Friss Ujság, 1928. augusztus (32. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-30 / 196. szám

4 HÍREK Időjárás : Hazánkban igen meleg volt az idő. A hőmérséklet nappal a 35 fok Celsiust is meghaladta. Legmelegebb volt Egerben (38 fok Celsius). Estére élénk és hűvös északnyugati szelek keletkeztek, azonban csak a nyugati határvidéken esett kevés csapadék. Nagyobb zivataros esőt csak Szombathely jelentett 10 milliméter mennyiségben. A beáramló hideg légtömegek mára a meleget mérsékelték. Jóslat: Derült, száraz és éjjel még hűvös idő, később hőemelkedés. Vízállás : A Duna Stein—Pozsony, Baja— Mohács között és Zimonynál árad, máshol apad, alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 249, Stein —23, Bécs —47, Komárom 217, Budapest 158, Paks 67, Mohács 156, Barcs —36 cm. Gázlók és hajóútszűkületek a Dunán: Bodak 1827 km.-nél 17.5 dem, Baka 1821 km.-nél 20.5 dem, Bős 1819 km.-nél 19.5 dem, Alsóvarjas 1816 km.nél 22 dem, Csak 1789 km.-nél 20,5 dem, Sárospart 1742 km.-nél hajók ne találkozzanak. — A Tisza Szolnok— Csongrád között árad, másutt apad, igen alacsony vízállásu. Mai tiszai vízállások: Tokaj —68, Szolnok —92, Szeged —134 cm. Színházak : Vígszínház: A házibarát (8). — Magyar Színház: Hotel Imperial (8). — Király Színház: Szeretlek! (8). — Fővárosi Operettszínház: Ábris rózsája (8). — A moháci vész emléktáblája a Gellért-hegyi lépcsőn. Ma volt a mohácsi csata 402 éves évfordulója. Két évvel ezelőtt, a 400 éves évforduló alkalmával elhatározta a főváros, hogy a végzetes csata emlékének megörökítésére a Szent Gellért lépcsőnek az úttestre néző falába emléktáblát helyez el. Ez az emléktábla elkészült s ma délben 12 órakor volt ünnepélyes leleplezése. A tábla felirata a következőkép hangzik: „1526 julius 20-án reggel hagyta el II. Lajos királyunk seregével Buda városát és elindult Mohácsra, hol ő és a nemzet szine-java 1526 augusztus 29-én életét Istenért, hazáért és a nyugatért feláldozta. A csata után megnyílt az út az ország fővárosába. Buda 1526 szeptember 11-én török hadak zsákmánya, tűzvész martaléka lett. Másfél évszázados hódoltság után romokból kellett feltámadnia és újjáépülnie. A mohácsi vész 400 éves fordulójára állította Budapest székesfőváros közönsége. Örökítse meg a sújtó csapások szomorú emlékezetét és a feltámadás örök hitét!“ Az emléktábla felavató beszédét Némethy Béla tanácsnok mondotta. Ma délelőtt különben a mohácsi vész évfordulója alkalmából Mohácson is ünnepséget tartottak. — Új vezetőt és szellemet követelünk a vízművek élére. A budapesti Vízművek, mely egykoron a főváros példás és joggal külföldön is elismert intézménye volt, az utóbbi években annyira lecsúszott, hogy a közönség nap-nap után, különösen e kánikulai időkben a legnagyobb szenvedéseknek van kitéve. Állandóan baj van Pesten a vízzel, álandóan azt mondják, hogy nem elég erős a nyomás és a főváros minden egyes kerületéből felhangzik a panasz, hogy a vízszolgáltatás gyatra és hogy hiába fordulnak a Vízművek vezetőségéhez, mely úgy látszik vagy nem tud, vagy nem akar a főváros népének érdekével törődni. Lapunk számos olvasója arról panaszkodik, hogy az elmúlt napokban a budai kerületekből felhívta az illetékes vízműosztályt azzal a kéréssel, gondoskodjon arról, hogy a házakban mosakodásra és mosásra elég víz legyen. Az illetékesek