Friss Ujság, 1929. november (34. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

2 Három hónap alatt 7,4 millió pengővel kevesebb az államháztartás bevétele az előirányzatoknál A pénzügyminiszter harminc­­kilencedik jelentése Amint előre látható volt, a vigasz­talan gazdasági helyzet egyre roha­mosabban érezteti hatását az állam­háztartás bevételeinél is. A nép adó­fizető képessége következetesen gyen­gül. A pénzügyminiszter legújabb je­lentése, sajnos, már nem dicseked­het bevételi feleslegekkkel. Remél­jük, hogy ezek a most nyilvánosság­ra került adatok csak átmeneti jel­legűek. A tény az, hogy szeptember havá­ban az idén már csak 75.1 millió pengő folyt be az államkasszába, míg a múlt év szeptemberébn 82.2 millió pengőre rúgtak az államkincs­tár bevételei. Az 1929/30. költségvetési év első három hónapjában összesen 223.6 millió pengő folyt be, ami 7.4 millió pengővel keve­sebb a havi költségvetésekben előirányzott bevételeknél. Végeredményben azonban az 1929/30. költségvetési év első három hónapjának kiadási többlete 23,4 millió pengő, m­iért az e hónapokra készített havi költségvetésekben az előirányzott be­vételeket a kiadások 16 millió pen­gővel meghaladták. Lelepleztek Pesten egy görög leánykereskedőt A titokzatos ügynök megugrott Az Artisták Lapja tegnap meg­jelent számában a következő hírt közli: „Óvás! Figyelmeztetjük sa­ját erkölcsi és anyagi érdekükben a magyar artistanőket, hogy az athéni „Perequet“ mulatóba szer­ződtető Strassionopoulus nevű úr­ral semmiféle megállapodást ne kössenek Ez az óvás egy leánykereskedő garázdálkodásairól rántotta le a leplet. A Magyarországi Artista Egye­sület irodájába ugyanis napról napra érkeznek be azok a jelenté­sek, melyek magyar artisták és artistanők külföldi kálváriájáról számolnak be. Egyes mulatók nem fizetik meg a gázsit s ilyenkor ve­szély fenyegeti a magyar artista­nők erkölcsi érdekét is. Igen gyak­ran leány­kereskedők karmaiba ke­rülnek és ezek a leánykereskedők éppen úgy fosztják ki vagyonukból, mint ahogy erkölcsileg teszik lehetet­lenné őket. A legtöbb panasz az athéni „Perequet" mulató ellen me­rült fel, amelynek megbízásából a napokban Pestre érkezett Stassio­­nopoulos nevű ember, aki „fényes feltételek"­ mellett egy sereg fiatal leányt „artista­nő“-nek szerződtetett Athénbe. A rendőrség figyelni kezdte a gö­rög ügynök munkáját, majd a ki­hallgatásra beidézte a rendőrségre. Itt figyelmeztették arra, hogy óvakodjék a magyar táncosnők leszerződtetéseitől. A rendőrségi figyelmeztetés után a „leszerződtetett" artistanők hiába keresték fel szállodájában Stassia­­nopoulust. Azonnal csomagolt és elutazott, amint eljött a rendőrségről. Isme­retlen helyre távozott. Ezek után nyilvánvaló lett, hogy Stassianopoulus nem volt más, mint athéni leánykereskedők ügy­nöke, aki ismét egy „transzportot" szeretett volna magával vinni. Ez­úttal azonban nem sikerült terve. SZAKORVOSI IMapmnt, VH., Rákóczin) 32., I. emelet 1. szám­or Kezdet­e­éne zap­tm Rákossal szemben. FRISS ÚJSÁG 1929 november 1, péntek Cigarettázva ment az akasztófa alá a nagybiccsei rablógyilkos Felakasztották Pozsonyban a véreskezű Bognár Lajost • A kivégzés elhalasztását kérte, hogy megérhesse a 39-ik születésnapját Egy éve annak, hogy a pozsonyi esküdtszék halálra ítélte Bognár La­jost, a nagybiccsei rémdráma véres­­kezű hősét,­­ aki halálos ítéletét kacagva hallgatta végig. Egy teljes évig élt az elszánt bandita a halálos ítélet tudatában. Állandóan vasra­­verve, a legszigorúbb őrizet alatt tar­tották a halálraítélt rablógyilkost, aki vasraverten is megkísérelte a szö­kést a lipótvári fegyházból. Hatszoros