Friss Ujság, 1928. augusztus (32. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
/ 1928 augusztus 1. szerd. FRISS ÚJSÁG Lezuhant egy hatemeletes bérpalota állványzata és maga alá temette a munkásokat Borzalmas szerencsétlenség a Margit-körúton — két munkást haldokolva emeltek ki a romok alól — Eetten eltűntek a lezuhanó gerendák romfal alatt őrizetbe vették az építkezést vezető két főpallért Ma este hat óra előtt néhány perccel borzalmas szerencsétlenség történt Budán, a Margit-körút 58. szám alatt. Az óriási telken épül a Budapesti Ingatlan Részvénytársaság hatemeletes palotája. A hatalmas épületre most húzzák föl a tetőt. Azegész épület állványokkal van körülvéve. Az épülő bérpalotának meglepően szűk udvart hagytak. Az udvar felől is állványok voltak, amelyek felnyúltak egészen az épület tetejéig. Itt az udvar felői részen történt a szerencsétlenség. Menydörgéshez hasonló dübörgéssel dőlt össze a hatemeletes épületállvány A Margit-körút 58. számú bérpalotát a Cyclop építkezési r.t. építi. A Cyclop az építési vállalkozó, amely 280 embert dolgoztatott a hatalmas épületen. A munkások általában vidékiek közül kerültek ki. Nagyrészük 40—50 fillér órabérért dolgozott. Éjjel-nappal folyt a munka az épületen. Nem tartjuk kizártnak, hogy ez az erőltetett munkatempó is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a mai szerencsétlenség bekövekezhetett. A világítás ugyanis meglehetősen gyenge volt és így történhetett, hogy hibák csúsztak be az állványok szerelésénél. Ma délután hat óra tájban a munkások egy része már levonult az állványokról. Az udvar felé eső állványokon már csak 5—6 ember dolgozott. Ez volt a szerencse. Ha a katasztrófa előbb következik be, akkor 30—40 ember lelte volna itt a halálát. A hatodik emeleten éppen a végzett munka ellenőrzéséhez és névsorolvasáshoz akart fogni Welley Imre mérnök. Körülötte sereglettek össze a munkások, hogy el ne mulasszák a jelentkezést és hogy jelentkezés után azonnal eltávozhassanak az épületről, hogy helyet adjanak éjszaka dolgozó társaiknak. Alig gyülekeztek itt össze a munkások, amikor menydörgéshez hasonló dübörgés hallatszott, utána puskaropogásszerű robajok törtek elő, majd pedig mintha akna robbant volna fel: sűrű füstfelhőhöz hasonló mészpor tömege homályosította el a látást. A robbanáshoz hasonló dörrenés megreszkettette az egész épületet, de a szomszédos épületek falai is megremegtek. Pillanatokkal később velőtrázó segélykiáltások, menekülő emberek jajgatásai hallatszottak. Senki sem tudta, mi történt. Az épület munkásai között valóságos pánik tört ki. A munkások fejvesztetten menekültek. Azt hitték az első percekben, hogy az egész épület összeomlott. A menekülő emberek közül sokan lezuhantak a keskeny deszkákon és kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek. Az igazi rémület azonban csak most tört ki, amikor végre eloszlott annyira a mészkőporfelhő, hogy tisztábban lehetett látni. Kiderült, hogy a szűk udvaron elhelyezett hat emelet magas épületállvány szakadt le és vele együtt a mélységbe zuhantak le az állványokon dolgozó munkások is. Az összeomló hatalmas épületállvány, a lezuhanó gerendák, vastraverzek, tetőgerendák és téglák okozták a robbanáshoz hasonló dübörgést és verték föl a füstfelhőhöz hasonló mészportömeget. A szörnyű látványtól szinte az eszüket vesztették az emberek. Senki nem tudta, hogy hány ember került a romok alá, amelyek egészen a pincéig megtöltötték az udvart. A lezuhant gerendák az épület mellett lévő 56-os számú ház magas falkerítését is lerombolták. A gerendák ennek a háznak az udvarát