Friss Ujság, 1929. augusztus (34. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-08 / 178. szám

1920 augusztus 8. csütörtök FRISS ÚJSÁG Elfogató parancs egy bankvezérigazgató ellen Sebestyén Richárd 200.000 pengő értékű váltóadóssággal külföldre szökött Pénzügyi körökben már hetek óta beszélik bizalmasan, hogy Se­bestyén Richárd, a Wiener Ko­n­­merzial Reink budapesti fiókjának egykori vezérigazgatója, aki leg­utóbb apja, Schlesinger Berchthold bankházának volt a vezetője, gya­nús körülmények között már hó­napokkal ezelőtt eltávozott a fő­városból és nagy összegre rugó elintézetlen váltóadósságokat hagyott hátra. Miután Sebestyén két hónap óta nem adott életjelt magáról, a hi­telezők a bírósághoz fordultak és feljelentést tette a volt vezér­­igazgató ellen. A mai napig a hi­telezők 200.000 pengő értékű fede­zetlen váltó ügyében támasztanak követelést Sebestyén Richárddal szemben. A budapesti főkapitányságon dr. Dorning Henrik főkapitányhe­lyettes, a bűnügyi osztály vezetője irányítja a nyomozást s miután nyilvánvaló, hogy Sebestyén meg­szökött, a rendőrség beszerezte a volt vezérigazgató fényképét és megkereste az ügyészséget, hogy elfogató parancsot adjanak ki Se­bestyén Richárd ellen. A főkapitányságon nagy appa­rátussal indult meg a nyomozás és már eddig is olyan magánter­mészetű értesüléseket szerzett a rendőrség, melyek szerint Sebes­tyén Richárd Törökországban te­lepedett le. Állítólag egy ízben lát­ták is Angolában. Egy más verzió szerint azonban Sebestyén Richárd még messzebbre menekült és Bra­zíliában állapodott meg. Nem készült még el a hadikölcsönsegélye­­zésre szolgáló új űrlap Senkit sem ér károsodás, mert a mostani jelentkezésnek nincs kötött határideje A Friss Újság az ország min­den részéből úgyszólván naponta kap panaszokat afelől, hogy a vi­­doki hatóságok és elöljáróságok nem szolgáltatják ki a hadiköl­­csönjegyzők segélyezésére szolgá­ló f­örvényűrlapokat. A legtöbb vidéki hatóság azzal tagadja meg az űrlap kiszolgáltatását, hogy er­re vonatkozóan még nincs a mi­nisztériumból utasítása. A Friss Újság munkatársa ma kérdést intézett a népjóléti mi­nisztérium illetékes ügyosztályá­nak vezetőjéhez, akitől a követke­ző felvilágosítást kapta: — A segélykérésre szolgáló űr­lapok valóban elfogytak és azok­nak szétküldését a vidéki hatósá­gok részére egyelőre beszüntettük. Ennek az az oka, hogy az uj hadi kölcsön rendelet végrahajtási utasítása még nem jelent meg és csak ennek megjelente után fo­gunk új űrlapot nyomatni. Tudni­illik az uj űrlapok több uj rubri­kát fognak tartalmazni. Attól azonban a hadikölcsönkárosultak ne féljenek, hogy a késedelem mi­att hátrányt szenvedhetnek. A régi hadkölcsönösök jelentke­zésének határideje már régen le­járt, az újak számára pedig nem tesztünk ki határidőt. A közeljövőben megjelenik, a ha­­dikölcsönsegélyezésre vonatkozó új rendelkezés, amely alkalommal bi­zonyos kateg­óriák számára úgy is új jelentkezés lesz és ekkor az új nyomtatványokat idejében el­küldjük a vidéki hatóságoknak. Újra hangsúlyozom, senkit károsodás nem érhet, várják be türelemmel a rendelet végrehajtási utasításának megje­lenését. A hágai konferencián Románia Magyarországtól jóvátételt követel Egy pénzügyi és egy politikai bizottság tárgyalja tovább a Young-féle tervezet részleteit • Belgium elfogadta a Young­féle tervezetet Tegnap ült össze a hágai­ béke­­konferencia, amely arra van hi­vatva, hogy véglegesen rendezze a német hadikárpótlások és azok hovafordításának kérdését. A ha­talmak néhány hét előtt már nagyjából megegyeztek az úgy­nevezett Young-tervben, amelyet azonban az új angol kormány nem akar elfogadni. A tegnapi konferencián Snow­­den angol pénzügyminiszter éles­­hagy beszédben kikelt a Young­­terv elfogadása ellen, mert Anglia a terv szerint csak háborús ki­adásaihoz jutna, Franciaország pedig nagy hadikárpótlást kapna. A beszéd felett tegnap és ma szé­leskörű vita indult meg és a fran­cia kiküldöttek nem leplezték kí­nos meglepetésüket az angolok merev álláspontja miatt. Strese­­mann német külügyminiszter azt fejtegette, hogy mindenek előtt a Rajnavidéket kell kiüríteni. Hágából jelentik. A jóvátételi értekezlet mai ülésén Titulescu be­szédében kijelentette, hogy Ro­mánia hozzájárul a Young-terve­­zethez azzal a feltétellel, ha bár­milyen módon eleget ..