Friss Ujság, 1930. május (35. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

1930 május 1, csütörtök *-KISS újság Jaj, de csúszik a banánhéjj... Kézrekerültek a Discontobank hírhedt betörői Berlinből jelentik: Furcsa körülmények között kerültek kézre a Discontobank hírhedt betörői, a Sass fivérek, akik alagutat fúrtak a bank páncélterme alá és ezen keresztül rabolták ki a trezorokat Sass fivérek tegnap éjszaka ugyanolyan körülmények között törtek be egy bérház üzletébe. De tetten érték. A betörők menekülni kezdtek, mire a rendőrök a járókelőkkel együtt üldözőbe vették őket. Elfogatásuk azonban nem sikerült volna, ha az egyik betörő egy banánhéjján meg nem csúszik és magával nem rántja a másikat is. A rendőrség legnagyobb meglepetésére a letartóztatottakban a Sass fivéreket ismerte fel. A peches banditák elénekelhetik ezt a nótát: — Jaj de csúszik a banánhéj... Megint kísért az országos kirakodó vásárok megszüntetésének terve Tiltakozó gyűlést tartottak a piaci és vásári árusok • A Garay-téri piac iparcikkárusai kenyerüket féltik A piaci és vásári kereskedők gyűlést tartottak szerdán este hét órakor a sütők székházában, Hársfa-ucca 21. szám alatt. Tele volt a nagyterem panaszkodó kisemberekkel, akik zajosan helyeseltek, amikor a piaci kereskedők bajairól beszéltek a szónokok. — A magas fórumokon — mondotta Bittner János, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke — a kiskereskedőket érdeklő sok-sok rendeletet az élet ismerete nélkül gyártják. — ügy van! Nem hallgatnak meg minket! — kiáltják közbe. Friedmann Miksa piaci kereskedő azt tette szóvá, hogy az árusok is tönkremennek, mert a munkásoknak, a földmiveseknek nincs pénzük, nincs miből vásárolniok. — Együtt pusztulunk el velük! — kiáltja a gyűlés.* Pick Béla a hetipiacok egységesítése ellen tiltakozik. Ha minden piacon kedden és pénteken árusítanak — tönkremennek a kisexisztenciák ezrei. Közbekiáltások: Már tönkrementünk! — Ez ellen a terv ellen — folytatta a felszólaló — a végsőkig kell küzdenünk. Két nap alatt, nem lehet annyit árulni, hogy egy hétig megélhessünk belőle. Résen kell lennünk, mert ezt a tervet a közeljövőben tárgyalja a főváros. A Batthyány-téri csarnok árusai többször jártak küldöttségileg Vajna tanácsnoknál és kérve kérték, engedje vissza őket a Széna-téri piacra, mert a csarnokban tönkremennek. Hiába kérték. Most a közönség között többezer aláírást gyűjtöttek és a közönség nevében fogják kérni, hogy állítsák viszsza a Széna-téri szerdai piacot. A Garay-téren az elpusztulás öröme fenyegeti a piaci iparcikkárusokat. Ott az átalakításokkal kapcsolatban attól félnek, hogy zárt piacot fognak létesíteni és megszüntetik az iparcikkárusítást. 400 piaci árust és soktagú családját fenyegeti veszedelem. Szabolcsi Mihály az országos kirakodó vásárok megszüntetése ellen tiltakozott. Hódmezővásárhelyen 2000 kisiparos tartott gyűlést és követelte a vásárok fentartását. 