Friss Ujság, 1929. június (34. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-01 / 121. szám

4 val. A nagytőke szeretné olcsó pénzért megszerezni a nagy töme­gek érdekeit szolgáló intézményt. A minisztérium egyenesen fel­szólította az üzemet, hogy az ál­lami kórházaknak, a klinikáknak szállítson húst a közelmúlt szo­morú tapasztalatai után. A régi közgyűlési határozat mellett szükségtelen és időszerűt­len újabb határozat hozatala, mert az üzemek megszüntetése nem a kisemberek érdeke s káros volna a fővárosra. A tanácsi előterjesz­tést fogadja el azzal, hogy némi szemrehányással is illeti a taná­csot, amiért oly soká húzódott a közgyűlési határozat végrehaj­tása. Belathiy Artúr a Kereskedelmi Kamara álláspontját ismertette. Steinherz Simon szerint a kisipar válságát nem a közüzemek okozzák, hanem az alacsony munkabérek, ame­lyekből nem telik pénz a kisiparosok foglalkoztatására. A középkorban a cárurak a vásárokra haladó kereske­dőket és iparosokat az országúton harcolták meg, ma ez a városi polgár­ság ellen irányuló politika az agrár­­feudális törvényhozásban érvényesül. A kapitalizmus káros hajtásait le kell nyesegetni, erre kellenek a köz­ségi üzemek is. Statisztikai adatok­kal iparkodik bizonyítani, hogy a köz­ségi üzemek nem ártanak a kisipar­nak. A közgyűlés névszerinti sza­vazással 69 szóval 34 ellen a tanács előterjesztését fogadta el. Kertész Miklós kéri, hogy a szék­­ésyi szükségmunkát legalább három hónappal hosszabbítsák meg, hogy legalább azt a csekély 80 pengőt kap­ják tovább is azok, akik legjobban rá vannak szorulva. A 33 év óta a világot uraló eredeti jr angol The Champion kerék­gw'T 'uL párokat havi 20—24 pengős rész­tSafly M­éretUJTS, Jetre, kerékpáralkatrészekel, lánc, pedál, nyergekés nagybani gyári árban, külső Rummi 6.50 P., belső 2.10 Pengőtől * J Lánsz , Jakab és Fia, kerékpárnagykereskedők. Budapest, V­UM József­ körút 41. § a. Alapitva 1869. Árjegyzék 1000 képpé, i­gyen. IMtt HIRIK ......... NAPIREND JUNIUS Szombat, június 1.­­ A nap kél 3 óra 51 11 perckor, nyugszik 19 óra 33 perckor. A hold kél 1 óra 4 perckor, ,, , , nyugsz.: 11.53 perckor. Szombat IDŐJÁRÁS Kat. Pamfil _ , , .... „ _ Budapest ma déli hőmérséklete 19 fok Celsius volt. A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. Nyugateurópát nagy, Ke­­leteurópát aránylag kis légnyomás bo­rítja. Az idő Európa északi felében hűvös, déli felében mérsékelten me­leg. Esők csak szórványosan voltak. Hazánkban részben felhős, egyébként száraz az idő. — Jóslat: Éjjeli lehű­léssel, nappal mérsékelten meleg és túlnyomóan száraz idő várható. VÍZÁLLÁS: A Duna Dunaremete és Esztergom, Dunapentele között árad, máshol apad. Bajáig alacsony, lejjebb közepes víz­­álású. Mai vízállások: Passau 338, Stein 91, Bécs 72, Pozsony 234, Komá­rom 330, Budapest 285, Paks 202, Baja 191, Mohács 320, Barcs 54. — A Tisza végig apad, Szolnokig alacsony, lej­jebb közepes vízállású. Mai vízállások: Tiszabecs mínusz 4, Vásárosnam­ény minusz 24, Tokaj 102, Tiszafüred 165, Szolnok 232, Csongrád 220, Szeged 270, Csenger 26, Gyoma 108. SZÍNHÁZAK : Operaház: Cigánybáró 048). — Nem­­zeti Színház: Tábornok 048). — Ka­mara Színház: Most jelent meg (%8). — Városi Színház: Kornevil­ei haran­gok 