vaslatnak a képviselőháziban való beterjesztése előtt, ma az érdek­­képviseletek bevonásával ankétet tartott. Az elhangzott felszólalá­sokra a népjóléti miniszter a kéz műi­parosok­ nyugdíja ügyében a leghatározottabban leszögezte ma­gát amellett, h­ogy a kormány az iparosok kötelező n­y­u­gd­í­j­b­i­ztosí­t­á­sát növeli á­r i­s után akarja megoldani. l Ippay Ist­ván dr. szakelőadó rá­mutatván a kisiparosok nehéz helyzetére, főleg arra kérte a nép­jóléti minisztert, hogy azok az ösz­­szegek, amelyek az aggkori ellá­tásra szóló törvény élet­beléptetése kapcsán a közműiparosságtól já­rulék címén el­vonatnál,­ az iparossághoz vezettessenek vissza. . A népjóléti miniszter méltányol­ta az iparosságnak ebbeli óhaját, kijelentette, h­igy mindent el fog követni abban az irányban, hogy a kisiparosság jogos kívánsága teljesedjék. A miniszter megígérte, hogy a pénzügyi kormánynál is közben fog járni, hogy ott is kiesz­közölje a kisiparosság annak az­­diájának keresztülvitelét, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete törvényhozási uton kötvénykibocsátási joggal ruház­­tassék fel. Ebben ifa esetben az iparosok által fizetendő öregségi járulékok az IOKSz kötvényeibe helyeztetnek el s igy az IOKSz­­nak módjában lesz ezen összegeket a kisiparos társadalomhoz hosszú lejáratú olcsó kölcsönök alakjában visszáját látni. Ha ez az intézke­dés megvalósul, a kisiparos társa­dalom mai súlyos és válságos hely­zetén jelentékeny­­javulás áll be, a mennyiben ilyen módon évente 7,8 millió pengő hosszúlejáratú hitelhez juthat. Két napi fogház a visszalakoltatási egyéni akcióért Visszalakoltató, aki 24 kihágást követett már el Annak idején megírtuk, hogy Do­hány Ferenc szállítómunkás néhány társa segítségével önkényesen visz­­sza­helyezte lakásába a kilakoltatott Duma Lászlót és családját. Dohány Ferenc ma állott a bíróság előtt az erőszakos és önkényes visszalakol­­tatás miatt. Dohány kihallgatása során előadta, hogy huszonnégyszer volt büntetve kihágás miatt Az el­­nök erre fenét csóválva jegyezte meg: — Ejnye, de jól tud maga kihágni! (Derültség.) Dohány Ferenc elmondta ezután, hogy ő a kilakoltatásban nem vett részt, csak a kapuban vigyázott. Nem tudta, hogy a cipészsegédet bírói végzés alapján lako­ltatták ki, azt hitte, hogy „szegény magyar munkástá­st­vérét egy más faj akarja kitelepíteni Mielőtt a bíróság ítélethozatalra vonulna vissza. Valentin tanácsel­nök megkérdi Dohányt, hogy van-e még valami mondanivalója. Do­hány feláll és a következőket mondja: — Kérem, én nem Palesztinába való vagyok ... A tanácselnök félbeszakítja eré­lyesen: — Ez nem tartozik ide! Üljön le! Néhány perccel később a törvény­szék kihirdeti ítéletét, amely bűnös­nek mondja ki magánlaksértés bűn­tettében Dohán­yi Ferencet és ezért őt kéthapi fogházra ítéli. A bünte­tést az elszenvedett vizsgálati fog­sággal kitöltöttnek vették. Az ítélet jogerős. tül—£ ___1- és hasonló fingmárkájú ke-8 P3|| WS fi ff rékpárok, varrógépek I I | u III El 18 ked­vező részletfizetésre. Alkatié­­® A nagyban is. Kérjen árjegy­zéket KASTL ÉS TÁRSA Budapest, Kertész­ u. 38 Més: Mi d­omm inlék ? Felelet: A Kérdezz - felelek KÉRDEZZ - FELELEK 1500 kérdés és 1500 felelet minden tárgykörből ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BALASSA JÓZSEF ELŐSZÓT IRT: KARINTHY FRIGYES Mindenki ezt játssza, mindenki evvel szórakozik Ara 2 pengő 60 fillér A