50 ezer kisiparos és kiskereskedő félti a kenyerét a vásárok megszüntetése miatt. A gyűlés végül elhatározta, hogy erélyes mozgalmat indít a vásármegszüntetés kisértő terve ellen és küldöttséget meneszt a városházára, hogy tiltakozzék a pesti piaci kereskedelem tönkretétele ellen. Róbert bácsit kitiltották Magyarországból A rendőrség nyomozásának meglepő eredménye • Miből szerezte a vagyonát a levesosztó Róbert bácsi ? A pesti szegények közismert Róbert bácsija szerdán délben végleg befejezte magyarországi pályafutását. A rendőrség idegenellenőrző hivatala beidézte Róbert bácsit, teljes nevén Feinsilber Róbertet és kihirdette előtte végzését, amely szerint a rendőrség kiutasítja őt Magyarország területéről. A rendőrség ugyanis az utóbbi hetekben a rendkívül erélyesen nyomozott Róbert bácsi „jótékonykodása“ után kiderült, hogy senkinek sem számolt be a jótékonykodásra összekoldult pénzzel, ellenben Budapest határában villája és különböző bankokban 300.000 pengő készpénze van. Róbert bácsi vagyona eredetéről azt vallotta, hogy a Londonban élő Theodora leánya nagy pénzt örökölt. Ez az állítása nem felelt meg a valóságnak, mert a londoni rendőrség kihallgatta a szegénysorban élő leányát, aki sem tudott a nagy örökségről. Ezekután gyanússá vált a nagy vagyon eredete, amelyet a szegényektől „zsarolt“ el a jótékonykodó Róbert bácsi. A nyomozás megállapította azt is, hogy Róbert bácsi a háború alatt kémgyanús volt és a kommünban a vörösőrségnél vitt szerepet. Mindkét ügyben vizsgálat volt ellene, de az iratok érthetetlen módon eltűntek. A kommün után a rendőrség bizalmába férkőzött, ahol detektívnek nevezték ki az életvédelmi osztályra. Mivel sok panasz merült fel ellene, elmozdították állásából és ezután kezdte meg a kálvintéri, illetve a városligeti levesosztását. Világosság derült Róbert bácsi titokzatos személyére is. Jaffa és Odessza között született a hajón, török állampolgár, aki a zsidó vallásról Odesszában tért át az anglikán hitre. 25 évvel ezelőtt került Pestre, miután Németországban Svájcban és Ausztriában működött. Róbert bácsi tehát, ha a kitűzött ideig el nem hagyja Magyarországot , a toloncházba kerül. Annyi bizonyos, hogy nem oszt több levest a pestieknek. Megszokott a rendőrtisztviselők fizetésével 10.500 pengőt sikkasztott Hegedűs Gyula rendőrhivatali tiszt Szerdán délelőtt Hegedűs Gyula, az V. kerületi rendőrkapitányság hivataltisztje, mint máskor a hónap végén szokta, főnöke megbízásából elment a Postatakarékpénztárhoz, hogy a kapitányság tisztjeinek és tisztviselőinek fizetését felvegye. Lakbéres hónap végén ez az összeg 10.500 pengőre rugott. Már dél is elmúlt és a pénzzel nem jelentkezett a fizetésükre aggodalommal váró rendőrtisztviselőknél Hegedűs. Érdeklődtek a Postatakarékpénztárnál, ahol kijelentették, hogy a rendőrtisztviselő már háromnegyed 10 órakor felvette az összeget. Gyorsan kimentek Hegedűs pesterzsébeti lakására, ahol azt a választ kapták, hogy Hegedűs már kedden mindenét öszszecsomagolta és elköltözött. Kétségtelen volt tehát, hogy a rendőrtisztviselő a sikkasztott pénzzel megszökött. Útlevele és osztrák vízuma volt. A rendőrség azt hiszi, hogy egy barátjával együtt ugrott meg Hegedűs, aki 1898-ban Jászkarajenőn született, 185 cm. magas, szeme szürke, felsőajka duzzadt, orra vastag és tömpe, haja szőke és őszes, szakálla borotvált. Rozsdaszínű ruhát és trendikott kabátot viselt az eltűnésekor. Csökkenti-e a főváros a kórházi ágyakat? 