Friss Ujság, 1929. május (34. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

1929 május 1 szerda FRISS ÚJSÁG Május elseje A rendőrség­ nagyarányú elő­készületeket tesz • Zavargá­sok Berlinben Május, elsejére az idén is nagysza­bású óvóintézkedéseket léptetett élet­be a rendőrség. Gyűlésekre, felvonu­lásra, vagy egyéb tömeges részvétel­lel járó május elsejei ünnepségre nem adtak engedélyt. Ma este hat órától teljes készültséget tart a rendőrség úgy a főváros belterületén, mint pe­dig a külső területeken. A Város­ligetben és a kiránduló helyeken, ahol nagyobb a forgalom , megerősített őrségek vigyáznak a rendre. Készült­séget tart a rendőrlegénységen és tisztikaron kívül az egész detektív­­testület is. A politikai osztály kikül­dött detektivjei óránként kötelesek jelentést tenni tapasztalataikról. Május elseje véres főpróbája Berlinben Berlinből­ jelentik. Május elseje elé a berlini lakosság nagy aggodalmak­kal tekint, mert a kommunisták elő­készítő taktikája azt mutatja, hogy nem fognak visszariadni erőszakos fellépéstől sem a rendőrség intézke­déseivel szemben. Az általános aggok­éi álmát fokozza a kommunista sajtó példátlanul izgató hangja, a rendőri nagyarányú készenlét és a tegnap esti elkeseredett és véres összeütközések tüntető kommunisták és rendőrök kö­zött. A tegnapi est eseményeit mint­egy május elseje főpróbájának tekin­tik. Kitűnt, hogy a kommunisták tak­tikája az, hogy híveiket a forgalmi gócpontok közelében gyűjtik össze és azután zárt sorokban vonultatják fel a legforgalmasabb helyek felé, így a legsúlyosabb összeütközések a Potsdamer Platzon történtek. Egy vörös frontharcos izgató beszédet in­tézett híveihez, akik azután hirtelen rohammal egy közlekedési rendőrt füldretepertek és súlyosan megsebe­sítettek. Súlyos összeütközések vol­tak Neuköln déli városrészében is, ahol szintén megsebesült több rendőr. Parisban betiltották a kom­munista felvonulást Párisi jelentések szerint a május elsejei szokásos munkásgyűlések al­kalmából a hatóságok széleskörű in­tézkedéseket tettek a rend biztosítá­sára. A nagy közüzemekben a munka nem szünetel, csupán egyes iparágak munkásai maradnak távol munka­helyeiktől. A bérautomobilok sofför­­jei szintén megü­nneplik május 1-ét. A kommunisták az utóbbi napokban lázító röpiratokat osztogattak a mun­kások között. A kommunisták számos gyűlést­­hívtak egybe Páriában és kör­nyékén. A hatóságok azonban nem engedélyezik a bejelentett felvonulá­sokat. A rendőrség számos külföldi egyént tartóztatott le, akik közül 26-ot ki­utasítottak. A kiutasítottak között van Bespaloff, a moszkvai Interna­­cionálé befolyásos tagja, aki Lyonból Parisba utazott a külföldi kommunis­ták agitációjának irányítása céljából. Ezenkívül letartóztatták Davilreudet, a kommunista munkásszövetség tit­kárát is, akit azzal bíztak meg, hogy a párisi külvárosokban lévő gyárak­ban agitációt fejtsen ki. * 10 — Megtörténtek a tanügyi vá­lasztások. A tanács kedd délelőtt 10 órakor ült össze, hogy a tanügyi állásokat betöltse. A választás dél­előtt 10 órától 1 óráig tartott. A köz­oktatásügyi bizottság által első he­lyen jelölteket megválasztottak, csak fő változás van. Az óvodáknál 1, az elemi iskoláknál 11, a középfokú tan­intézeteknél 3. A megválasztott taná­rok, tanítók, tanárnők, tanítónők, óvónők és egyéb alkalmazottak má­jus 1-én délelőtt teszik le a hivatali e.-­küt az Újvárosháza közgyűlési ter­mében. 3 isiiiiiiiiiiiiii!EiiiiiiiioiiiiEgsEBiiiiiBiiimiisiiiisimmsaRiiiiiiiiiiiaiiiiiiiimiiiiBj(giiiaigRBiimsiiii A hadirokkannak, ha itikiesönösek, az elhagyott gyermekek ügye A népjóléti tárcát tárgyalta­tja a pénzügyi bizottság A képviselőház pénzügyi bizottsága ma a népjóléti és munkaügyi minisz­térium költségvetését tárgyalta. Túri Béla előadó rámutatott, hogy a tárca költségvetése 74.830.000 pen­gőt tesz. A népjóléti minisztérium, hatás­körébe utalták a lakásszükség eny­hítését; e célra a minisztérium tartja fenn a szükséglakásokat, amelyek­ben mintegy 40.090 ember lakik. A tuberkulózis elleni védekezésre mindössze 500.000 pengőt lehetett előirányozni. A háború áldozatairól és a­­hadirokkantakról való gondos­kodás költségei nem­ változtak.