is félig betemették, úgy hogy a földszinti lakók nem tudtak kimozdulni szobájukból. hást és belső sérülést is szenvedett. Életveszélyes állapotban szállították be az Új Szent János-kórházba. Felépüléséhez nincs remény. Újabb negyedórás munka után megint előkerült egy munkás a romok alól. Mészáros Gyula 28 éves ács-A helyszínen megjelent rendőri bizottság azonnal hozzálátott a borzalmas szerencsétlenség okának megállapításához. A rendőri bizottság szerint a lezuhant állványokat nem szerelték kellő tartósságúnak. A gerendák rosszul voltak összekapcsolva, egy részük korhadt is volt és nem bírta el azt a súlyt, amivel megterhelték. A rendőrség ott a helyszínen kihallgatta az építkezés vezetőit, Rosgyán Pál és Fülöp József főpallérokat, munkást emeltek ki a rázuhant gerendák közül. A szerencsétlen férfi teste tele volt zúzott sebekkel. Ruhája át és át volt itatva vérrel. Mészáros Gyulát eszméletlenül vitték be az Új Szent János-kórházba, ahol megállapították, hogy koponyaalapi sérülést és belső zúzódásokat szenvedett, állapota súlyos. Este fél nyolc órakor még javában folyt a romok eltakarítása. A pallér és a munkások jelentése szerint még két munkás van a romok alatt. Ezeknek a felszínre hozatala végett a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak a munkások és a tűzoltók. Éjfél előtt nem remélik, hogy sikerül teljesen eltakarítani a romokat. — Ha csakugyan a romok alatt van ez a két szerencsétlen ember, — mondotta Köhler főtiszt, a tűzoltók vezetője — akkor csak holtan kerülhenek elő. Teljesen reménytelen, hogy élet legyen bennük, amíg hozzájuk férkőzhetünk Idegsokkot kapott egy munkás A szerencsétlenségnek egyik áldozata Szénási Ernő napszámos, aki a lezuhanó állványzat közvetlen közelében tartózkodott és csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy az összeomló állványokkal együtt ő is nem zuhant le a hatemeletes mélységbe. Szénási Ernőt úgy megrázkódtatták a kiállott izgalmak, hogy idegsokkot kapott és eszméletét vesztette. Súlyos állapotban szállították kórházba. Őrizetbe vették az építkezés két vezetőjét Két szaidokió munkást vonszolnak ki a romok alól A szerencsétlenségről rögtön értesítették a tűzoltókat, mentőket és a rendőrséget. A tűzoltók Kéhler és Szilvay főtisztek vezetése alatt teljesszerelvénnyel jelentek meg a szerencsétlenség színhelyén. A mentők négy kocsival robogtak elő. A rendőri készültség Keresztessé rendőrfőtanácsos és Németh Béla rendőrtanácsos vezetése alatt vonult ki a szerencsétlenség színhelyére, ahol ekkor már százakra menő közönség gyűlt egybe. A rendőrség rögtön elzárta a járdát, nehogy az utca felőli épületállványok esetleges összeomlása újabb szerencsétlenséget okozzon Ezalatt a tűzoltók csákányokkal és feszítő vasakkal benyomultak az udvarra, ahol a forgáccsá tört deszkák és gerendák között hozzáfogtak az áldozatok kiemeléséhez. Ez a munka roppant veszélyes volt, mert még egyre zuhantak le a tetőről a gerendák és azok a falba mélyesztett vaskos deszkák, amelyek az állványok tartására szolgáltak. A tűzoltóknak a munkások is segítettek a gerendák és egyéb épülethulladékok eltakarításában. Végre félórai munka után előkerült a romok alól egy minkásnő összezúzott véres teste. Vigyázva emelték le a szerencsétlen nőről a rázuhant gerendákat és téglákat. Már fölemelték az eszméletlen emberi roncsot, amikor észrevették, hogy ballába bele van préselve két egymásra boruló súlyos gerenda közé. Eltelt még 6—8 perc, míg kiszabadították a munkásnő lábát. Ezután hordágyra tették a boldogtalant és kivitték az utcára, ahol a mentőorvosok ideiglenes kötést