048). — Vígszínház: Topáz (8). — Magyar Színház: Vetélytársak (8). — Király Színház: Diákszerelem (%8). — Fővárosi Operettszínház: A pók (8). — Új Színház: Tüzek az éjszakában 18). FRISS ÚJSÁG 1929 június 1, szombat A képviselő urak ipari blokkja hosszas, csendes szenvedés után ki­múlt, anélkül, hogy komoly életjelt adott volna magáról. Pardon, legyünk csak igazságosak. Kezdetben, amíg az iparosság megszervezése külön­böző politikai pecsenyesütések érde­kében kívánatosnak látszott, — egy­ségespárti és kereszténypárti kép­viselő urak száján mézesen és lármá­san csörgött a jelszó az ipari érde­kek támogatásáról. Amíg a politikai pecsenyesütőknek szükségük volt a párttüzek szitására, jelszavakkal csö­­dítették, maszlagolták az iparossá­got. De az ipari érdekek védelméről kezdettől fogva megfeledkeztek. Egy­másra néztek és mosolyogtak. Most, hogy az iparostömörítés lezajlott, most már féltékenyek egymásra a politikai pecsenyesütök és egyszerre kijelentik, hogy nincs is szükség a képviselők iparos­ blokkjára. Az ipa­rosság dörzsölheti a fülét, hogy jól hallja-e az urak szavát. Eddig ugyan semmi­ eredményét nem látták­, hogy a képviselő urak az ő érdekeik védel­mére tömörültek, de legalább várták, hogy majd csak történik valami az ő érdekükben is. Most láthatják, hogy a tömörülés noha sem (] értük, hanem csak a pecsenyesütés érdeké­ben történt. A pártpolitikai érdeknek már nincs szüksége az iparosokra, s az ivakos érdekekkel ugyan ki törő­dik a képviselő urak közül? ­ Az arnapi körm­enet az idén is fényes pompával folyt le a Vár­ban, ahol Serédi Jusztinián herceg­prímás pontifikálta a Szentmisét a koronázó Mátyás-templomban. Ott voltak a kormányzó felesége, a her­cegi családok, a kormány tagjai, a közélet előkelőségei és nagyszámú hívők, akik mind csatlakoztak a kör­­menethez, amely a Szentháromság­­uccán, a Disz­ téren és Tárnok-utcán át tért v­issza a templomba. . — A földm­ivelésügyi miniszter Úrnapján nagy körutat tett, hogy a hevesi, szolnoki és tiszavidéki fagy­károkról és a talajjavító munkálatok­ról személyes tapasztalatokat nyer­jen. Olyan területeken, ahol azelőtt szántani sem lehetett és ahol semmi nem termett, ma zöldes a búza és minden kilátás megvan arra, hogy az eljárás betartása mellett a földek hozamának átlaga megkétszereződik. A fagykárosult gazdák panaszára a miniszter kijelentette, hogy a kor­mány enyhíteni iparkodik a nagy csapást, de az állam nem térítheti meg az összes károkat. Felhívta a gazdákat, hogy használják ki az öt évre tervezett talajjavító akciót. — Salgótarján és vidékének munkássága a revízióért. Űrnap­ján Salgótarján és vidékének mint­egy ezer munkása gyűlést tartott, amelyen oly értelmű határozati ja­vaslatot fogadtak el, hogy Salgótar­ján és vidéke dolgozó­i munkássága csatlakozik a revíziós ligához és an­nak vezetőségét táviratilag üdvözli. Csatlakozását jelentette be Kistere­­nye, Miítranovák és Jánosakna bá­­nyászsága, valamint a Budapest- Salgótarjáni Vasgyár­­és a Palack­gyár ös­s­zmun­k­á­s­sá­ga. . . Az angol király újból súlyo­san megbetegedett és váratlan hő­emelkedés állott be nála úgy, hogy ágyban kell maradnia. Háziorvo­sa megállapította, hogy a király öt nappal ezelőtt halt meg, amidőn a királyné