209 ezer pengőt szavaztak meg a Szent Imre-ünnepségekre a szerdai közgyűlésen A főváros törvényhatósági bizottsága szerdai közgyűlésén napirend előtt Kabakovits József szóvá tette, hogy a népjóléti minisztérium leszállította a kórházi ápolási díjat. Kérdi, igaz-e a hír, hogy a főváros erre a kórházi ágyak számát csökkenteni fogja, sőt esetleg egyes kórházakat be is zár. Marczievics Lajos követelte, hogy a közgyűlés tiltakozzék minden ilyen leszállítás ellen. Sipőcz polgármester kijelentette, hogy ezt a kérdést a közgyűlés elé fogják hozni, de oly intézkedést, amely a betegek érdekei ellen irányulna, a főváros nem tesz. A szellemi szükségmunkát május 31-ig meghosszabbította a közgyűlés. A Szent Imre-ünnepélyhez 200 ezer pengő helyett csak 30 ezer pengőt javasol Kabakovits József, mert a főváros rettenetes nyomorban van. Peyer Károly azt javasolja, hogy amikor ezrek éheznek, a 200 ezer pengőt rendezési költségek helyett szegénysegélyezésre fordítsák. A közgyűlés 61 ellen 107 szóval a rendezésre szavazta meg a 200 ezer pengőt. 3 Több kisebb ügy után áttértek az interpellációkra. Baracs Marcell a vámhatárok kitolásával kárt szenvedő környékbeli iparosok és kereskedők sérelmeinek orvoslását követeli Minkovics Károly az adóbehajtások visszásságainak megszüntetését Magyar Miklós a szennyes víz miatt emel panaszt. Borvendég tanácsnok a májusi közgyűlésre ígéri jelentését. Weiler Ernő Józsefvárosi népfürdőt sürgeti. Kabakovits József a legutóbbi taxirendszám adományozásnál kisemmizett féltaxisok sérelmeit teszi szóvá. A többi interpellációt a legközelebbi közgyűlésre halasztották. Visszaélést lepleztek le a csendőrség számvevőségén Letartóztatás az építkezési elszámolás kijavított két nullája miatt Jelentettük, hogy a csendőrségi építkezések elszámolásánál visszaélést fedeztek fel. Mára kiderült, hogy ebben az ügyben a csendőrség felügyelőjének ügyésze letartóztatta, érszentmihályi vitéz Balássy László gazdasági csendőrszázadost. A belügyminisztérium csendőrségi számvevőségénél dolgozó százados ellen az a vád merült fel, hogy 2700 pengővel többet, utaltatott ki a paksi csendőrségi építkezés elszámolása után, meghamisítva a hivatalos iratot, mint amennyi Auguszt József budapesti építésvállalkozónak járt volna. A hamisítás úgy történt, hogy az elszámolásban az összegnél két zéróból két hatost csináltak. A csendőrszázados beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy pillanatnyi megszédülésében követte el a szabálytalanságot, sok gondja volt és most karácsonykor az ünnepet melegebbé akarta tenni a pénzzel. Kijelentette a csendőrszázados, hogy a 2700 pengős többletkiutalásnak csak a felét kapta meg, a másik felét a vállalkozó megtartotta magának. A visszaéléssel kapcsolatban nyomozás indult meg két másik vidéki csendőrlaktanya építkezése ügyében is. ■■i ........................... Nem akarják leszállítani a villanyáram árát A főváros Elektromos Műveinek 5 fillérbe kerül az az árammennyiség, amelyért 52 filléres árat szed a nagyfogyasztótól. Ez az egyetlen adat kellően megvilágítja, hogy az Elektromos Művek milyen üzemi haszonnal dolgoznak s mégis következetesen elzárkóznak az áram egységárának leszállítása elől. Esztendőkön át azt hallottuk, hogy beruházásokra tartalékolnak, a valóságban pedig csak az üzemzavarok és az igazgatói mammut-jövedelmek állandósultak. Most már itt van a Talbot-áram bősége is és az Elektromos Művek roppant hasznát még mindig tartalékolni akarják. Mire? Ki kéri már egyszer számon, hogy miért nem juthat a budapesti fogyasztó olyan olcsó áramhoz például, mint amilyen áron a főváros kapja az áramot a Talbotéktól