­esznek jogos követeléseinek. Románia első kí­vánsága az, hogy biztosítsák Ro­mánia háborús adósságainak fede­zését. Románia kívánja továbbá, hogy az Ausztria, Magyarország és Bulgária által szolgáltatandó jóvátételek szabályozásánál külön összeget állapítsanak meg javára, tekintettel azokra a terhekre, ame­lyek Romániát kötelezik és tekin­tettel a békeszerződésekből szárma­zó egyéb kötelezettségeire. A délutáni tanácskozáson Bel­gium hozzájárult a Young-féle ter­vezethez. Elhatározták, hogy két bizottságot alakítanak, egy­­pénz­ügyi bizottságot, amelynek elnöke Snowden javaslatára Houtart báró belga pénzügyminiszter lesz, vala­mint egy politikai bizottságot, amelynek elnöke Briand javasla­tára Henderson angol külügymi­niszter lesz. A pénzügyi bizottságba mind a 12 résztvevő hatalom 2—2 megbízottat küld; a politikai bi­zottságba csak hat hatalom: Né­metország, Belgium, Franciaor­szág, Anglia, Olaszország és Ja­pán. A politikai bizottságban is 2—2 megbízott képviseli ezeket a hatalmakat. A bizottságok tagjait holnap délután jelölik ki. A hágai parlament, ahol a konferen­cia ülésezik Telekspekuláció űzi el a pesterzsébeti Hangyatelep lakóit Látogatás a lebontásra kerülő telepen — 1000 ember meg­fellebbezte a helyettes polgárm­­ester határozatát — Jövő tava­sz: halasszák el a kilakoltatásokat Pesterzsébet szélén, az utolsó lakóháztól öt-hatszáz méternyire, az Áramfejlesztőtől és Petróleum­­finomítótól övezve, egy hepehupás homokdomb-földrészen terül el az úgynevezett Hangyatelep, öt év­vel ezelőtt jött ide az első telepes s most száz-százhúsz család, mintegy ezer ember él itt túlnyomó rész­ben földbeásott odúkban, vagy hul­ladékdeszkákból és egyéb lemez­darabokból összetákolt viskókban. Ezek a „dekkungdarabok" a pest­erzsébeti hatóságok hallgatólagos beleegyezésével fejlődtek nagy te­leppé és most Pesterzsébet helyet­tes polgármestere egy rendelettel el akarja törölni a föld színéről a Hangya-telepet, amely bármilyen rossz állapotban van, de mégis vagy ezer embernek nyújtott me­nedéket az idő viszontagságai elől. Ahol nincs házbér Hangya-telepnek hívták ezt a silladombi lakótelepet, mert mi­ként a hangyák, úgy hordták ösz­­sze a legszegényebb emberek a téglát, cserepet, kavicsot, deszkát, bádogot, hogy hajlékot építsenek maguknak s miként a föld alatt élő hangyák, egy-egy domb mélyébe úgy vájtak maguknak ideiglenes otthont, amely — sajnos— azonban később állandósult, öt évvel ez­előtt, a legszomorubb lakásviszo­nyok idejében, egy embert kilakol­tattak Pesterzsébeten. Elkeseredet­ten idejött a város végébe, távol mindentől, amit kultúrának lehet nevezni. Remeteéletet akart élni. De nem sokáig maradt egyedül. Az egyre növekvő házbér egyre több és több embert hozott ide. Egy jó oldala azonban mégis van a do­lognak. Nem kell házbért fizetni! A szegény emberek, akiknek a ke­­nyérgond is elég nehéz, már-már belenyugodtak volna abba, hogy a hosszú átmeneti időre itt éljenek, azonban váratlanul hivatalos írást kézbesítettek ide, ahová nem igen szokott ellátogatni a városi kézbe­sítő. Engedély nélküli építkezés miatt kiürítik a Hangya­telepet Pesterzsébet megyei város pol­gármesterhelyettese küldte a Han­gya­ telep minden lakójának az írást, amely elrendeli, hogy nyolc nap alatt hagyják el a Humayer és ftiess-féle telken épült bódélaká­sokat. A bódék lebontása és eltá­volítása is kötelező. A rendelkezés megokolásában a helyettes polgár­mester arra hivatkozik, hogy a te­lepen sem pöcegödör, sem megfe­lelő kút nem áll rendelkezésre, így tűzrendészet és közegészségi szem­pontból a telepen lakás nagy mér­tékben aggályos. A hivatalos