társaságában nyitott terraszon uzsonnázott. Bár az újabb meghűlése nem áll összefüg­gésben régi betegségével, az orvo­sok azt hiszik mégis, hogy nem egyszerű meghűlésről van szó. — Nem emelik a vasúti díjsza­bást. Illetékes helyen megcáfolják azt a politikai körökben elterjedt hírt, hogy a Máv­ a személydíj­­szabás felemelésével foglalkozna. Bevalljuk, hogy ezt a gondolatot egyes magánérdekeltségek felve­tették, de az illetékes körök ezt visszautasították és tarifaemelés­ről szó sem lehet. — Meghalt Harsányi Kálmán. A magyar irodalomnak gyásza van: Harsányi Kálmán, az ismert író és költő, akit évek óta súlyos betegség gyötört. 53 éves korában meghalt. Fiatalabb éveiben nagy nélkülözések­ben volt­­része, de már első verses­­kötete ,és a Tölgyfalevél című költői elbeszélése feltűnést keltett. Számos érdekes költeménye és prózai írásai is minden ízükben magyar alkotások. Ellák című történelmi tárgyú tragé­diájával nagy színpadi sikert aratott. Két évvel ezelőtt jelentek meg hét kötetben összegyűjtött művei. Az író tagja volt, a Petőfi Társaságnak. Hat évvel ezelőtt mellrákot kapott s mű­tétet kellett rajta végrehajtani, mely meghosszabbította ugyan életét, de a betegség újra visszatért s ezelőtt két hónappal már orvosai is tudták, hogy tüdőrákja van és menthetetlen. Felesége és három gyermeke gyá­szolja. Vasárnap délután fél négy órakor fogják eltemetni a Kere­­pesi­ úti temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyen.­­ Szombaton nyílik meg a falu­­fejlesztő kongresszus, amelyen Európa valamennyi nemzete kép­viselteti­ magát. A kongresszus tagjai reggel 9 órakor a Vérme­zőn gyülekeznek, ahonnan több mint kétezer lovas kisgazda vonul fel a kongresszusra.­­ Gaál Mózes 4­1 éves jubileu­mát ünnepelte tegnap Újpest vá­ros közönsége. A kiváló író és ta­nár, aki mint a Budapest-vidéki tankerület főigazgatója működik, nagy népszerűségre tett szert mindenütt az országban, de külö­nösen Újpesten, ahol a város kö­zönsége díszközgyűlést rendezett és nagy bankett keretében ünne­pelte, melyre az újpesti és rákos­palotai reálgimnáziumok ifjúsága lampionokkal vonult fel.­­ Az aradi vesztőhelyet akarták látni s az őrségre kerültek a ki­váncsi cigányok. Aradról jelen­tik: Karina Sírni bandája most Aradon muzsikál. A banda két tagja, a kontrás és a brácsás el­határozták, hogy kizarándokolnak oda, ahol kivégezték az aradi vér­tanukat. A két zenész el is indult. Útközben túl sokat, kérdezősköd­tek az őrszemtől, hogy hol talál­ják meg a vesztőhelyet, mire az őrszem őrizetbe vette őket. A brá­csás és a­ kontrás nem tudták, hogy az őrszemmel nem szabad beszélgetni. A két cigányt bevit­ték az őrségre, a­ini a félreértés rövidesen kiderült és este már ví­gan játszott a kávéházban a két kiváncsi pesti cigány.