KULTÚRA KIADÁSA KAPHATÓ MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN ,ei . Súlyos motorbicikli­­gázolás a Nemzeti Színház előtt Egy tisztviselőt elütött a motor­bicikli, mert nem vette ügye­lembe a rendőr intézkedését Ma délelőtt féltizenegy órakor sú­lyos kimenetelű motorkerékpárgázo­lás történt az Erzsébet körút és Rá­kóczi út kereszteződésénél. A Baross tér felől a Rókus-kórház irányában akart továbbhaladni az úttesten Kö­vess István 24 éves kereskedő oldal­kocsis motorkerékpárjával. A vil­lanyrendőr „szabad11 jelzést­ adott és a motorkerékpáros szabályszerűen áthaladt a kereszteződésen-Raskó Oszkár 35 éves tisztviselő ugyanebben a pillanatban a Nemzeti Színház előtt át akart szaladni a másik oldalra. A motorkerékpár ol­dalkocsija elütötte a tisztviselőt, aki fején és mellén szenvedett súlyos sérüléseket. A szerencsétlenség miatt meg­akadt a körút és Rákóczi út for­galma, a kocsik közel 20 percig ál­lottak tétlenül. A helyszínére ér­kező mentők Raskót súlyos sérülé­sével és agyrázkódással kórházba­­szállították. Szemtanuk állíttása sze­rint Raskót azért érte baleset, mert nem alkalmazkodott a villany­­rendőr jelzéséhez. Az öngyilkos leányt kifogták a vízből, mégis meghalt — méreg ölte meg Izgalmas életmentés a Dunán Az Erzsébet-h­ídról egy fiatal, 20 esztend körüli leány beleugrott a Dunába. A hídon haladt keresztül Buda felé és amikor a híd közepére ért, hirtelen mozdulattal felugrott a párkányra és levetette magát. A híd alatt mentőcsónakkal rögtön az öngyilkos nő kimentésére siettek. A Duna vize a fiatal leányt a Ferenc József-Zlid irányába sodorta és a mentőcsónakon tartózkodóknak csak úgy sikerült a Ferenc József-híd lá­bánál kimenteni a leányt a vízből, hogy segítségükre sietett az Erős kotróhajó. A hajó matrózainak nagy erőfeszítések árán sikerült is a leányt kimenteni. A helyszínére érkező mentők azon­nal hozzáfogtak a fiatal leány életre keltéséhez, de fáradozásuk nem ve­zetett eredményre. Eszméletlen álla­potban szállították a Rókus-kórház­­ba, de mire odaértek, a leány meg­halt. Megállapították, hogy az öngyil­kost Boros Annának hívják. 20 esz­tendős háztartásbeli leány. Szülei a Mosonyi-ucca 10. szám alatt laknak. Az életunt leány, mielőtt a halál­ugrást elkövette a Zlldről, nagy­mennyiségű morfiumot vett be, úgy hogy a mentők megállapítása sze­rint részben mérgezés, részben pe­dig fulladás következtében állott­ be a halál. Baros Anna holttestét a rendőrség intézkedésére a törvény­­széki orvostani intézetbe szállítot­ták. • :A m­ai és a holnapi rádióműsor. Csü­törtök: 9.30: Hírek, közgazdaság. 11.45: Hírek, közgazdaság. 12.00: Déli harang, szó. Zongorahangverseny. 13.00 : Idő­jelzés. 15.00: Hírek, közgazdaság. 16.00: A méhlegelő. 16.45: Pontos időjelzés, idő­járás. 17.00: Citerahangverseny. 18.15: Novellák. 18.40: Németnyelvű előadás. 19.40: Evezős-klubok díszhangversenye. 22.15: Pontos időjelzés, hírek. Jazz-band. — Péntek: 9.30: Hírek, közgazdaság. 11.45: Hírek, közgazdaság. 12.00: Déli harangszó. Utána: Kamarazene. 13.00: Pontos időjelzés, időjárás. 15 00: Ik­rek, közgazdaság. 16.00 : Irodalomtörténeti előadás. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás. 17.15: Zongorahangverseny. 18.35: A ja­pán­ lélek és a harakiri. 19.10: Kelet, és Nyugat. 19.45: Égetőversenyen k­­iélnek. 20.00: Művészem. 21.45: Pontos "idője­lzés", hírek. Utána: Cigányzenekar.

Next