tettek az ezer sebből vérző, összezúzott tagokra. Ugyanekkor megállapították, hogy szerencsétlenül járt munkásnő a 32 éves Pásztor Erzsébet. Két kis gyermeke van, akik hiába várják haza édesanyjukat. Pásztor Erzsébet koponyáján 15 centiméteres repedést okozott a rázuhant gerenda: koponyaalapi törést, agyrázkó Merénylet okozta a szerencsétlenséget! A rendőrség kihallgatta Wellay Imre mérnököt, aki az éritkezés anyagátvételét intézi. Wellay azt a gyanúját fejezte ki a rendőrség előtt, hogy a szerencsétlenséget egy elbocsátott munkás merénylete okozta. Wellay előadása szerint ma délután jelentkezett nála egy Gy. nevű munkás, aki eddig az építkezésen dolgozott. Az illető előadta, hogy azonnal el akar távozni és adják ki a munkakönyvét. A mérnök elbocsátotta, de munkakönyvét nem adta ki, mert gyanúsnak találta viselkedését és azt, hogy sürgősen ott akarta hagyni a munkát. A rendőrség intézkedett, hogy állítsák elő ezt a munkást, akit azzal gyanúsítanak, hogy meglazított néhány tartókapcsot és emiatt következett be a szerencsétlenség. A szomszédos Szegényházutcai gyárépülettel együtt sülyed az épülő palota. A szerencsétlenséggel egyidejűleg megállapította a rendőri bizottság, hogy a Margit-körút 58. számú épülő palota, ahol a mai munkáskatasztrófa történt, sülyedőban van és hogy a sülyedő épült magával rántja a háttal hozzátámaszkodó Szegényház-utca 21. számú gyárépületet is. A sülyedés eddig 8 centimétert tesz ki, — a gyárépületet azonban ez teljesen elpusztította. A földszintes, részben egyemeletes épület falai középen ketté repedtek, kidőltek az ajtók, — a mennyezetek pedig leszakadással fenyegetnek. Az épületet kívülbelül gerendák tartják. Hatósági intézkedésre mindenkit kilakoltattak a gyárépületből, ahol holnap helyszíni vizsgálatot fognak tartani. Nem találtak halottat a romok alatt Éjszaka jelenti tudósítónk. Fél 1 óra után befejezték a romok eltakarítását. A romok alatt nem találtak holttestet, ami általános megnyugvást keltett. A kihallgatott tanúk azt vallották, hogy az állványok nem voltak kellően megerősítve és így gondatlanság történt. Rosgyán Pál és Fülöp József íőpallérokat őrizetbe vették. 3 Szörnyű vasúti szerencsétlenség Németországban 12 halott, 35 sebesült Augsburg, július 31. Az Ulm és Augsburg között közlekedő 911. számú gyorsított személyvonat a váltó hibás működése miatt ma délután háromnegyed 4 óra tájban Dinkelscherben állomáson beleszaladt egy tehervonatba. A mozdonyt és három személykocsit az összeütközés ereje egymásba taszított. Úgy hírlik, hogy 12 halott van és harmincöten megsebesültek. A birodalmi vasutak még nem adtak ki részletes jelentést a szerencsétlenségről. Augsburgból két és Ulmból egy tehervonat indult el a szerencsétlenség színhelyére. viiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii — Vigyázó Ferenc gróf örököse a Tudományos Akadémia. A Friss Újság jelentette, hogy Vigyázó Ferenc gróf pillanatnyi elmezavarában öngyilkos lett: kiugrott a rekawinkeli szanatórium ablakából. Holttestét Rákoskeresztúrra hozzák, ahol a hét végén a Vigyázó grófok családi sírboltjába temetik. • Bojári Vigyázó Ferenc gróf az ország egyik leggazdagabb főura volt. A Duna—Tisza közén körülbelül 30.000 hold príma termőföld fölött rendelkezett, ugyanennyi földje fekszik a románok által elszakított területen is. Budapesten több bérpalota tulajdonosa volt. Az ügyvédeinek tudomása szerint Vigyázó Ferenc gróf két végrendeletet hagyott hátra, az ügyvédek úgy tudják, hogy a végrendeletek valóban a Magyar Tudományos Akadémiának juttatják az utolsó Vigyázó gróf óriási vagyonát.