Friss Ujság, 1928. augusztus (32. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

/ 1928 augusztus 1. szerd. FRISS ÚJSÁG Lezuhant egy hatemeletes bérpalota állványzata és maga alá temette a munkásokat Borzalmas szerencsétlenség a Margit-körúton — két munkást haldokolva emeltek ki a romok alól — E­etten eltűntek a lezuhanó gerendák romfal alatt őrizetbe vették az építkezést vezető két főpallért Ma este hat óra előtt néhány perccel borzalmas szerencsétlenség történt Budán,­ a Margit-körút 58. szám alatt. Az óriási telken épül a Budapesti Ingatlan Részvénytár­saság hatemeletes palotája. A ha­talmas épületre most húzzák föl a tetőt. Az­­egész épület állványok­kal van körülvéve. Az épülő bér­palotának meglepően szűk udvart hagytak. Az udvar felől is állvá­nyok voltak, amelyek felnyúltak egészen az épület tetejéig. Itt az udvar felői részen történt a szeren­csétlenség. Menydörgéshez hasonló dü­börgéssel dőlt össze a hat­emeletes épületállvány A Margit-körút 58. számú bérpa­lotát a Cyclop­­ építkezési r.­t. építi. A Cyclop az építési vállal­kozó, amely 280 embert dolgozta­tott a hatalmas épületen. A mun­kások általában vidékiek közül ke­rültek ki. Nagyrészük 40—50 fillér órabérért dolgozott. Éjjel-nappal folyt a munka az épületen. Nem tartjuk kizártnak, hogy ez az erőltetett munkatempó is hoz­zájárulhatott ahhoz, hogy a mai szerencsétlenség bekövekezhetett. A világítás ugyanis meglehetősen gyenge volt és így történhetett, hogy hibák csúsztak be az állvá­nyok szerelésénél. Ma délután hat óra tájban a munkások egy része már levonult az állványokról. Az udvar felé eső állványokon már csak 5—6 ember dolgozott. Ez volt a szerencse. Ha a katasztrófa előbb következik be, akkor 30—40 ember lelte volna itt a halálát. A hatodik emeleten ép­pen a végzett munka ellenőrzésé­hez és névsorolvasáshoz akart fogni Welle­y Imre mérnök. Körü­lötte sereglettek össze a munká­sok, hogy el ne mulasszák a jelent­kezést és hogy jelentkezés után azonnal eltávozhassanak az épü­letről, hogy helyet adjanak éjszaka dolgozó társaiknak. Alig gyülekeztek itt össze a munkások, amikor menydörgéshez hasonló dübör­gés hallatszott, utána puska­­ropogásszerű robajok tör­tek elő, majd pedig mintha akna robbant volna fel: sűrű füstfelhőhöz hasonló mészpor tömege homályosította el a látást. A robbanáshoz hasonló dörrenés megreszkettette az egész épületet, de a szomszédos épületek falai is megremegtek. Pillanatokkal ké­sőbb velőtrázó segélykiáltások, me­nekülő emberek ja­jgatásai hal­latszottak. Senki sem tudta, mi történt. Az épület munkásai között valóságos pánik tört ki. A munkások fejvesztetten mene­kültek. Azt hitték az első percek­ben, hogy az egész épület össze­omlott. A menekülő emberek közül sokan lezuhantak a keskeny desz­kákon és kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek. Az igazi rémület azon­ban csak most tört ki, amikor vég­re eloszlott annyira a mészkőpor­felhő, hogy tisztábban lehetett lát­ni. Kiderült, hogy a szűk udvaron elhelyezett hat emelet magas épület­­állvány szakadt le és vele együtt a mélységbe zuhan­tak le az állványokon dol­gozó munkások is. Az összeomló hatalmas épület­­állvány, a lezuhanó gerendák, vas­traverzek, tetőgerendák és téglák okozták a robbanáshoz hasonló dübörgést és verték föl a füstfel­hőhöz hasonló mészportömeget. A szörnyű látványtól szinte az eszü­ket vesztették az emberek. Senki nem tudta, hogy hány ember ke­rült a romok alá, amelyek egészen a pincéig megtöltötték az udvart. A lezuhant gerendák az épület mellett lévő 56-os számú ház ma­gas falkerítését is lerombolták. A gerendák ennek a háznak az udva­rát is félig