Friss Ujság, 1930. március (35. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

2 FRISS UJSAG 1930 március 1. szombat Az egész ország ünnepli a kormányzót Megkezdődő!! a kormányzói jubileum ünnepsége Kétezer dalos és 15.000 főnyi közönség felvonulása a Várba — A miniszterelnök, aki betegsége miatt nem érkezhetett meg Paksból, üdvözlő táviratot küldött — A vidék ünnepe — A külföld megemlékezése Március 1-én az egész ország ünnepli a tízéves államférfim jubileumot. Az ünnepségek ma délután vették kezdetüket azzal a lampionos felvonulással, melyet az egyesületek 15.000 tagja és az ifjúság rendezett a Várba és amelyen résztvett 42 dalegyesület, közel 2000 dalossal. Bethlen István gróf miniszterelnök, aki Paksban megbetegedett, nem érkezhetett haza a jubiláns ünnepségekhez és ezért a következő táviratot intézte a kormányzóhoz: uA tízéves kormányzói évforduló alkalmából egész szívből kérem letett áldását főméltóságodra és családjára. Jókívánságaimat személyesen, sajnos, csak vasárnap adhatom át és kérem, szombaton való távollétem kimentését, miután — Délután öt órakor kezdődött a hatalmas méretű felvonulás a Vár udvarába. A nemzeti zászlókkal díszített Lánchidat elzárták a kocsiforgalom elől. Végig az egész útvonalon díszruhás rendőrök helyezkedtek el és irányították a társadalmi egyesületek, egyetemi ifjúság és polgárság felvonulását. Fúvós zenekarokkal az élen a postások érkeztek elsőnek a Hunyady János-út elejére és lassú léptekkel megindultak a szerpentinen felfelé a Várba. A nyomukba jöttek a többiek, vasutasok, diákok és munkások ezrei. Kígyózva hullámzott az ezrekre menő sokadalom. Fönn a Vár előtti térségen díszbe öltözött lovas- és gyalogos rendőrök, darutollas palotaőrök sorfala várta a hatalmi néptömekülönben jelentéktelen gyengélkedésem miatt — csak aznap érkezhetem meg Budapestre. Bethlen István" A szombati nap programmja Az ünnepség szombaton reggel 9 órakor kezdődik ünnepies istentisztelettel a koronázó főtemplomban, melyet Serédi Jusztinián bibornok , hercegprimás pontifikái, ugyanekkor ünnepies istentiszteletek a többi felekezetek kijelölt templomában. Fél 11: Üdvözlő küldöttségek fogadása. Háromnegyed 11: A kormány tagjai, negyed 12: A honvédség küldöttsége. 12 órakor a diplomáciai fogadtatások. Este fél 8 órakor: Díszelőadás az Operaházban. get. A miniszterelnöki palota erkélyes zászlókkal volt díszítve. Zászlók lengtek a főhercegi palota ormán is, a honvédelmi minisztérium palotájának oromzatán pedig kivilágított transzparens hirdette ezeket a szavakat: „Tíz év“. A Vár előtti térségen félhat táján már mozogni sem lehetett. Este hét órakor még mindig jöttek a felvonulók ezrei zenekaraikkal, zászlóik alatt. A postások után a vasutasok, a MÁV műhelyi munkásai, az egyetemek ifjúsága, a Beszkárt alkalmazottak, cserkészek, magyar ruhás lányok, egyszerű munkások, nők, férfiak. A zászlóvivők a Vár jobb traktusa előtt, a vörös bársony drapériával betakart erkély alatt helyezkedtek el. Valóságos zászlóerdő bontakozott itt ki. Lassan kigyulladtak a várudvart szegélyező villanylámpák és megvilágították az óriási udvaron elhelyezkedett és néma csöndben várakozó emberek ezreit és tízezreit. Közben megeredt az eső kezdetben csak gyengén, később mind erősebben, de az ünnepség méltóságteljes lefolyását ez a körülmény egyáltalán nem zavarta. Morajlás fut végig az emberek óriási tömegén. Kigyúrnak a jobb oldali erkély óriási villanykandeláberei és a mögöttük levő termekben is világosság támadt. Megjelenik a kormányzó családja körében Most gyorsan peregnek az események. Sűrűn pászmázó esőben zajlik le a lélekemelő ünnepség. Az erkélyre nyíló szárnyas ajtók kitárulnak és megjelenik a kormányzó hatalmas, magas alakja ismert tengernagyi ruhájában. Mögötte jön a kormányzó felesége sötét bársony ruhában és a kormányzó fia, egyszerű polgári öltözetben. A kormányzó előre jön, egészen az erkély korlátjáig és üdvözlésre emeli kezét. Ebben a pillanatban egetverő éljenzés tör ki. — Éljen a kormányzót — Éljen Horthy Miklóst — kiáltja ezer és ezer torok és Horthy Miklós fáradhatatlanul hajlongva és tisztelegve köszöni meg a lelkes ünneplést. Jó tizenöt percig tart a tomboló lelkesedés, a szűnni nem akaró éljenzés, majd csönd támad és a zenekarok és énekkarok élén, dobogón álló katona-karmester jelt ad a Himnusz eléneklésére. A kalapok, sapkák lekerülnek a fejekről. A kormányzó leveszi sapkáját és feszes vigyázz!