­­ Nagyszabású betörőbandát fogtak el Debrecenben. A debrece­ni rendőrség hosszú idő óta nyomoz egy nagyszabású betörőbanda után, amely egy év óta fosztogatja, a város és a környék lakóit. Most a rendőr­ség letartóztatta Szuhanek József ci­pészt, a banda fejét és két társát, akiknek lakásán többezer pengő ér­tékű lopott holmit és rengeteg betörő­­szerszámot találtak. Rákospalotán a lakókat utca­seprésre kényszerítik a háziurak Puccsszerűen fogadta el a közgyűlés a felháborító indít­ványt . Az egész várost izgalomban tartja a közgyűlési határozat, amelyet megfellebbeztek Rákospalota város közgyűlésén a helyi háziurak puccsszerűen elfogad­tak egy indítványt, amely szerint a jövőben a lakók tartoznak takarítani a járdákat, illetve ahol­ nincs gyalog­járda, ott a ház előtt lévő úttestet kell takarítaniuk. A Friss Újság mun­katársa beszélt a felháborító határo­zatról Bozsóky Nándor dr. rákospalo­tai városi főügyésszel, aki a követ­kezőket mondotta: — Kormányrendeletre, a közegész­ségi és a köztisztasági ügyekre vo­natkozólag, egységes szabályrendele­tet készített el a város. Ezt jóvá­hagyás végett a legutóbb megtartott közgyűlés elé terjesztettük. A sza­bályzat egyik pontja kimondja, hogy - mint mindenütt — a házak előtti járdák tisztántartásáról a háztulaj­donos küldés gondoskodni. Meglepe­tésre,­ a háztulajdonosok részéről ehelyett azt indítványozták, hogy amis lakásfelszabadítás nincs, addig­ azokban a házakban, a­hol nem lakik a háztulajdonos, ott a lakók legyenek kötelesek a járda tisztántartásáról gon­doskodni. A közgyűlés ezt az utóbbi indít­ványt fogadta el. A tanács természe­tesen megfellebbezi ezt a vármegyé­hez. Remélem, hogy a vármegye megsemmisíti ezt a lakókra nézve joggal sérelmes határozatot.­­ Ettől eltekintve, egyszerűen keresztülvihetetlen lenne. Tessék el­képzelni, ahol 3—4 lakó lakik, mi­lyen civódások lennének abból, hogy­mnkor ki takarítsa el a járdát. Mert, hogy nem mondhat fel lakónak, hogy helyében házmestert tartson,­­ csak ürügy. Éppen elég házbérjövedelmü­k van, hogy gondoskodjanak a tiszto­gatásról. Gondos József városi képviselőtes­tületi tag is nyilatkozott a határozat­ról. — Ez a határozat a legnagyobb felháborodást váltotta ki Rákospalo­tán. A háziurak ezt a sakkhúzást puccsszerűen hajtották végre. A 200 tagú képviselőtestületből alig 64-en voltak jelen s így is mindössze 3 sza­vazattöbbséggel fogadták el ezt az indítványukat. Kizártnak tartom, hogy a vármegye ne adna helyet a fellebbezésnek. Lehetetlen, hogy a szinte kizárólag munkásokból álló lakossággal a keservesen kiizzadott házbéren kívül még robotmunkát is végeztessen a háziúr. Rövidlátás ■ — Csakugyan olyan rövidlátó a feleséged! — Hizt, meghiszem. A múltkor az állatkertbe ment megnézni az elefántot és nagyitó üveget vitt­ magával. — Németország 36.885 aranymár­ka jóvátételt fizet a Parisban tör­tént megegyezés szerint, melyről a Friss Újság röviden már hírt adott. A megegyezéshez még csak egy pót­­­megállapodás kell, a Belgium német megszállása idején kibocsátott úgy­nevezett belgiumi márkák megtérí­tése kérdéséről. Páriában nagy az öröm, hogy a megegyezés létrejött, de a németek is örülnek, hogy végre valahára dűlőre jutottak a tárgyalá­sok, melynek első következménye az lesz, hogy már szeptember elsején felszabadul a Rajna tartomány az ide­gen megszállás alól, a Lakodalom ezer vendéggel. A boldog időkre emlékeztető bő­ség és pompa jegyében folyt le Kokádon, a községi főbíró fiának lakodalma Tóth Juliskával, a köz­ség egyik módos gazdájának leá­nyával. Az esküvőt ezer terítékes pazar lakoma követte, amelyen a község lakosságának túlnyomó ré­sze megjelent. A lakodalmi mulat­ság két teljes napig tartott

Next