­­­­Az állami gondozásban lévő gyerme­kek száma 28.500. A háború anyagi károsultjainak, a hadikölcsönösök tá­mogatására, az úgynevezett jótékony­sági valorizációra 5 millió pengő van előirányozva. Várnai Dániel hangoztatja, hogy a széles néprétegek helyzetén kell segíteni. Helyteleníti a balatonfüredi gyógyfürdő részvényeinek állami megvásárlását. Felhívja a miniszter­­figyelmét arra a nagy különbségre, amely a baleseti járadékok között fennáll. Két évi különbséggel balese­tet szenvedett járadékosok közül az egyik sokkal nagyobb járadékot kap, mint a másik. Ezt a kormánynak át kell hidalnia, esetleg vissza kell térni a járadékpótlékolás rendszerére. Kéri, hogy folyósítsák a­ magasabban meg­állapított rokkantillttményeket, mint­hogy a felülvizsgálás már megtörtént. Vass József népjóléti és munka­ügyi miniszter felszólalásában rá­mutatott arra, hogy a Társadalom­biztosító Intézet öregségi, rokkant­sági ágazatának megszervezése nagy­jából befejezést nyert, a választások május 12-ére ki vannak írva,­­úgy hogy június elején az autonómia át­veheti törvény szerinti hivatását. A másik nagyarányú munkálat, amelyet a múlt évben ejtettek meg, a rokkant-revizió volt. Ez már végleges; a rokkanta­kat többé revízió alá venni nem lehet, hacsak újabb törvény más­képp nem intézkedik. A különböző kategóriákban a rokkantak lét­száma emelkedett, a magasabb ágazatokban aránylag erősebben, mint az alacsonyabbakban. Ez pénzügyileg is érezteti hatását. A felemelt járadékokat még nem fo­lyósították, erre a mostani költ­ségvetésben valószínűleg talál fe­dezetet. Ha a remélt többlet nem elegendő, úgy a pénzügyminiszterhez fordul pót­hitelért. A rokkantság fokának elbírálá­sánál szigorúan csak a betegségi tünetek mérlegelése vezette a bi­zottságot; egyéb, így politikai szempontok nem jöttek számításba. A rokkantigazolványok és jelvé­nyek kérdését, minthogy eziránt általános óhaj mutatkozik, 1929 folyamán szeretné megoldani. Ha sikerül a rokkantjáradék revízió­jának kérdését az államkincstár teherállóképességének figyelembe­vételével rendezni, úgy rövidesen megfelelő törvényjavaslatot ter­jeszt a Ház elé. A miniszter rámutatott ezután az állami védelem alá kerülő gyermekek számának rohamos emelkedésére. Ma 73.000 ez a szám, m­íg Nagy-­­Magyarországon csak 40—50.000 volt. Ez részben a gazdasági hely­zet rosszabbodására mutat, rész­ben arra, hogy sokszor szükség nélkül is igénybe akarják venni az állam segítségét. Ezért meg­szorításokat kellett tenni, de csak a legkevésbbé indokolt esetekben szüntette meg az állami védelmet. A rákbetegségek terjedésének ellensúlyozására rákkórházat és rákkutató laboratóriumot kí­ván felállítani a legkiválóbb szakemberek meg­nyerésével. A szükséges rádiumot társadalmi adakozás útján sze­retné megszerezni. A hadikölcsönükkel kapcsolatos segélyezési akció megoldása nem végleges. A rendkívül sok kérvényt még nem volt idő megbírálni és a ren­delkezésre álló összegnek csak mintegy háromötödét utalták ki. A többi a költségvetési év végéig kerül kiutalásra. A kisiparosok öregségi és rok­kantsági biztosításáról szóló tör­vényjavaslat elkészült. A biztosí­tás megvalósítása azonban a rossz gazdasági helyzet következő vb-n cak későbbi időben történhetik meg. A legnagyobb probléma a­ tüdővész leküzdése, amelyet a kö­vetkező évek feladatául tűzött ki. Rámutatott végül, hogy a mi­nisztérium székházának kérdését az államkincstár megterhelése nélkül sikerült megoldani. Bejelentette, hogy minisztériumában az admi­nisztrációt nagymértékben egy­szerűsíteni akarja. Kállay Tibor a hadikölcsön kari-s­tatív valorizációja kérdésében a statisztikai adatközlésen túlmenő felvilágosítást kér. Foss népjóléti­ és munkaügyi miniszter megjegyzi, hogy a hadi­­kölcsönök kérdésében a kormány­nak előreláthatólag az lesz a tö­rekvése, hogy némileg enyhítsen a segélyezés feltételein. Nemcsak statisztikát, hanem rész­letesebb jelentést is fog a parla­ment elé terjeszteni. Vargha Gábor a gyermekvéde­lem kérdéséről szólva hangsúlyoz­za, hogy a hatásköri versengést ki kell küszöbölni. Gyermekvédel­mi törvényünk elavult, az összes ügyeket egy gyermekvédelmi tör­vényben kell megoldani. Kéri a minisztert, szüntesse meg azt az állapotot, hogy a rokkantak az utcán legyenek kénytelenek kéregetni. Bíró Pál kiemeli annak nagy jelentőségét, hogy 16 millió pengő szolgál szociálpolitikai célokra. Békében 25 millió pengő volt, ma közel 100 milió pengő a biztosít­í­tási költségek nagysága. Ez a je­len gazdasági helyzetben méiis erős megterhelést jelent. Az öreg­ségi és rokkantsági járulékokat megfelelő kamatozás mellett el kell helyezni és úgy felhasználni, hogy minél hamarabb visszakerül­jenek a gazdasági élet vérkerül­gésébe. Az említett járulékok most bano­­koknál vannak elhelyezve; mint­hogy a szolgáltatás csak két év múlva fog megkezdődni, ezek­­ az összegeket, fontos gazdaságpoliti­kai feladatokkal kapcsolatban, gyümölcsözőbben kellene elhelyez­ni. ...... !

Next