Friss Ujság, 1929. március (34. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-01 / 50. szám
f\lst 110h/ XXXIV. évfolyam, 51«szám Budapest, 1929 március 1., péntek .........................................---------POLITIKAI NAPILAP _____ _ SZERKESZTŐSÉG __ sssgfs ajpajh. P3 et&Zh, pra ra mm ^ és kiadóhivatal ELŐFIZETÉSI ÁRAI Iff ffji g Ipl W 1 ff i (Hl B (f» »eiyfe«n n vMitm egy hónapra 1 p 40 f |B«3s5 gjf sSgk vám. j13» ggj 3g§ MaSaK sS3 este 10 órától Aut. 128-83. Negyedévre-------------4P §g§ |1h1I il ly _ M Kfll H__ FIÓKKIADÓHIVATAL?: Egyes szil ára: 1 Ili 0 Ö U SM BB«I&8 v,,-’KlaT£nVjR1iSutsorok U,vasárnaP~ia{ n VL.Nagymező-u.3. Te!. Aut. 102-40 A jfmA/va/ /. A ; v 12 oldal Ma: Friss Rádió-újság Ára 6 fillér Rejtélyes rablógyilkosság a Király utcában Kommunista szervezkedés: 60 őrizetbevétel Kereset nélkül Lóháton ölte meg a fagy Balogh gazdát Régi szabály, hogy a hidegeken úgy védekezik legjobban az ember, ha jó melegen felöltözik. Ezt az örökigazságot nem fogadta meg Balogh Sándor berettyóújfalusi gazda, pedig már nem valami legényember volt, hiszen betöltötte életének harminchetedik esztendejét, felesége, két gyermeke is várta otthon, de özlegényesen, könnyű ruhában lóra pattant szerdán este, hogy egy kereskedőnek Karcagra hazavigye a két lovát meg a szamarát Talán arra gondolt, hogy huszár volt valamikor, a huszár pedig a pokoltól sem fél. Csakhogy a pokolban meleg van, de az országúton úgy tombolt a hideg, hogy még a Szibériát megjárt öreg csontok is reszkettek és hajlék alá iparkodtak. Balogh Sándor pedig lóháton nekivágott az országútnak, de alig ért túl Bárándon, legyőzte a gyilkos szibériai hideg. Dermedt tagokkal, holtan fordult le a lóról s mintha a halál kaszájának suhintásától megbokrosodtak volna a lovak, riadtan eliramodtak, otthagyva a kővé fagyott országút göröngyén a szerencsétlen embert. A lovak , mint képünk mutatja, — világgá futottak, még most sem találták meg őket. A csendőrök akadtak a fagyott lovas hullájára. A derék, hűséges szamár állott őrt mellette. lézeng az ország munkásnépének javarésze. Pontos számvetések alapján legalább is 60 ezerre tehető azoknak a családfentartó embereknek a száma, akik itt látnak-futnak körülöttünk ebben a nagy városban és nem tudnak munkához jutni. Az apró vállalatok, tisztes ipari műhelyek csődbe kergetése, az egyre fokozódó gazdasági válság, az elhibázott adópolitika, mind hozzájárultak a munkanélküliség olyan arányú kitenyésztéséhez, amilyent nem látott Budapest az elmúlt tíz esztendő legválságosabb hónapjaiban sem. Hatvanezer ember egy nagy várost jelent, hatvanezer családot, ahol a családfentartó nem tud kenyeret tenni a gyermekek asztalára. Egy nagy éhező, kétségbeesett város népe sorvad közöttünk s ami legszomorubb és legelkeserítőbb, hogy ez éppen abban az esztendőben következett be Budapesten, mikor a legvérmesebb reményeket keltették a nagyarányú beruházások és építkezések ígéretével, ősz óta hónapról-hónapra fokozódik az üzemek leállítása. Egyre több munkásember kezéből esik ki a szerszám. És ebben a kétségbeejtő nyomorúságban éppen az utolsó pillanatban érkezett meg Rothermere lord nyomorenyhítő százezerpengős adománya. A hatvanezernyi éhes város remegve nyújtja utána a kezét és a fővárosnál a százezer pengő szétforgácsolásával ezt a nemes nagy adományt ahelyett, hogy odaadnák gyorsan az éhező, munkanélkülieknek, olyan akciókba akarják beleölni, amelyeknek megszervezése és fentartása a nemes lord ajándéka nélkül is a főváros szociális kötelessége. Azt, amit a magyarság legnagyobb barátja a magyar nyomorúság enyhítésére ajándékozott, ne kalkulálják bele a főváros népgondozó politikájába. Az ebédakcióra, gyermekfelruházásra a fővárosnak találnia kell fedezetet, de a lord ajándékát ne vonja el senki semmiféle hangzatos címen a nyomor pillanatnyi enyhítésétől. Ha már nem tud ez a nagyváros hatvanezer munkabíró, dolgozni akaró polgárának azonnal munkát adni, legalább adja oda azt a százezer pengőt a keresetnélküli szegénységnek. Szociálpolitikát pedig csináljon a maga pénzén az üzemek feles ségéből Az utegyhullám és hófúvás megálítja a vonatokat Csökkent az árvízveszedelem — A Dunán—Tiszán áll a jég A tavasz-igéret megint befagyott. Havas eső, olvadás és napsütés után ismét hideget jelentenek úgy az országból, mint egész Európából. De szívesen fogadjuk ezt, mert ezzel szabadulhatunk meg a hirtelen olvadással járó árvízveszedelemtől. A földmivelési miniszter körrendeletben felhívja az árvízmentesítő és belvízszabályozó társulatokat hogy a szokottnál is fokozottabb figyelemmel kísérjék a jég és árvíz levonulását és tegyenek meg minden óvóintézkedést az esetleges veszélyek elhárítására. A hideg szél és hófúvás a vasúti forgalomban okozott zavarokat. Éjjel féltizenkettőkor a Budapestről induló bécsi gyorsvonat Hegyeshalomnál elakadt. Tovább indult, de az első osztrák állomás, Zurány előtt a hó miatt nem folytathatta útját. A reggel 7 órakor Budapestről elindult bécsi gyors szintén megakadt Hegyeshalomnál. A bajokat az okozta, hogy az éjszaka óriási orkán tombolt és a havat másfélméteres torlaszokká söpörte össze. Újabb jelentés szerint még három személyvonat vár az osztrákok engedélyére. A Győr—Szombathely vonalon az éjjel Budapest—Szombathely személyvonat Vinár és Celldömölk állomások között, a Jutas-Celldömölk vonalon pedig az 1817. számú személyvonat Devecser állomáson a hóban elakadt. Éppen így történtek rövid ideig tartó vonatakadályok a Hegyeshalom Porpác, Pápa—Bánhida és Kisvárda—Nyírbakta közötti vonalakon. A Pápa—Csorna és Celldömölk —Zalaegerszeg vonalon, valamint a Szerencs—Hidasnémeti és Mezőnyékládháza—Mezőcsátii vonalon a forgalom csak hómotoros mozdonyok alkalmazásával tartható fenn. A fagyhullám Pozsonyra 12 fokos hideget hozott. Az olvadásnak induló hó megfagyott, a közleke