azonban nemcsak hogy nem gondoskodnak a közönség jogos kívánságának a kielégítéséről, de rossz néven veszik, ha őket ilyen kérésekkel zaklatják. Egyszerűen azt válaszolják, örüljenek a pesti lakók, ha vizet ihatnak. Nem fontos, hogy mosásra is legyen víz. Hát hogy egy fővárosi intézmény ilyen hangon merjen beszélni adófizető polgárokkal, akik azonkívül külön még drága vízdíjat is fizetnek, erre igazán nem volt példa. Ez a vízellátás jellemzi azonban legjobban azt a szellemet, amely a vízművek vezteségénél uralkodik, ahol úgy látszik, nem tudják, hogy a főváros minden egyes lakosa óriási összeget fizet azért, hogy vizet kaphasson, mégpedig elég vizet, nemcsak szomjúságának kielégítésére, hanem tisztálkodás céljaira is. Kivánatos, hogy sürgős vizsgálatot indítsanak a Vízműveknél, kivánatos, hogy uj szellem vonuljon be ebbe a korhadt intézménybe mely ha egyszer büszkesége volt, ma szégyene ennek a fővárosnak és amely úgy látszik abban leli legnagyobb örömét, ha kínozhatja és szekírozhatja a lakosságot. — Király lesz a cugszfürerből. Mégpedig nem a népmese tündérvilágában, hanem a háború után még mindig forrongó balkáni történelem valóságában. Köztudomású, hogy a kis Albánia, ez az Adriaparti sasfészek most királyválasztásra készül, Ahhmed Zogu bejt olasz támogatással szombaton választják meg Albánia királyává. Ahhmed Zogu pedig a független Szkipitár törzsek ura a háború elején még Ferenc József hadseregének engszsikere volt. Ilyen a történelem játékos kedve, olykor a mesét is valóra váltja. Ahmed Zogu most altiszti sorból trónra ül és mint ahogy a mesék hőséhez illik, királyleányt vesz feleségül, mégpedig az olasz király harmadik leányát, akinek a kedvéért a független Szkipitárok most királlyá koronázzák vezérüket. Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy a főváros 1 millió és 200 ezer pengőt keres a vásárcsarnokokon. Olyan jövedelem ez, amelyre egy szociális érzékkel bíró városnak pályáznia nem volna szabad. Ha az árusok nem adóznának ilyen nagy összeggel a fővárosnak, olcsóbban adhatnák az árut s ezzel nagyban hozzájárulnának az élelmiszerpiac olcsóbbodásához. Azt az 1 millió és 200.000 pengő hasznot, amit a főváros a vásárcsarnokok révén szerez, sokszorosan megfizeti Budapest legszegényebb népessége. Ilyen hasznokra nem volna szabad pályáznia a fővárosnak. A Budapest autóbuszforgalmi térképe. Ma már ugyan Biharkeresztúrnak különb autóbuszforgalma van, mint Budapestnek, de autóbuszforgalmi térképpel csak Budapest dicsekedhet. A nagyzolási mánia máris kitört az autóbuszüzemen és költséget nem kimélve kiadott egy térképet a pesti autóbuszforgalomról. Ez a térkép a legőszintébb szegénységi bizonyítványa az autóbuszüzemnek. Négy-öt, rövid és önmagába visszatérő vörös vonalka hirdeti ezen a térképen, hogy Budapest autóbuszközlekedése milyen szegényes és milyen észszerűtlen. Sehol semmi tervszerűség, amely nehezen megközelíthető külterületeket kapcsolna be a főváros életébe. Ennek pedig az az oka, hogy kevés szakértelemmel apró eredmények szatócspolitikáját csinálják az autóbuszüzem protekcióval válogatott vezetői is, akik kimerülnek az ilyen térképeredmények kieszelésében. Nem kap autótaxirendszámot, de még azt is megakadályozzák, hogy autót használhasson a kisember. Mindaz, ami minálunk a bérautózás körül történik, oly