állásba helyezkedik. Negyvenezer alakról szállnak az ég felé a nemzeti imádság méltóságteljes melódiái. Utána megint harsányan éljenzik a kormányzót. Ezután az Országos Magyar Dalosszövetség 1800 dalosa elénekelte az ünnepi himnuszt, amelyet a kormányzó jubileuma alkalmára írtak Lám- Spérth Géza költeményére A kormányzó-himnusz fenséges akkordjainak elhangzása után a Dalos Szövetség dalárdája népdalokat vett elő. A Szózat eléneklése után az ünneplő tömegek díszlépésben megkezdték az elvonulást az erkélyen álló s tisztelgő kormányzó előtt. Este fél nyolc volt amikoral ünneplők nagyrésze elvonult és a kormányzó fogadta és maga elé bocsátotta Sipőcz Jenő polgármester és Petényi Zsigmond báró vezetése alatt az ünnepi felvonulás rendezőségét. A főváros üdvözletét Sipöcz polgármester tolmácsolta. Köszönetet mondott a kormányzónak azért, hogy állandó ittlakásával valódi székvárossá tette fővárosunkat, hogy itt él közöttünk és részt vesz örömünkben, bánatunkban hogy megteremtette a belső békét, a társadalmi rendet, amely lehetővé teszi a budapesti polgárnak — a munkást is ideértve, — hogy veressékes munkájának gyümölcsét élvezhesse. A TESz nevében báró Petényi Zsigmond köszöntötte az államfőt Az elhangzott üdvözlő szónoklatokra a kormányzó a következőket válaszolta: — Két dolog van, amit nem érinthettek nálam a csalódások és nem koptathatott el az idő — s ez a hírem és a kötelességérzésem Engem a nemzet őserejének újjáébredése szólított helyemre, nem veszthetem tehát el soha hitemet fajom jövőjében. Életemben mindig a feötelességteljesítés volt a vezércsillagom, a jövőben sem fogok sohasem habozni, hogy megtegyem azt, amit a nemzet érdeke tőlem kíván. Ezt a hitet és ezt a kötelességérzést várom el viszont minden jóérzésű magyar embertől is. A hitet a nemzet életerejében, a harcot a kétkedés ellen, a bizakodást a csüggedéssel, a szembeszállást a mindent lekicsinyléssel szemben és a haza iránti odaadó kötelességteljesítést, az önzés leküzdését, akkor, ha a haza áldozatokat kivon, az egyéni és osztályérdekek félretételét, olyankor, amidőn a nemzet egyetemes javát kell szolgálni, az egymással összefogást a széthúzással, az összetartást a pártoskodással szemben. Köszönöm, hogy itt felkerestek és szívből köszöntőn, az itt megjelentek útján a hazafiasat érző egész magyar társadalmat. A küldöttség ezután eltávozott és a hatalmas arányú ünnepség ezzel befejeződött. Zászlók erdeje, ünneplők ezrei a vár udvarán A kormányzó családja körében megjelent az erkélyen A kormányzó családja körében megjelenik az erkélyen. Budapest népe a kormányzó előtt Tizenötezer ember a hódoló menetben Horthy Miklós kormányzó tízéves jubileumának ünnepsége pénteken délután fél 5 órakor monstre felvonulással kezdődött. A társadalmi egyesületek, az egyetemi ifjúság és a polgárság közel tizenötezer főt számláló tömege zeneszó mellett nemzeti zászlók alatt vonult fel a királyi várba, hogy az államfő előtt kifejezze hódolatát. A Petőfi-tér már a kora délutáni órákban tarkállott a felvonuló egyesületektől. Az egyetemi klubcsapatok és a cserkészegyesületek a menetrendjének biztosítására a tér két oldalán foglaltak helyet, amely 4 órakor már annyira zsúfolva volt hogy a rendőrségnek az Erzsébethíd előtt kordont kellett vonnia. A hatalmas tömeg ellenére is eléggé simán zajlott le a felvonulók menetbe tömörítése. Pontosan fél öt órakor egy szakasz ünnepi díszbe öltözött fehérlovas rendőr állt a menetoszlop élére és a diákság zenekarának indulójára lassú léptekkel elindult a királyi vár felé. Néhány lépéssel a lovasrendőrök mögött nyolc fekete ruhás űrlovasnő következett fekete kemény kalapban, zsakettezerű fekete kabátban. A női, lovasokat két oldalról a Nemzeti Lovarda tagjai kísérték. Ezután az egyetemi hallgatók zenekara következett, amely után díszruhás diákok majd cserkészek, aztán a főváros és az állami hivatalok, valamit a társadalmi egyesületek következtek. Minden csoport saját zászlója alatt zenekarának kísérete mellett vonult fel. Legvégül a vasutasok és postások hatalmas tábora haladt, a menetet pedig ismét fehér lovas rendőrosztag zárta be. A felvonulók az Erzsébet-hídon mentek át Budára, végig haladtak a Gellért-rakparton, majd a Lánchiduccán át a Hunyadi János-úton keresztül érkeztek a királyi vár udvarára. A 15.000 főnyi tömeg felvonulása fél 5-től negyed 7-ig tartott mindvégig lelkes hangulatban. Ezalatt úgy a Lánchídon, mint az Erzsébet-hídon szünetelt a forgalom. A Lánchídon az autóbuszok zajvonal szerűen várakoztak azokra a percekre, amikor az Alagút előtt álló rendőrosztag megnyitotta az utat a torlódás enyhítésére.