Friss Ujság, 1928. június (33. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-13 / 132. szám

4 iron­Mü , ^ Időjárás Jl­niUS­B Hazánkban a hirtc-I ggft |j lenül benyomult hűvös ■E I nyugati szelek a nagy g| 9 melegnek gyorsan vé- 9 get vetettek. A hőm­ér­­fa sékleti maximumok 33 Szerda 9 és 34 fok Celsius közt i l tat. és orut || váltakoztak. Eső i­­­p , , 9 ká­bb csak a kelet­i ré­­széken volt, ahol azon­túl — zivatar kíséretében, 20—1­0 milli­métert­ meghaladó záporeső is esett. Turkevér­ 31, Püspökladányban 30, Hala­son 23 milliméternyi volt a csapadék. Turkevéről és Egerből jégesőt jelentet­tek. Déli hőmérséklet Budapesten : 22 Celsius fok. Jóslat : Egyelőre még változékony, később száraz és melegebb idő várható. Vízá­llás A Duna Wienig és­ Budapesti—Mohács között árad,­ máshol apad, közepes víz­állása. Más duna­i vízállások: Passau 301, Stein 120, Wien 123, Komárom 370, Budapest­ 346, Paks 258, Mohács 261, Barcs 117 cm. — A Tisza Záhony—Tisza­füred között árad, máshol apad. Tokajig alacsony, lejjebb közepes vízállása. Mai tiszai vízásások : Tokaj 217, Szolnok 270, Szeged 326 cm. Színházak Opera­ház : Szünet. — Nemzeti Szín­ház (148): János vitéz. — Kamaraszín­ház (3): Rang és mód. — Városi Színház (18): Bohémélet. — Vígszínház (8): A házibarát. — Magyar Színház­ (8): Orosz­ország. — Király Színház (8): Szeretlek. — Belvárosi Színház (8): A sánta kutya. — Fővárosi Operettszínház (8): Abris rózsája. A lelkiismeretesség és a köte­lességtudás áldozata Ez a megállapítást egyre gyak­­rabban­ olvassuk a felül nem sza­porodó m­­unkásszerencsétle­n féfjek­ről fel­vett statusául jegyzőkönyvek­ben. Ma reggel a Szent István-kór­­házban megint kiszenvedett esni de­rék fiatal munkásember, Bam­ha Sándor harminchároméves gépész­, aki a Kula Testvérek Márton utcai szappanfőző telepen beleesett a for­ró szappanul telt üstbe, amikor lel­kiismeretes kötelességtudással az emul kazán s tel­epét még akarta javítani. Bartha Sándor háromnapi kínszenvedés után meghalt, kis csa­ládja itt maradt kemiérkereső nél­kül, a gyárban pedig megjelent a rendőri­ bizottság és a gyárvezető­­ség meghallgatása után .Megállti­pi­­totta, hogy a katasztrófáért a­ gyár­vezetőséget nem terheli felelősség, mert a sz­­encsétlen munkás köte­­lessé teljesítése közben lelkiismere­tességének áldozatául esett. Szer­in­­tünk így talán még­sem lehetne le­zárni az egyre szaporodó munkás­­szerencséllenségek ügyét. Nem ért­jük,­ hogy a hatalmas gyárvállala­tok miért élvezhessenek felelősség­­mentességet, ha hitelességteljesítés közben lelkiismeretes munkásaik a l­ég­bo­­rza­l­ma­sa­b­b k­i­nh alá­t sze­nved­­­hetik. Végre is a technika mai ál­lása szerint az üzemi berendezések a legteljesebb életbiztonságot, nyújt­hatják, ha a vállalatoknak a mun­kás élete nem lenne olcsóbb, mint a biztonsági intézkedések. Tessék csal: a vállalatokat rákényszeríteni, hogy a lelkiismeretes kötelességtu­­dás áldozatainak családját kártala­nítsák. Majd megtanuljál­, hogy a munkás életének védelmére se saj­náljál­ az óvóintézkedéseket, ha nem kapnak olyan könnyen minden fe­lelősség alól való felmentést, ha egy egy lelkiismeretes­­ munkásuk oly könnyen halálba szédülhet. — Horthy Miklós kormányzó hat­vanadik születésnapja alkalmából igen sokan azt a kérdést intézték a kabinetirodához, hogy milyen for­mában jut­tatssák szerencsekivona­­taikat az államfőhöz. Most illetékes helyen kijelentik, hogy mivel a kormányfő már megkezdte nyári üdülését és nem tartózkodik a fő­városban, a születésnapi üdvözítők is el­maradnak.