felháborító dolog, hogy a tisztán látó és jóhiszemű ember éjjel-nappal csak mérgelődhetik. Mindenütt miasutt a világon a technika vívmányait arra használják fel elsősorban, hogy a dolgozó szegény nép kivehesse részét belőle, mert hiszen a gazdag embernek nemcsak pénze, de ideje is van. Párisban, Londonban, Berlinben, Amerikáról nem is szólva, a bérautók arra szolgálnak elsősorban, hogy a nehezen kereső embereknek olcsó pénzen állhassanak rendelkezésére. Nálunk a hatóság azáltal, hogy magasra szabta a taxi árszabását, megakadályozza azt, hogy szegnéy ember akkor is, amior. két bányamunkás meghalt kazánrobbanás következtében, amely a németországi Gelsengirchenben dolgozó Viktória tárnában tegnap délelőtt történt. A fölrobbant kazán szerterepülő szilánkjai két munkást megöltek, hármat pedig súlyosan megsebesítettek. — Betörések Nagykátán és Tápiószelén. Nagykátán Süle Ferenc rokkant vasúti trafikját ismeretlen tettesek feltörték és kirabolták. A betöréssel két fiatalembert gyanúsítanak, akik nem tudták magukat igazolni. Vasárnap reggel Táji lószelén Beleznai Istvánné trafikjában járt betörő. Szivarokat, pénzt és ruhaneműt vitt el. A trafikot már negyedszer rabolták ki és a csendőrség tehetetlen a betörővel szemben. Most azt kutatják, hogy a két betörés nincs-e egymással kapcsolatban. Prot. Róza Augusztus 30 Csütört: Kát Luiza Mohács 402. évfordulóján márványtáblával jelöli meg a trianoni mártíromságban sínylődő Magyarország II. Lajos király szomorú útját. Az első ilyen táblát most leplezték le a Gellérthegy Dunára néző oldalán. Ennek a márványtáblának a figyelmeztető szövegét bizony oda állíthatnák köztereinkre és sorsunkat intéző minden hatalmasok asztalára, hogy soha se feledkezzen senki se közülük II. Lajos király tragikus útjáról. Mohács és Trianon egyformán elkerülhető lett volna, ha a mi népünk sorsának intézői több előrelátással és a néppel való több együttérzéssel igazgatták volna a magyar nép történelmi útját. Emlékeztessen most a mohácsi emléktábla, hogy a nemzeti széthúzás hová vezet, de emlékeztesse ellenségeinket is, hogy minden Mohács után felemelte fejét a Dunavölgy magyar tölgyfája. Lenyeshették, derékba törhették, négyszáz év múltán is itt vagyunk és itt leszünk Trianon után négyszáz év múltán is a magyar nép pusztíthatatlan élni akarásával. f. A hercegprímás kihallgatáson fogadta Mező Ferencet, a szellemi olimpiász győztesét. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás az Esztergomban nyaraló Mező Ferenc dr. tanárt, az amszterdami szellemi olimpiász világbajnokát kihallgatáson fogadta. A prímás melegen üdvözölte Mező Ferencet győzelme alkalmából s rámutatott az olimpiai sikerek nagy nemzeti jelentőségére. Serédi Jusztinián a közel félóráig tartó kihallgatáson derült epizódokat mesélt el diákéveiből és a pozsonyi gimnáziumbeli tornaórák emlékeiből. A miskolci árvíz félszázados évfordulóját pénteken a város azzal fogja megörökíteni, hogy emlékművet állít fel A szörnyű veszedelem, mely Miskolc városát csaknem teljes elpusztulással fenyegette, 1878 augusztus 30-áról 31-ére virradó éjszaka lepte meg az alvó várost. Annak emlékére, hogy akkoriban közel háromszáz ember pusztult el, a város elhatározta, hogy 30-án fél 12-től szüneteltet minden zenét, megszólalnak a harangok pénteken délelőtt pedig