Friss Ujság, 1929. november (34. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

4 FRISS UJSÁ® Í929 november 1, péntek Nagy baj készült Ausztriában, de azután rendbe jött minden Stockerau gyárvárosban összetűzött a Heimwehr a szociál­­demokratákkal • A Heimwe­hr a város ellen riadót rendelt A Bécs mellett 30 kilométer tá­volságban fekvő Stockerau gyár­­városban ma délben súlyos hábo­rúság tört ki a Heimwehr és a szociáldemokraták között, akik amúgy is feszült viszonyban áll­tak egymással. A Heid-féle gép­gyárban három Heimwehr-mun­­kást alkalmaztak, a gyár szociáldemokrata mun­kásai azonban kikergették őket és kijelentették, hogy ők csak szer­vezett munkásokkal dolgoznak együtt. Az egyik munkást állító­lag bántalmazták is. Amikor a Heimwehr vezetősége erről érte­sült, riadót rendelt el Stockerau város ellen. Ki van adva a jelszó, hogy meg kell szállni a várost és az ottani gyárakat. A szociáldemokrata munkások védelemre készülnek és a gyárakban maradtak, hogy meg­várják a Heimwehr-csapatokat. A délutáni órákban rohamautókon csendőröket és katonaságot szállí­tottak Stockerauba, hogy az eset­leges összetűzéseket karhatalom­mal megakadályozzák. , Békés fordulat Délután folyamán a gyáriparo­sok szövetsége részéről folytatott megbeszélések arra az eredményre vezettek, hogy a három eltávozott munkást szombaton ismét visszaveszik a gyárba és abban az esetben, ha a többi munkások vonakod­nának ezekkel együtt dolgozni, a gyár üzemét délben meg­szüntetik. In­kor esz a hír elterjedt,­­ a stockeraui vendéglőben tanyázó Heimwehr-csapatok a készültséget megszüntették és csakhamar szét­oszlottak. Stockerauban teljes a nyugalom. A Heimwehr egy lovasitott felfegyverzett csapata iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiieiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­iiiiiiiiiiiiii A soroksáriétért feleséggyilkost örök rabságra ítélte a Kúria Kibékítette a válni akaró asszonyt s az erdőben hátulról fejbelőtte Mészáros István soroksárpéteri földműves 1927-ben feleségül vette Gál Erzsébetet. Esküvő után a ház­mastársak civakodni kezdtek. Mészá­­rosné . 1928 február 15-én egy vas­­villás, véres verekedés után megírn­ia férje bántalmazásait és két lelenc­fiával együtt az Alsónémedi község­hez tartozó Pakonypusztára költö­zött, sőt férje ellen megindította a válópert is. 1928 április 11-én a különélő há­­zastársak a pestvidéki törvényszé­ken találkoztak válópörük tárgyalá­sán. A sikertelen békítő kísérletek után Mészáros István nyomban haza­utazott Soroksárpéterire, magához vette Frommer-pisz­tolyát, fölhajtott egy pár fröccsöt, kiment a vasútállomásra és felszállt arra a vonatra, amelyen felesége Pakonypuszta felé utazott. Együtt egy vonaton érkeztek meg, de az asszony csak az országúton vette észre férjét, aki a leszállás után messziről követte. Mészárosné ijed­ten bemenekült egy közeli csősz­kunyhóba, de Mészáros István oda is utánament és a csősz felesége je­lenlétében újra kérlelni kezdte az asszonyt, akit a nagyobb nyomaték kedvéért megölelt és megcsókolt, majd gyöngéd erőszakkal kezénél fogva kihúzta a kunyhóból. A bizal­matlankodó asszony megnyugtatásá­ra Mészáros a botját is elhajította, majd együtt megindultak ketten az erdő felé. Mészáros István az erdőben hátulról kétszer fe­lesége fejébe lőtt, aki nyom­ban meghalt. A törvényszék szándékos ember­ölés bűntette miatt tizenötévi fegy­­házra ítélte. A tábla gyilkosság bűntettében mondta ki bűnösnek s életfogytigla­ni fegyházra ítélte. A. Kúria most­­a táblai ítéletet helybenhagyta. — Egy nagy egri cég fizetés­képtelensége. Eger egyik legré­gibb és legnagyobb cége, Kardos