­­ Nem szabad lefoglalni az ipa­rosnál mások áruját, miután az igazság­­ü­gy miniszter­ rendelete sze­rint a végrehajtókat arra utasítot­ták, hogy olyan ingóságoknál, me­lyek nem a végrehajtást szenvedők tulajdonát képezik, tekintettel le­gyenek az igénybejelentésre.­­ A kereskedelmi miniszter a ki­rakatból való árusítás ellen. A ke­reskedelemügyi miniszter az elmúlt napokban újabb rendelettervezetet küldött a főváros tanácsának a ki­rakatokból való utcai árusítás be­tiltása ügyében. Leiratéban a mi­niszter kifejti, hogy a hozzá érke­zett panaszokat alaposan megvizs­gálta és ezeket helytállónak találta. A miniezer leirata szerint a­ kiraka­tokból való árusítás kifogásolható még közegészségi és közrendészeti szempontból is. A kirakatokból va­ló árusítás nemcsak illegitim ver­seny, miután a járókelők így köny­­nyebben vásárolnak, hanem az ut­cai forgalmat is nagymértékben akadályozzák. A kereskedelmi mi­niszter most már állásfoglalásra szólította a székesfőváros tanácsát ebben az ügyben.­­ Pusztulnak az óvóköteles gyer­mekek, mert csak negyedrészük jár­hat óvódába. A kültelki és környék­beli gyem­ektragédiák ismét meg­lepően elszaporodtak. Kispesten Vö­rös József kereskedő másféléves fia, benzint ivott és meghalt mialatt szülei a boltban voltak elfoglalva. Hasonló esetek napirenden vannak. A légkő, a benzin szedheti áldoza­tait, mert a munkáscsaládok óvoda­­köteles gyermekeinek befogadására nincs elég óvoda és napközi otth­on. A Friss Újság esztendők óta sür­geti a gyermekgondozó napközi ott­honok létesítését s ma, mint a fő­város közoktatásügyi bizottságában szóvá tették, az a helyzet, hogy a­ fő­városban 25.000 óvodaköteles gyer­mek van, de csak 9000 gyermek jár óvodába, mert a 25.000 gyermek be­fogadására kevés a meglévő 86 óvoda, legalább harminc új óvodá­ra volna szükség. Az üzemi felesle­gekből talán mégis telne a kültelki gyermekek életének megmentése ér­dekében néhány napközi otthon fel­állítására.­­ Az autóbuszmegállóhelyeken más járművek nem tartózkodhat­nak. A főkapitány ma rendeletet adott ki, amelyben megtiltja, hogy az autóbusz megállóhelyeknél egyéb járművek várakozás céljá­ból tartózkodjanak és elrendeli, hogy az autóbuszok megállóhe­lyeit legalább 15 méter hosszúság­ban szabadon hagyják. Az utóbbi időben ugyanis megesett, hogy az­ autók és kocsik az autóbuszmeg­állóhelyeket elfoglalták és az autó­buszoknak az úttest közepén kellett megállaniok, miáltal a forgalom za­vartalan lebonyolítását akadályoz­ták.­­ Fölakasztotta magát a szegedi Back-m­alom cégvezetője. Szegeden a Boldogasszony sugárút 8. számú lakásán öngyilkos lett Körtig Jenő, a szegedi Back-malom cégvezetője. König Jenő felakasztotta magát s mire a szobalány észrevette gazdája tettét, a cégvezető már halott volt. König Jenő levelet hagyott hátra , a rendőrségnek, amelyben megírja, hogy miért lett öngyilkos. Elmond­ja ebben a levélben, hogy harminc éve állott már a Bach-malom szol­gálatában s mivel az utóbbi időben idegrendszere felmondta a szolgá­latot, szabadságra ment. Szabadsá­ga alatt beleszeretett egy elvált asz­­szonyba, akit el akart venni. Az volt a tervük, hogy nyugdíjaztatja magát, illetve végkielégítést kér