ke­írás természetesen óriási megdöbbenést keltett a tele­pen lakó szegény emberek között, mert Pesterzsébet városa nem je­lölte ki az ezer ember számára al­kalmas szükséglakásokat. A tele­pen lakók azonban összeálltak, összegyűjtötték a bélyegköltséget és megfellebbezték a határozatot. Ebben a pillanatban tehát az a helyzet, hogy a telep ezer lakója nem tudja, hogy melyik pillanat­ban bontják le fejük fölül a nehe­zen összetákolt bódéfedeleket. s Látogatás a lebontásra ítélt Hangya-telepen Tíz percnyi gyaloglás után elju­tunk a Vágóhíd-utca végén lévő Hangya-telepre. Nehéz elhinni, hogy ezekben a szomorú viskók­ban és homokbarlangokban száz­­százhúsz becsületes munkáscsalád lakik, akiket a sors mostohasága kényszerített arra, hogy ezzel a lakással megelégedjenek. Ahogy megtudják, hogy a Friss Újság munkatársa jött ki a telepre, kö­rülvesznek s a panaszok áradatát diktálják. — Ha próbálunk lakást szerezni, — mondja az egyik — három gyer­mekkel nem vesznek be sehova! Hát még a legtöbbnek öt, hat, hét, nyolc gyereke van! — A telek tulajdonosa itt ingyen engedett lakni. Ha öt esztendőn ke­resztül tűrhették ennek a telepnek létezését, miért kell most hirtelen lerombolni? Telekspekuláció űzi el a Hangya-telep szerencsétleneit Hát erre az utóbbi kérdésre is választ lehet adni. Ha az ember az öngyilkossági fenyegetőzések, a rettentő nyomortragédiák árada­tának hatása alól kiszabadul és mélyére akar nézni a dolognak, a következőket állapíthatja meg: Egy évvel ezelőtt egy telekügynök megszerezte a Hangya-telep mel­letti területeket. A telekspekuláció azonban rosszul sült el, mert nem tudta eladni a telkét a Hangya­telep nyomortanya szomszédsága miatt. A telekügynök erre a kör­nyékből aláírásokat szerzett és kér­vényben fordult a város polgár­­mesteréhez, hogy lakoltassa ki ezt a telepet, amely közbiztonsági szempontból veszélyes és a város terjedésének útját állja. A Han­gya-telepi lakók valóban pamisz­­kodnak is arra, hogy a közéjük hurcolkodó kóbor cigányok néha­napján éktelen ordítozást és vere­kedést rendeznek és nagyon gyak­ran még ezeket a szegény embere­ket is meglopják. Ez azonban leg­feljebb rendőri intézkedést vonhat maga után, de semmiesetre sem azt, hogy ezer szegény embert a hajléktalanság borzalmainak te­gyenek ki. A telek tulajdonosa támogatja a lakók fellebbezését A telep elkeseredett lakói Fábián Béla országgyűlési képviselő köz­benjárásával fellebbezést nyújtot­tak be az alispánhoz a város ren­delkezése ellen. Az a kívánság, hogy legalább jövő tavaszig itt maradhassanak, így időt nyerje­nek arra, hogy hajlék után körül­nézhessenek. A telep lakói nagy csodálkozással vették a helyettes polgármester határozatát, mert — amint itt mondják — a szabadsá­gon lévő polgármester állandóan a jóindulatáról biztosította őket, sőt karácsonykor segélyt is osztott ki közöttük. Nagyon érdekes, hogy a telek tulajdonosa, Humayer ma­ga is közbenjárt, hogy a Hangya­telep kilakoltatását egyelőre ha­lasszák el. Még­sem lehet, hogy egy telekspekulációból kifolyólag ezer ember váljon hajléktalanná. Kilakoltatni csak akkor lehet a Hangya­telep lakóit, ha Pesterzsé­bet városa megfelelő szükséglakás­ról gondoskodik részükre. Stób Zoltán ­ Rákosfalva jobb közlekedést kér. A Rákosi Polgári Körnek 50 tagú küldöttsége járt ma délben a köz­ponti városházán, ahol Gömöry Albert főjegyzőtől azt kérték, hogy javítsák meg Rákosfalva autó­buszközlekedését a fővárossal A főjegyző válaszában kifejtette, hogy a Rákosfalvára való közle­kedés kérdése éppen most kerül rendezés alá és a tanács holnapi ülésén fog vele foglalkozni. Meg­nehezíti a vonalvezetést, hogy a kormány a HÉV-vel konkurrens vonalakat nem hajlandó engedé­lyezni, de ez irányban is felterjesz­tés megy a kereskedelmi miniszté­riumhoz legközelebb. BEKETOW CIRKUSZ TELEFON- L. 919-35. D. u. 4 és este 8 órako . Az u. augusztusi műsor: Prolongálva CLIFF AERO vadállatai. Rodella Ruis & Atl£ kerékp. műv. Brick- Korovin-Salem ralagrók.

Next