Sándor divatáru- és textilkeres­kedő tegnap fizetéseit beszüntette és kényszeregyezségi eljárás meg­indítását kéri maga ellen. A Kar­dos Sándor cég passzívái ötszáz­­negyvenezer pengőt tesznek ki. A jó hírnévnek örvendő cég huszon­hét éve áll fenn Egerben és vevő­köre nemcsak a városban, hanem annak távolabbi környékére is ki­terjed. A katasztrófát a kedvezőt­len gazdasági helyzet okozta. Nagymennyiségű áruja raktáron maradt s a cég negyedmilliónyi követelését a vevőin nem tudta be­hajtani. Hegedű, cselló, nagybőgő, févcsa, t • * | klarinét, tárogató, rézfúvók,­­ I § jazzhangszerek, harmonikák, fillMílSa' 0 gramofonok QP­ | legolcsóbb gyári beszerzési forrása ! % ..­ ingyen főárjegyzék f ^eine* és Herold i UJ hangszergyár * Budapest. IX 469 Onói­nt 19. B TO 8BMK 1| NAPIREND | A. ín­ap kél 6 ór­a 27 perckor, nyugszik 16 óra 28 perckor. A Hold kél 6 óra 18 perckor, nyugszik 16 óra 26 perckor. November 2. szom­bat: Kát: Halottak napja. Prot.: A chili. A­­kap kél 6 óra 28 perckor, nyugszik 16 óra 26 perckor. A Hold kél 7 óra­ 26 perckor, nyugszik 16 óra 49 perckor. IDŐJÁRÁS: Budapest ma déli hőmérséklete 11 Celsius fok volt. A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. Hazánkban majdnem min­denütt volt eső. Legtöbb esett Sop­ronban és Szombathelyen (12 m.). A hőmérséklet keleten 15 fokig emelke­dett, míg a nyugati vármegyékben csak 8 fok volt a maximum. Külön­ben a hőmérséklet a nap folyamán alig változott. — Jóslat: Egyelőre még jobbára esős, később hűvösebb idő, a lecsapódások szi­néje valószínű. VÍZÁLLÁS : A Duna Linz—Oroszvár között apad, máshol árad. Igen alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 153, Stein —103, Bécs —122, Pozsony 11, Komá­rom 142, Budapest 58, Paks —63, Baja -15, Mohács 20, Barcs —35. — A Tisza Záhonyig apad, lejebb árad. Alacsony vízállású. Mai tiszai vízállások: Tisza­­becs 30, Vásárosnamény 26, Tokaj 190, Tiszafüred 124, Szolnok 50, Csongrád -fű­, Szeged —46, Csenger —2, (Nyo­­ma 72. SZÍNHÁZAK : Nemzeti Színház: Péntek: Othello (’48) szombat: A nevadai ezredes 048). — Kamara Színház: Péntek: Hajnal­ban, délben este (68); szombat: Kréta­kör (V­8). Városi Színház: Péntek és szombat: Szökik az asszony 048). - Vígszínház: Péntek: Egy, kettő, három; utána: Marsall; szombat: Két lány az utcán (8). — Belvárosi Szín­ház: Péntek és szombat: Tizennyolc­évesek (8). — Magyar Színház: Pén­tek és szombat : Diktátor kisasszony (8). — Király Színház: Péntek és szom­bat: Tommy és társa (48). — Fővá­ rosi Operettszínház: Péntek és szom­bat: A nagy börtön (8). — Új Szín­ház: Péntek és szombat: Égő város (8). —­ Andrássy-úti Színház : Péntek és szombat : Bajor és Rátkai vendégjá­téka (9). A takarékosság szép cifra szavas propagandája tanítgatja a szegénységet, milyen nemes emberi kötelesség félreten­ni a gondtalanabb napok köny­­nyen nélkülözhető feleslegét a szükség soványabb napjaira. Ép­pen mikor mi is takarékosságra buzdító írásunkhoz kezdünk, egy sázlódó sápadt leányka teszi elénk az Íróasztalunkra özv. Bojár Mik­­lósnénak a szívbe markoló szomo­rú levelét. Három gyermekével nélkülöző szegény beteg özvegy asszony panaszolja nekünk, hogy amikor boldog, erős fiatal asz­­szony volt s mások színházba men­tek, szép uj ruhát csináltattak, az ő szivében is megmozdult a vágy az élet múló örömei után, de felül­kerekedett benne mindig az előre­látó, gondos takarékosság s a színházra, szórakozásra költhető jó ezüst koronáit hétről-hétre ren­dületlenül hordta a m­. kir. Posta­ MINDENSZENTEK mai ünnepe miatt lapunk szom­­baton nem jelenik meg. Ezért a „Friss Gyermekujság“ mellék­letünket lapunk mai számában közöljük. Lapunk legközelebbi száma vasárnap reggel a rendes időben fog megjelenni. — Gyászünnep a világháború halottaiért. A világháború ma­gyar halottainak kegyeletes emlé­kére november 1-én 3 óra 30 perc­kor a X., Újköztemetőben lévő Hő­sök Temetőjében a Hősi Emlékmű­nél gyászünnepség lesz a követ­kező programmal: 1. Himnusz. 