betemették, úgy hogy a földszinti lakók nem tudtak ki­mozdulni szobájukból. hást és belső sérülést is szen­vedett. Életveszélyes állapotban szállí­tották be az Új Szent János-kór­­házba. Felépüléséhez nincs remény. Újabb negyedórás munka után megint előkerült egy munkás a romok alól. Mészáros Gyula 28 éves ács-A helyszínen megjelent rendőri bizottság azonnal hozzálátott a borzalmas szerencsétlenség oká­nak megállapításához. A rendőri bizottság szerint a le­zuhant állványokat nem szerelték kellő tartósságúnak. A gerendák rosszul voltak összekapcsolva,­­ egy részük korhadt is volt és nem bírta el azt a súlyt, amivel meg­terhelték. A rendőrség ott a hely­színen kihallgatta az építkezés ve­­­zetőit, Rosgyán Pál és Fü­löp József főpallérokat, munkást emeltek ki a rázu­hant gerendák közül. A szerencsétlen férfi teste tele volt zúzott sebekkel. Ruhája át és át volt itatva vérrel. Mészáros Gyulát eszméletlenül vitték be az Új Szent János-kórházba, ahol megállapították, hogy koponya­alapi sérülést és belső zúzódásokat szenvedett, állapota súlyos. Este fél nyolc órakor még javá­ban folyt a romok eltakarítása. A pallér és a munkások jelentése szerint még két munkás van a romok alatt. Ezeknek a felszínre hozatala vé­gett a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak a munkások és a tűzol­tók. Éjfél előtt nem remélik, hogy sikerül teljesen eltakarítani a ro­mokat. — Ha csakugyan a romok alatt van ez a­ két szerencsétlen ember, — mondotta Köhler főtiszt, a tűz­oltók vezetője — akkor csak hol­tan kerülhenek elő. Teljesen re­ménytelen, hogy élet legyen ben­nük, amíg hozzájuk férkőzhetünk Idegsokkot kapott egy munkás A szerencsétlenségnek egyik ál­dozata Szénási Ernő napszámos, aki a lezuhanó állványzat közvet­len közelében tartózkodott és csak a véletlen szerencsének köszön­hető, hogy az összeomló állvá­nyokkal együtt ő is nem zuhant le a hatemeletes mélységbe. Szénási Ernőt úgy megrázkódtatták a ki­állott izgalmak, hogy idegsokkot kapott és eszméletét vesztette. Sú­lyos állapotban szállították kór­házba. Őrizetbe vették az építkezés két vezetőjét Két szaidokió munkást vonszolnak ki a romok alól A szerencsétlenségről rögtön ér­tesítették a tűzoltókat, mentőket és a rendőrséget. A tűzoltók Kéhler és Szilvay főtisztek vezetése alatt teljes­­szerelvénnyel jelentek meg a szerencsétlenség színhelyén. A mentők négy kocsival robogtak elő. A rendőri készültség Keresz­tessé rendőrfőtanácsos és Németh Béla rendőrtanácsos vezetése alatt vonult ki a szerencsétlenség szín­helyére, ahol ekkor már százakra menő közönség gyűlt egybe. A rendőrség rögtön elzárta a járdát, nehogy az utca felőli épületállvá­nyok esetleges összeomlása újabb szerencsétlenséget okozzon Ezalatt a tűzoltók csákányokkal és fe­szítő vasakkal benyomultak az udvarra, ahol a forgáccsá tört deszkák és gerendák között hozzáfogtak az áldozatok ki­emeléséhez. Ez a munka roppant veszélyes volt, mert még egyre zuhantak le a tetőről a gerendák és azok a fal­­ba mélyesztett vaskos deszkák, amelyek az állványok tartására szolgáltak. A tűzoltóknak a mun­kások is segítettek a gerendák és egyéb épü­leth­ulladékok eltakarítá­sában. Végre félórai munka után előkerült a romok alól egy minkásnő összezúzott véres teste. Vigyázva emelték le a szeren­csétlen nőről a rázuhant gerendá­kat és téglákat. Már fölemelték az eszméletlen emberi roncsot, ami­kor észrevették, hogy ballába bele van préselve két egymásra boruló súlyos gerenda közé. Eltelt még 6—8 perc, míg kiszabadították a munkásnő lábát. Ezután hordágy­ra tették a boldogtalant és kivit­ték az utcára, ahol a mentőorvosok ideiglenes kötést tettek az