és a pénzből kézimunkaüzletet nyit­nak. A malom igazgatósága azon­ban nem volt hajlandó kérését tel­jesíteni. Emiatt elvesztette életked­vét, nem látta semmi különösebb célját annak, hogy tovább éljen és ezért határozta el magát az öngyil­kosságra. — Kun Béla felesége nem jöhet Bécsbe. Bécsből jelentik:­­Kun Béla felesége a moszkvai osztrák követ­ségtől beutazási engedélyt kért, hogy résztv­eh­essen a bécsi főtár­gyaláson. A moszkvai osztrák kö­vetség a bécsi szövetségi kancellá­riával történt táviratváltás után a beuazást megtagadta. Kun Bélá­nak felesége rádiótáviratot küldött, melyen ez a ké szó áll: Beutazás megtagadva. — Carol volt román trónörökös válópere. Carol volt román trón­örökös, aki egy belga ügyvédet bí­zott meg képviseletével felesége, Helena görög hercegnő által meg­indított válóperében, újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a válást csakis felesége hibájából mondhat­ják ki. Helena hercegnőnek köteles­sége lett volna, hogy gyermekével egyetemben őt kövesse a száműze­tésbe, mire többször fel is szólí­totta. Lupescu asszonyhoz csupán őszinte barátság fűzte, nem pedig szerelem.­­ Leszállították a rákoshegyi vasúti katasztrófa vádlottainak bün­tetését. 1925 május 9-én Rákoshegy állomástól néhányszáz méter távol­­saságban a rákosi személyvonat az egyik keresztezőnél beleszaladt a rákoshegyi pályaudvar felé haladó tehervonattal. Két vagon felborult, három pedig a szerelvénytől elsza­kadva, visszafelé szaladt a lejtős pá­lyán. A túlzsúfolt vonaton az uta­sok és a személyzet közül negyven­öten megsebesültek és ketten meg­haltak. A nyomozás lefolytatása után a pestvidéki törvényszék Szép Zoltánt, a tehervonat vezető­jét egyévi börtönre. Kerekes Tibor rákoshegyi forgalmi tisztet hathó­napi fogházra ítélte. Fellebbezés folytán az Ítélőtábla Szép bünteté­sén­ kéthavi. Kerekesét egyhavi fog­házra szállította le.­­ 150 embert fosztott ki „olcsó" ruhaszövetekkel egy csaló. A rend­őrség letartóztatta Rosta Gyula 36 éves rovott­ múltú autószerelőt, aki többrendbeli csalást követett el oly­módon, hogy magát a népjóléti mi­nisztérium altisztjének adva ki, fel­kereste a középületek kapusait, a sofőröket, a házfelügyelőket és mindenütt olcsó ruhaszövetet aján­lott megvételre. Ily módon körülbe­lül 150 embertől vett fel különböző összegeket 5—33 pengőig a ruhaszö­vet utalványokért, melyekről azt állította hogy azok ellenében a nép­jóléti minisztériumban az olcsó ru­haszövet akció útján megkapják a szövetet. Rosta Gyula az Illés, Kal­már és Bálint álneveket is használ­ta. A rendőrség felkéri a károsulta­­kat, hogy jelentkezzenek a főkapi­tányság II. emelet 127. számú szo­bájában.­­ Házat vásárolt az elaggott ven­déglősök részére a vendéglős ipar­­testület. A Budapesti Szállodás és Vendéglős Ipar­testület a Magyar Szállodások és Vendéglősök Ottho­na céljaira Pécelen házat vett, a­melyben 29 azonnal használható helyiség van és amelynek igen elő­nyös vételára 100 ezer pengő. A új ipar­testület elnöksége egyelőre 20 szegény és vagyontalan, hatvan évet meghaladott vendéglőst, vagy kocsmárost fog egyelőre elhelyezni. Az ipartestület elnöksége ezúton is közli, akik az otthonban való elhe­lyezésre igényt, tartanak, folyamod­­ványaikat igazoló okmányaikkal felszerelve az ipartestület elnöksé­geihez (Budapest, V., Ferenc József tér 5.) küldjék be.