gyászistentiszteletet tartanak, mely után a Szent Anna-téren leleplezik az árvízemlékművet FRISS ÚJSÁG 1928 augusztus 30. csütörtök 3 milliót vesz be a főváros a vásárcsarnokokból 1 millió 749 ezer pengőt költ a fentartására és adminisztrálására Most készült el a vásárcsarnokok jövő évi költségelőirányzata. Az érdekes költségelőirányzatból kitűnik, hogy a vásárcsarnokokból közel hárommillió jövedelme van a fővárosnak. A vásárcsarnokok eddigi zárszámadásából a vásárcsarnokok bevételének fokozatos emelkedése látható. 1927-ben 2,562.931 pengő, 1928-ban pedig 2,493.733 pengő volt a bevétel, jövőre még 256.000 pengő bevétellel többet remélnek. A vásárcsarnokok fentartása és adminisztrálása összesen 1 millió 749.175 pengőt emészt fel. Ebből a személyzeti kiadás, illetve az igazgatás költsége 1 521.9l pengő, míg a dologi kiadások főösszege 1,269.731 pengő. A vásárcsarnokok adminisztrálására öszszesen 107 alkalmazott van. Ezek közül 4 közélelmezési tanácsos, 2 főfelügyelő, 5 felügyelő, 13 elsőosztályú tiszt, 4 segédtiszt, 2 számtanácsos, 2 számvevőségi főtiszt, 1 állategészségügyi tanácsos, 3 főállatorvos és mintegy 20 havidíjas és 58 altiszt. Ebben a tekintélyes létszámban azonban nincs benne a piacok személyzete s természetesen ez a költségvetés sem terjeszkedik ki a különböző piacterek szükségleteire. Amúlhatatlanul szüksége van arra a közlekedési eszközre, beülhessen egy bérautóba. De ha már nem is használhatja a szegényember az autótaxit, legalább akkor, amikor új engedélyek kiadásáról van szó, elsősorban olyanok számára kellene kereseti lehetőségeket megteremteni, akik kemény munkával, éjjel-nappali szolgálattal vállalják a bérfuvarozást, mint a régi jó időben, amikor a frakkeresek és konflisok sem kerültek ki a milliárdos vállalkozók tömegéből vagy központi szerevzetéből. Most az autótaxirendszámnál ismét teljesen háttérbe szorították a kisemberek érdekeit. Folyton arról tárgyalnak a legfresább címek alatt szereplő szervezetek, vállalkozók, spekulánsok, kereskedők, láncosok és mások kaphassanak autótaxirendszámot. Ezek az alakulatok nem is önállóak, hanem bizalmas megállapodások alapján körzetbe léptek, hogy jóelőre biztosítsák maguknak azt a mennyiséget, amely szükséges egy ilyen üzem felállításához és vezetéséhez. A legélesebb harcot indítjuk ezek ellen az alakulatok ellen és követeljük, hogy mindenki, aki dolgozni akar és tud, megkaphassa a maga autótaxija számára az engedélyt, mint ez Bécsben és Berlinben történik. De követeljük őt is, hogy olcsó taxikat állítsanak a közlekedés szolgálatába, mert a szegény ember helyzete ma sokkal rosszabb, mint azelőtt volt, amikor némelykor még konflist vehetett a maga vagy a családja számára, mely lehetőség szintén megszűnt, miután már alig van konfliskocsi a fővárosban. mi igazán egyszerű — Hallom, ön elvált a feleségétől! Mi volt a válás okai — A házasságom. Csütörtökön a Rádióban az Országos Postás Zene- és Kulturegyesület hangversenye. — „Isten országa". Ezen a címen a Próféta iroda kiadásában dr. Bihari Károly szerkesztésében ügyes gyűjtemény jelent meg a négy evangélium isteni igéiből. A könyvecske Jézus tanításait tartalmazza népszerű, magyaros formában. A modern kis imakönyv olvasása tanult és egyszerű embernek egyaránt ajánlható. A szép nyomás az Általános nyomda áldozatkészségét dicséri.