gyilkosság és bank­rablás 1927 március 31-én Bognár Lajos Márki János napszámossal, Andrássi Rezső dijbirkózóval és Pihodnya Ferenc hivatalnokkal behatolt a nagybiccsei Vágvölgyi Agrár- és Ipar­­bank pénztárhelyiségébe. Pihodnya lehúzta a redőnyöket és őrizte a be­járatot, három társa ezalatt revolverrel rátámadt a bank igazgatójára, Schachter Henrikre, továbbá a két pénztárosra. Ráparancsoltak a há­rom ijedt emberre, hogy feküdjenek hasra és nyújtsák ki a kezüket. Ez­után kirabolták a pénztár tartalmát, 93.060 cseh koronát. Szerencsétle­nebbül járt azonban a pénztárhelyi­ségbe belépő Gajdosik András, egy fakereskedelmi cég­ hivatalnoka, akit spárga hiányában dróttal kötöztek össze, a drót azonban Gajdosik hú­sába vágott, mire a fájdalomtól jajgatni kezdett. Erre zsebkendővel betömték a szá­ját. Gajdosik azonban továbbra is mozgolódott, mire az egyik bandita egy hosszú késsel öt szúrást ejtett rajta. A szúrások átjárták a szívet és elvérzett. A négy bandita ezután autón elmenekült. Nagy csendőri hajsza indult meg a rablók után. A banditák autója keresztülhaladt Trencsénselmec községen, két csend­őrőrmester felszólította a banditákat megállásra. Bognár elkezdett a csendőrökre lövödözni és mintegy tíz lövést adott le. Kratochvill Ferenc csendőrőr­­mestert halálos lövés érte. A banditák ezután elmenekültek. Másnap Andrássi Rezső lőtte agyon az őt üldöző Alsinger csendőrőrmes­tert, míg alig egy hét múlva Andrássi agyonlőtte az üldözésben a csend­őrök segítségére siető Jánoska György és Pasderovska György föld­­műveseket, továbbá súlyosan megse­besítette Marecsek csendőrt. Ekkor Andrássit is halálos lövés érte és még 15-en többé-kevésbé könnyebb sérü­léseket szenvedtek. Bognár Lajost még sokáig üldözték a csendőrök az egész Felvidéken, amig végre horog­ra került. Nincs kegyelem! Bognár halálraítélése után kegyel­mi kérvénnyel fordult a cseh köz­társasági elnökhöz, de kegyelmet kért fia számára Bognár Lajos öreg édesanyja is. Az elnök azonban nem­ kegyelmezett meg Bognár Lajosnak és az elutasításról szóló elnöki kéz­iratot szerdán délelőtt felolvasták Bognár Lajos előtt. Bognárt a lipót­vári fegyházból a pozsonyi törvény­szék fogházába hozták át. Csütörtökön hajnalban ezer és ezer ember vette körül a fogház épületét. Akasztás lesz! A fogházudvaron 30 rendőr sora­kozik fel. Az akasztófa az udvar egyik sarkában áll. Egyszeri­ négy­szögletes deszkalapból emelkedik ki a két és félméteres cölöp, amelynek tetejéről fekete kapocs lóg le. Ezen van átvetve a kötél. Neznicek hóhér kecske,szakállas, 33 éves köpcös emberke. Kissé izga­tott, mert ez az első önálló akasztása. Eddig csak mint segéd vett részt né­hány kivégzésben. Cigarettával az akasztófa alá... Negyed 7 órakor lezárják a tör­vényszék kapuját. Öt perccel fél 7 előtt kinyílik a törvényszéki palota udvarra nyitó ajtaja és bevonul az ítéletet végrehajtó bíróság. Pontosan 6 óra 30 perckor meg­nyílik a fogház ajtaja és elővezetik az elítéltet. Fogházőrök sorfala kö­zött jön ki Bognár Lajos a siralom­házból. Szájában cigaretta, biztos és nyugodt léptekkel halad az akasztófa elé. Szürke ruha van rajta, nyitott inggel, nyakkendő nélkül. Előtte az evangélikus lelkész halad. Az utolsó éjszakát aránylag nyu­godtan töltötte a delikvens. Este 9 órakor megvacsorázott. Disznókarajt kért ,és hozzá egy félliter vörösbort. A bortól meglehetős jókedvre kere­kedett és fél óra múlva újból inni kért. Újból hoztak neki egy félliter vörösbort. Ezután még vagy két óra hosszat cigarettázott, majd féltizen­kettőkor lefeküdt. Az utolsó pár órát mély álom­ban töltötte a szalmazsákon. Hajnali 4 órakor a törvényszék