­­ Lopkodják a telefonhuzalokat a főváros környékén. A postaigaz­gatóság az utóbbi időben több fel­jelentést adott be a rendőrséghez ismeretlen tettesek ellen, akik Bu­dapest környékén rendszeresen lop­kodják a telefonhuzalokat. Az el­múlt napokban a Külső Jászbe­rényi úton, a szolnoki vasútvonal sínjei mellett elhelyezett telefonve­zetéket­ lopták el mintegy kilométer hosszúságban, másnap pedig a Ceg­lédi úton szerelték le és vitték ma­gukkal a huzalokat körülbelül fél­­kilométernyi darabról. A főkapi­tányságon valószínűnek tartják, hogy egy külön erre a célra szer­vezkedett társaság lopkodja a tele­fon­huzalokat. A rendőrség keresi a tolvajokat. T­alaj helyett vizet szállítottak a paksi villanytelepnek és ezzel kap­csolatban B­ertheim Zsigmond és Wertheim Imre kereskedőket, vala­mint Kénessy Lászlót, a villanyte­lep üzemvezetőjét őrizetbe vették. Mindhármukat a paksi csendőrök a szekszárdi ügyészségre szállítot­ták. Eldobott cigaretta okozta a Munkácsy-utcai tetőtü­zet. A rend­őrség erélyes nyomozást indított annak megállapítására, hogy mi­lyen körülmények idézték elő azt a veszedelemes tüzet, amely teg­nap este 8 óra után a Munkácsy­­utca 29. szám­ú ház tetőzetét el­pusztította. Mindjárt a tü­z elol­tása után megállapították, hogy a ház tetőzete akként gyuladhatott ki, hogy a tető ja­vításán dolgozó bádogosok közül valamelyik vagy égő cigarettát dobott el, vagy pe­dig a bádogforrasztó lámpával meggyújthatta a faburkolatot. A tetőzeten dolgozó nyolc munkás kihallgatása kedden egész nap tartott. • FRISS ÚJSÁG 1928 június 13, szerda Szocialista kancellárt kap Németország Müller Hermain a baloldali polgári pártokkal megalakítja a kormánykoalíciót A német választások első áldo­zata Marx birodalmi kancellár, ki mia Hindenburg elnöknél átnyúj­totta a kormány írásos lemondását, mire a birodalmi elnök Hermann Müller szocialista képviselőt meg­bízta a kormány alakításával. Mül­ler elfogadta a megbízatást s most a baloldali pártokkal tárgyal, me­lyekkel együtt , koalíciós kormányt akar néhány órán belül alakítani. Érdekes, hogy Müller Hermann, aki 52 éves,­­ kereskedőinasból lett kancellár. Szülei szegénysége folytán nem járhatott magasabb iskolába, egy frankfurti kereskedő mellett műstk­m­as, később pedig mint segéd dol­gozott. Tizenhét éves korában tagja lett a szocialista pártnak, azután a vidéken szocialista párti lapot szerkesztett, míg Zsehel, a szocialis­ták nagy vezére Berlinbe hívta a pártvezet­őséghez. 1916-ban egy pót­választás során került a képviselő­házba, a háború után a német köz­társaság központi tanácsába, ké­sőbben a német nemzetgyűlés tag­jává választották. 1919-ben a wei­mari szocialista nagygyűlésén a párt elnöke lett és ugyanaz évben a Bauer-kabinetben külügyminisz­terré nevezték ki- Müller most másodízben veszi át a kancellár állását, mert Bauer­ után ő volt Németor­szág kancellárja, mely állásról azonban alig három havi tevékeny­ség után le kellett mondania az 1920-iki német választások miatt. Müller Hermann, a szocialista német kancellár. Ritkeshegyen Budapest Keleti p. u.-tól 25 percnyire 200 négyszöszole' TELKEK 1.50,5.— pengőért ,ölenként réSZlCfSÍ2CS€Sr€ kaphatók Pestktírnyéki Takarék és Ház­építő Szövetkezetnél, Budapest, V., Erzsébet-tér 5. félemelet. Telefon: Teréz 152­­ - :?9 .és vae£rnapokon délelőtt Rá­koshegyei)­p­­­ttiöröm­öly'Utofi lévő „Diófa“ vendéglőben.

Next