2. Gyászbeszéd, tartja: dr. Haász Ist­ván tábori püspök. 3. Magyar Hi­szekegy. 4. Gyászzsolozsma a hősi halottakért. 5. Az emlékmű megko­szorúzása. 6. Szózat. — Hol legyen a jövő évi árm­­m­intavásár? Már évek óta pana­szolják az érdekeltségek, hogy a városligeti Iparcsarnok és kör­nyéke szűk az egyre fejlődő ma­gyar árumintavásárok rendezé­sére. Felmerült tehát a terv, hogy valamely alkalmasabb fejlődéské­pes területre telepítsék ki a gazda­sági szempontból nagyjelentőségű árumintavásárokat. Szóba került a Lágymányos, mint kiállítási terü­let, de ezt az egészséges és város­­fejlesztési szempontból is jelentős tervet agyon akarják ütni azzal a halvaszületett gondolattal, hogy a városligeti tó lecsapolt betonterü­letén és környékén rendezzék a­­jövő évi kiállítást. Budapestnek éppen a városligeti tó környéke a legművészibben és legszerencséseb­ben kiképzett parkja. Ezt a gyö­nyörű kertet nem szabad tönkre­tenni. Annál kevésbbé, mert ezen a területen nincs fejlődésképes jö­vője az árumintavásárnak sem. A vásár nem világkiállítás. Itt szigo­rúan célszerűségi célok dönthet­nek. Bűn volna tönkretenni Buda­pest legszebb parkját, mikor a lágymányosi terület pompás lehe­tőséget kínál a nemzetközi vásár elhelyezésére. — írók sírkőavatása a farkas­réti temetőben. Kegyeletes ünnep­séggel adózott ma délelőtt ismét az újságírótársadalom a farkas­réti temetőben elhunyt kollégái­nak abból az alkalomból, hogy azoknak síremlékeit felavatták. Rákosi Viktor sírjánál Móricz Zsigmond, Lovászy Márton sírjá­nál Magyar Elek, Tóth Árpád sír­jánál Babits­ Mihály és Szeg De­zső sírjánál Bonitz Ferenc tartot­tak avatóbeszédet. — Péntek délben napfogyatko­zás lesz, nálunk azonban szabad­­ szemmel nem lesz látható, csak erre a célra szolgáló műszerekkel, m­ert kívül esünk a napfogyatko­zás zónáján. Budapesten a tüne­mény délben 12 óra 11.8 perckor kezdődik. A legnagyobb elsötétü­­lés 12 óra 33.4 perckor­­áll be, ami­kor is a nap korongjának mind­össze hatszázad részét takarja el a hold. A fogyatkozás Budapes­­ten 13 óra 3.4 perckor végződik. RÉSZLETBE hálók, ebédlők, vas- és rézbútorok Vidékre ingyen csomagolás. VI., Ló-­ér-utca 15 Bútorpince (Opera mellett) takarékpénztárba. Arra gondolt, milyen megnyugtató biztonság az, hogy van neki 1100 aranykoroná­nyi kis tőkéje, ami majd csak ki­táncos arcbőrt megfiatalítja a Töröknél kapható Her© Sitin segíti, ha beteg talál lenni, ha gyermekeinek valami életbevágó szüksége támad. Aztán jött a há­ború, a kereső férfit elvitték mel­lőle a harctérre. Súlyos betegen jött haza. Négy év előtt a harcté­ren szerzett betegségében meghalt. Ő pedig itt maradt három gyer­mekével súlyos betegen. Vakbél­­összenövéssel és többrendbeli bel­ső­­ bajokkal operációra szorulva. Milyen megváltás volna számára az a megtakarított 1100 aranyko­rona. De a m. kir. Postatakarék­pénztár nem valorizál. Hány ilyen szegény kis betétes számára meg­váltás lenne, ha a nagybankok és a­ Postatakarék visszaadná az ő nehezen összekuporgatott arany­koronáikat. Ez volna az igazi ta­karékossági propaganda. Ez adná, vissza a szegény embereknek a ta­karékosságba való hitét. De amíg ilyen leveleket kapunk százával, hogyan bátorítsuk, hogyan lelke­sítsük, a szegény embereket, hogy a­ szájuktól megvont falat árát vigyék a­ takarékba?!

Next