Friss Ujság, 1929. július (34. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

X­XXII. évfolyam, 146. szám Budapest, 1929 julius 2., kedd t mm..... wn POLITIKAI^ NAPILAP • ELŐFIZETÉSI ABA, ffi” « I« ffl ff I I A S IfÉ r illuu ilsJuüla .MiSiítti msnetn:^zr.4! | BllWW WW WlWli y1Q gidai Nagy képes regénymelléklettel Ára 6 fillér Ólmosbottal véresre vertek egy bankár! Dühöngő elmebeteg lövöldözött a Körúton Tömegszerencsétlenséget okozott a kettészakadt teherautó Adórendezést Ma hajnalban Nagytétény hatá­rában súlyos autókatasztrófa tör­tént. Dunakömlöd községből a ha­j­nali órákban 12 kőművesmunkás indult útnak Budapest felé, hogy itt egy építkezésnél munkába áll­janak. A munkások teherautót bé­reltek és úgy igyekeztek Budapest irányába. Amikor a munkások­kal zsúfolásig megtelt autó Nagy­tétény felé közeledett, a soffőr érezte, hogy valami nincs rend­ben. A kocsi recsegett, ropogott utasai alatt. A soffőr nyomban fé­kezett, de az autó ebben a pilla­natban robogott keresztül egy göd­rön és a fékezés késő volt. Az autó közepén, tengelytörés következté­be­rn kettéhasadt, majd oldalt for­dult és belezuhant az országút melletti árokba. Darabokra tört, roncsai alá temetve az autó uta­sait. 12 munkás és a volán mellől ugyancsak kirepült soffőr jajga­tott fájdalmában az öt órakor még teljesen népt­elen országúton. Nagysokára egy magánautó tűnt fel az országúton, amelynek uta­sai segítséget tudtak hozni az or­szágút porában, árkában heverő sebesülteknek. A budafoki mentők három kocsival jöttek ki a szeren­csétlenség színhelyére és a 12 sú­lyosan sebesült munkást Buda­fokról a Rókusba szállították. Agyrázkódást szenvedtek: Prill József­­32 éves, Ehrenfeld Géza 28 éves, Hirt Mihály és Pantl József 32 éves munkások. A kórházban ápolják továbbá Neszler György, Fitterer István és Kapecz József kőművasmunkásokat, akiknek se­besülése könnyebb természetű. El­ső segélynyújtás után elbocsátot­ták a kórházból Ruff Antal, Baráti Mihály, Wettner István, Möchsler György és Möchsler József mun­kásokat. A baleset többi sebesült­jeit és a soffőrt, akik csak köny­­nyebb természetű zúzódásokat és horzsolásokat szenvedtek, a buda­foki mentők a helyszínen kötözték be. A rendőrség vizsgálatot indí­tott a szerencsétlenség ügyében. IISI8EiilSS131(II121(!BI513SE3lllllIlllII8KllIISlSII998B!313GBR9ISllSSSI£ll332Bf helyezett kilátásba a pénzügy­miniszter már egy fél esztendő előtt. Azóta sok százezer agyon­sanyargatott adófizető türelmetle­nül várta ennek az adórendezés­nek a valóraváltását. Vasárnapra meg is kaptuk a pénzügyminisz­ter úr két rendeletét, amelyekről elmondhatjuk: Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. Mert miről is szól az adórendezős ajándék? Az egyik azt mondja, hogy „szakszerű” felülvizsgálás­sal orvosoltatni fog minden adó­­sérelmet. A tévesen kivetett, sőt nem egy esetben kétszer is köve­telt adóhátralékokat kegyesen hajlandó leíratni a pénzügymi­niszter úr, ha a szerencsétlen bajbajutott adófizető „szakszerű­en” igazolni tudja, hogy a köve­telt adóhátralék megfizetésére sem ereje, sem módja nincs, vagy pedig, hogy a téves adókivetés kézzel foghatóan kin­átható. Vagyis az adófizető vége hosszat­­lan kilincseléssel, kérvényezéssel keresse a maga igazságát a kímé­letlen adóvégrehajtó szervekkel szemben. Ehhez pedig jogtudó segítségre, ügyvédre, bélyegre, költségre van szükség. A nagy adózó ki is verekedheti így az igazságát a hatalmas adógépezet­tel szemben, de a kis adózónak sem pénze, sem ideje, sem ké­szültsége nincs arra, hogy az adó­visszaélések, téves kivetések és elviselhetetlen hátralékok terhé­től szabadulhasson, ha az körül­ményes igazoltatáshoz, kérvénye­­zéshez van kötve. Mert hogy mit jelent ez a kérvényezés és igazol­tatás a mi bürokráciánk útvesztő­jében, hogy mennyi látás-futás­­sal, bélyegköltséggel és időveszte­séggel jár mindez, azt nem vé­gigszenvedni, de még végiggon­dolni is szörnyűség. Az adóhát­ralékok felülvizsgálását hivatal­ból, egyszerű, világos és minden­ki számára érthető módon kell el­rendelni. A másik pénzü­gyminisz­­teri rendelet pedig ismételten könyörületre és méltányosságra inti az adóvégrehajtó közegeket. Nem értjük, hogy miért kell „is­­mételten” inteni a közegeket. Hi­szen a miniszternek talán egyéb­re is van hatalma. Mert amíg egyéni belátásra bízzák ezt a kincstári kíméletet, ezt az új kíméleti rendeletet is az a sors éri, ami a többi hasonló pénzügy­miniszteri rendeletet érte. Ilyen jószándékú figyelmeztetést már igen sokszor kaptunk. Valameny­­nyit por lepi és az adógépezet kí­méletlenül dolgozik tovább. Itt szépszavú elméleti jóakarattal segíteni nem lehet. Itt kíméletes új adórendszerre van szükség. A vilorzó nyílt tengeren megtalálták az elveszettnek hitt Nim­­aneiát A spanyol óceánrepülők nyolc napig hányódtak a tengeren • Örömujjongás Spanyolországban Beszámolt a Friss Újság arról, hogy Franco spanyol őrnagy a Numancia nevű repülőgépével és ennek utasaival nyomtalanul el­tűnt az óceán fölötti útjában. Lá­zasan keresték mindenütt, de nyolc napja semmi hírt sem hallottak felőlük. Állítólag egy óceánjáróról látták is a „Numancia” roncsait a tenger árjában sodródva. Annál nagyobb meglepetést keltett az a távirat, amely Primo de Riverá­­hoz, a spanyol diktátorhoz érke­zett. Ez a távirat beszámolt arról, hogy az Azori szigetcsoport egy kis szigete melletti viharzó nyílt tengeren megtalálták Franco őrnagy ,Numancia nevű repülőgépét, amelyet már utasaival együtt el­veszettnél­ hittek. Franco őrnagy­­ kénytelen volt leszállni s nem tu­dott érintkezésbe lépni a külvilág­gal. A gép és utasai, sértetlenül maradtak. Az „Eagle" angol repülőgép anyahajó találta meg a­ Numan­­ciát. Franco őrnagy a Numancia kalandos útjáról az Eagle fedélze­téről szikra táviratot küldött a spanyol tengerészeti miniszté­riumnak. Franco jelentése beszá­molt arról, hogy erős ellenszéllel küzdve, benzinhiány miatt a Nu­­­m­ancia kénytelen volt a viharos tengerre ereszkedni. Június 24-ike és 27-ike között a négy spanyol pi­lóta a géppel együtt a nyílt tengeren a szelek játék­szere volt. Június 27-én a pilóták már-már azzal számoltak, hogy utolsó óráig

Next