ezer seb­ből vérző, összezúzott tagokra. Ugyanekkor megállapították, hogy szerencsétlenül járt munkásnő a 32 éves Pásztor Erzsébet. Két kis gyermeke van, akik hiába várják haza édesany­jukat. Pásztor Erzsébet koponyáján 15 centiméteres repedést oko­zott a rázuhant gerenda: ko­ponyaalapi törést, agyrázkó­ Merénylet okozta a szeren­csétlenséget! A rendőrség kihallgatta Wellay Imre mérnököt, aki az éritkezés anyagátvételét intézi. Wellay azt a gyanúját fejezte ki a rendőrség előtt, hogy a szerencsétlenséget egy elbocsátott munkás merény­lete okozta. Wellay előadása szerint ma dél­után jelentkezett nála egy Gy. nevű munkás, aki eddig az építke­zésen dolgozott. Az illető előadta, hogy azonnal el akar távozni és adják ki a munkakönyvét. A mér­nök elbocsátotta, de munkaköny­vét nem adta ki, mert gyanúsnak találta viselkedését és azt, hogy sürgősen ott akarta hagyni a munkát. A rendőrség intézkedett, hogy állítsák elő ezt a munkást, akit azzal gyanúsítanak, hogy meglazított néhány tartókapcsot és emiatt következett be a szeren­csétlenség. A szomszédos Szegényház­utcai gyárépülettel együtt sü­lyed az épülő palota. A szerencsétlenséggel egyidejű­leg megállapította a rendőri bi­zottság, hogy a Margit-körút 58. számú épülő palota, ahol a mai munkáskatasztrófa történt, sü­lye­­dőban van és hogy a sülyedő épü­lt­­ magával rántja a háttal hozzá­­támaszkodó Szegényház-utca 21. számú gyárépületet is. A sülyedés eddig 8 centimétert tesz ki, — a gyárépületet azonban ez teljesen elpusztította. A földszintes, részben egyemeletes épület falai középen ketté repedtek, kidőltek az ajtók, — a mennyezetek pedig leszakadás­sal fenyegetnek. Az épületet kívü­l­­belül gerendák tartják. Hatósági intézkedésre mindenkit kilakoltat­tak a gyárépületből, ahol holnap helyszíni vizsgálatot fognak tar­tani. Nem találtak halottat a romok alatt Éjszaka jelenti tudósítónk. Fél 1 óra után befejezték a romok el­takarítását. A romok alatt nem találtak holttestet, ami általános megnyugvást keltett. A kihallgatott tanúk azt vallot­ták, hogy az állványok nem vol­tak kellően megerősítve és így gondatlanság történt. Rosgyán Pál és Fülöp József íőpallérokat őrizetbe vették. 3 Szörnyű vasúti szerencsétlenség Németországban 12 halott, 35 sebesült Augsburg, július 31. Az Ulm és Augsburg között köz­lekedő 911. számú gyorsított sze­mélyvonat a váltó hibás működése miatt ma délután háromnegyed 4 óra tájban Dinkelscherben állomá­son beleszaladt egy tehervonatba. A mozdonyt és három személyko­csit az összeütközés ereje egymásba taszított. Úgy hírlik, hogy 12 ha­lott van és harmincöten megsebe­sültek. A birodalmi vasutak még nem adtak ki részletes jelentést a szerencsétlenségről. Augsburgból két és Ulmból egy tehervonat in­dult el a szerencsétlenség színhe­lyére. viiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii — Vigyázó Ferenc gróf örö­köse a Tudományos Akadémia. A Friss Újság jelentette, hogy Vi­gyázó Ferenc gróf pillanatnyi el­­mezavarában öngyilkos lett: ki­ugrott a rekawinkeli szanatórium ablakából. Holttestét Rákoskeresz­túrra hozzák, ahol a hét végén a Vigyázó grófok családi sírboltjába temetik. • Bojári Vigyázó Ferenc gróf az ország egyik leggazdagabb főura volt. A Duna—Tisza közén körülbelül 30.000 hold príma ter­mőföld fölött rendelkezett, ugyan­ennyi földje fekszik a románok által elszakított területen is. Bu­dapesten több bérpalota tulajdo­nosa volt. Az ügyvédeinek tudo­mása szerint Vigyázó Ferenc gróf két végrendeletet hagyott hátra, az ügyvédek úgy tudják, hogy a végrendeletek valóban a Magyar Tudományos Akadémiának juttat­ják az utolsó Vigyázó gróf óriási vagyonát.

Next