für­dőjébe vitték, ah­ol meleg fürdőt kapott. Öt órakor bejött a lelkész a siralomházba. Előtte beismerte min­den bűnét, még azokat is, amelyeket a főtárgyalás során letagadott. A fogházőrök először a bíróság asztala elé vezetik a delikvenst. Pa­­szek bíró megkérdi Bognártól, van-e valami mondanivalója. Utolsó kívánságom, hogy halasszák el a kivégzés! Bognár hosszú beszédbe kezd: — Utolsó kívánságom, — mondja, — hogy halasszák el egy nappal az ítélet végrehajtását, mert holnap van a születésnapom. Szeretném meg­érni a 39-ik évemet! Nem én vagyok egyedül a hibás, az igazi bűnös maga a társadalom. Én nem tehetek arról, hogy erre a sors­ra jutottam. Az ügyész félbeszakítja Bognárt: — Állami Ítéletvégrehajtó, — mondja a hóhér felé fordulva, — vegye át a delikvenst és teljesítse kötelességét!... Neznicek hóhér odalép Bognárhoz és megfogja a karját. A hóhér már az akasztófa felé ve­zeti, Bognár még mindig beszél. Ebben a pillanatban a hóhér a pri­békekhez ér a delikvenssel. Bognár Lajos megrázkódik, de a következő pillanatban már visszanyeri önural­mát és gúnyosan fordul a pribékek felé: —­ Van szerencsém, jó napot kívá­nok! A hóhér az akasztófa alá vezeti, mire Bognár újból megszólal: — Tud-e maga magyarul, kérem? Neznicek hóhér nem válaszol, nem érti, mit kérdez tőle. Bognár ekkor a tömeghez fordul: — Mondják meg neki, kérem, hogy gyorsan végezzen velem és ne ceremóniázzon sokat! A következő pillanatban a pribé­kek megragadják Bognárt, megkötö­zik kezén-lábán, majd átvetik dere­kán a kötelet. Az akasztófa alá eme­lik, az elitért a magasba emelkedik s megkezdődik a haláltusa. Hat óra­­44 perckor kezdődött az akasztás és öt perc letelte után a hó­hér már odalép az ügyészhez és jelenti: — Államügyész úr, alázatosan je­lentem, az ítéletet végrehajtottam! A holttest még félóra hosszat ló­gott az akasztófán, majd 7 óra 30 perckor leemelték és a halottaskam­rába vitték. Közben megeredt az eső s a tömeg lassan szétoszlott. Magyarországon nem lehet diktatúra! Hazug pletykák nyilvánosságra hozása csak ellenségeinknek használ Kínos meglepetést és a legnagyobb megütközést keltette ma politikai körökben Hadik János gróf egy cikke, amelyben diktatúra kalandok­ról beszél, bár az erről szóló híresz­telést ő maga is abszurdnak jelenti ki. A cikk megírását mindenképpen­­mérhetetlenül károsnak tartják. Az ilyen cikk káros belpolitikai szem­pontból az ország gazdasági helyze­te miatt, külpolitikai szempontból pedig azért, mert az ilyen pletykák csak arra alkalmasak, hogy még szilárdabbra kovácsolják azt az el­lenséges gyűrűt, amely ma is körül­veszi az országot. A kormány szükségesnek tartotta megállapítani, hogy Magyarorszá­gon, ahol az alkotmányos tényezők egymást teljesen megértve, tökéle­tes harmaciában munkálkodnak s ahol az alkotmányos intézmények önmagukban is elegendő erővel és tekintéllyel rendelkeznek minden diktatórikus kísérlet meghiúsítására, beszélni sem lehet hasonló politikai kalan­dokról. Mindenesetre sajnálatos, — mond­ják hivatalosan — hogy egy ko­moly politikai tényező és egy ha­sonlóan komoly sajtóorgánum, két­ségkívül jóhiszeműen, de mégis al­kalmat nyújtottak egy ilyen tárgyú közleménnyel arra, hogy külföldi ellenségeink az ott elmondottakból ismét fegyvert kovácsolhassanak Ma­gyarország ellen. Eme erős s minden kétséget­ el­oszlató nyilatkozat csak a külföldnek szólhat, mert itthon minden ember tudja, hogy Magyarországon beszél­ni sem lehet diktatúra-kalandról. 1 ftjMjű finom fiszkalap —------P 5.— valódi svájci sapka — P 4.50 Minden kalap ízléses kivitelben. Heller Frigyes VII., Csányi­ u. 12. Reisz áruház mellett.

Next