Friss Ujság, 1929. július (34. évfolyam, 146-171. szám)
1929-07-02 / 146. szám
XXXII. évfolyam, 146. szám Budapest, 1929 julius 2., kedd t mm..... wn POLITIKAI^ NAPILAP • ELŐFIZETÉSI ABA, ffi” « I« ffl ff I I A S IfÉ r illuu ilsJuüla .MiSiítti msnetn:^zr.4! | BllWW WW WlWli y1Q gidai Nagy képes regénymelléklettel Ára 6 fillér Ólmosbottal véresre vertek egy bankár! Dühöngő elmebeteg lövöldözött a Körúton Tömegszerencsétlenséget okozott a kettészakadt teherautó Adórendezést Ma hajnalban Nagytétény határában súlyos autókatasztrófa történt. Dunakömlöd községből a hajnali órákban 12 kőművesmunkás indult útnak Budapest felé, hogy itt egy építkezésnél munkába álljanak. A munkások teherautót béreltek és úgy igyekeztek Budapest irányába. Amikor a munkásokkal zsúfolásig megtelt autó Nagytétény felé közeledett, a soffőr érezte, hogy valami nincs rendben. A kocsi recsegett, ropogott utasai alatt. A soffőr nyomban fékezett, de az autó ebben a pillanatban robogott keresztül egy gödrön és a fékezés késő volt. Az autó közepén, tengelytörés következtébern kettéhasadt, majd oldalt fordult és belezuhant az országút melletti árokba. Darabokra tört, roncsai alá temetve az autó utasait. 12 munkás és a volán mellől ugyancsak kirepült soffőr jajgatott fájdalmában az öt órakor még teljesen néptelen országúton. Nagysokára egy magánautó tűnt fel az országúton, amelynek utasai segítséget tudtak hozni az országút porában, árkában heverő sebesülteknek. A budafoki mentők három kocsival jöttek ki a szerencsétlenség színhelyére és a 12 súlyosan sebesült munkást Budafokról a Rókusba szállították. Agyrázkódást szenvedtek: Prill József32 éves, Ehrenfeld Géza 28 éves, Hirt Mihály és Pantl József 32 éves munkások. A kórházban ápolják továbbá Neszler György, Fitterer István és Kapecz József kőművasmunkásokat, akiknek sebesülése könnyebb természetű. Első segélynyújtás után elbocsátották a kórházból Ruff Antal, Baráti Mihály, Wettner István, Möchsler György és Möchsler József munkásokat. A baleset többi sebesültjeit és a soffőrt, akik csak könynyebb természetű zúzódásokat és horzsolásokat szenvedtek, a budafoki mentők a helyszínen kötözték be. A rendőrség vizsgálatot indított a szerencsétlenség ügyében. IISI8EiilSS131(II121(!BI513SE3lllllIlllII8KllIISlSII998B!313GBR9ISllSSSI£ll332Bf helyezett kilátásba a pénzügyminiszter már egy fél esztendő előtt. Azóta sok százezer agyonsanyargatott adófizető türelmetlenül várta ennek az adórendezésnek a valóraváltását. Vasárnapra meg is kaptuk a pénzügyminiszter úr két rendeletét, amelyekről elmondhatjuk: Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. Mert miről is szól az adórendezős ajándék? Az egyik azt mondja, hogy „szakszerű” felülvizsgálással orvosoltatni fog minden adósérelmet. A tévesen kivetett, sőt nem egy esetben kétszer is követelt adóhátralékokat kegyesen hajlandó leíratni a pénzügyminiszter úr, ha a szerencsétlen bajbajutott adófizető „szakszerűen” igazolni tudja, hogy a követelt adóhátralék megfizetésére sem ereje, sem módja nincs, vagy pedig, hogy a téves adókivetés kézzel foghatóan kinátható. Vagyis az adófizető vége hosszatlan kilincseléssel, kérvényezéssel keresse a maga igazságát a kíméletlen adóvégrehajtó szervekkel szemben. Ehhez pedig jogtudó segítségre, ügyvédre, bélyegre, költségre van szükség. A nagy adózó ki is verekedheti így az igazságát a hatalmas adógépezettel szemben, de a kis adózónak sem pénze, sem ideje, sem készültsége nincs arra, hogy az adóvisszaélések, téves kivetések és elviselhetetlen hátralékok terhétől szabadulhasson, ha az körülményes igazoltatáshoz, kérvényezéshez van kötve. Mert hogy mit jelent ez a kérvényezés és igazoltatás a mi bürokráciánk útvesztőjében, hogy mennyi látás-futással, bélyegköltséggel és időveszteséggel jár mindez, azt nem végigszenvedni, de még végiggondolni is szörnyűség. Az adóhátralékok felülvizsgálását hivatalból, egyszerű, világos és mindenki számára érthető módon kell elrendelni. A másik pénzügyminiszteri rendelet pedig ismételten könyörületre és méltányosságra inti az adóvégrehajtó közegeket. Nem értjük, hogy miért kell „ismételten” inteni a közegeket. Hiszen a miniszternek talán egyébre is van hatalma. Mert amíg egyéni belátásra bízzák ezt a kincstári kíméletet, ezt az új kíméleti rendeletet is az a sors éri, ami a többi hasonló pénzügyminiszteri rendeletet érte. Ilyen jószándékú figyelmeztetést már igen sokszor kaptunk. Valamenynyit por lepi és az adógépezet kíméletlenül dolgozik tovább. Itt szépszavú elméleti jóakarattal segíteni nem lehet. Itt kíméletes új adórendszerre van szükség. A vilorzó nyílt tengeren megtalálták az elveszettnek hitt Nimaneiát A spanyol óceánrepülők nyolc napig hányódtak a tengeren • Örömujjongás Spanyolországban Beszámolt a Friss Újság arról, hogy Franco spanyol őrnagy a Numancia nevű repülőgépével és ennek utasaival nyomtalanul eltűnt az óceán fölötti útjában. Lázasan keresték mindenütt, de nyolc napja semmi hírt sem hallottak felőlük. Állítólag egy óceánjáróról látták is a „Numancia” roncsait a tenger árjában sodródva. Annál nagyobb meglepetést keltett az a távirat, amely Primo de Riverához, a spanyol diktátorhoz érkezett. Ez a távirat beszámolt arról, hogy az Azori szigetcsoport egy kis szigete melletti viharzó nyílt tengeren megtalálták Franco őrnagy ,Numancia nevű repülőgépét, amelyet már utasaival együtt elveszettnél hittek. Franco őrnagy kénytelen volt leszállni s nem tudott érintkezésbe lépni a külvilággal. A gép és utasai, sértetlenül maradtak. Az „Eagle" angol repülőgép anyahajó találta meg a Numanciát. Franco őrnagy a Numancia kalandos útjáról az Eagle fedélzetéről szikra táviratot küldött a spanyol tengerészeti minisztériumnak. Franco jelentése beszámolt arról, hogy erős ellenszéllel küzdve, benzinhiány miatt a Numancia kénytelen volt a viharos tengerre ereszkedni. Június 24-ike és 27-ike között a négy spanyol pilóta a géppel együtt a nyílt tengeren a szelek játékszere volt. Június 27-én a pilóták már-már azzal számoltak, hogy utolsó óráig