Friss Ujság, 1930. július (35. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

POLITIKAI NAPILAP m Szerkesz­tőség és kiadóh­ivatal * Előfizetési árai Bililk i A M OB m CSTTn B«¡*apesS, VI., Szobi-ucca 4 (Helyben és vidékem -A ':íjáfe­j wjf W® |§K i■ - aY ; Telefonszámok: A. 137—51, A. 238—58. Egy hónapra . ... 1 ? 40 ittlét B3L­. SSO® Él­ek Él Éji fi­lik jjjjjfll B este 8 órától A. I2S—S3 és 102—40. Negyedévre . . . . 4 P jöplS ||| Pl fej jBBL H Fiókkiadóhivatalt Egyes szám árai H j$jf §1 mPf IP m 11 ernTTO Ifej?* ■**» VIL, KJamAI-ncca 2. (Rákóczi-a­­ sarok) Hétköznapon ...... 6 fillér gg |||| kJ­­­fejeloo: József 418—20 VístrD»?...........................12 fillér m tsü H ® VL Nagymező-o. 3. Telefon: A. 102-40 ... A fAf jrH~.1930 juli *J / 7 j / v 12 oldal Nagy képes regénymelléktettel ára 6 fillér % 7 ""l""' •* szegsz ^ __________diatest., 1930 jtslius 1- kedd Egy pestszentlőrinci anya lefejezte kisfiát Megérkeztek a sáskák a Felvidékre Üzemesített városatyák vigyáznak ezután a főváros üzemeire. Az új fő­városi törvény intézkedik úgy, hogy minden fővárosi üzem mellé egy héttagú üzemigazga­tóságot lehet választani a tör­vényhatósági tagok közül. Ed­dig csak részvénytársasági ke­retek közt dolgozó fővárosi nagyüzemekhez delegáltak zsí­­ros koncon osztozkodó igazgató­­sági tagokat, most mind a 20 fővárosi kisüzemhez is válasz­tanak hat-hat igazgatósági ta­got. Nosza megindult a tüleke­dés a csütörtöki választás előtt. Az üzemi gazdálkodás kritiku­sai törik-zúzzák magukat a ha­vi 800 pengős jelenléti díj cí­mén kilátásba helyezett jöve­delemért. Ha a fővárosi üzem­­kezelésnél is áll a demokratikus igazság, hogy a teljesített mun­káért fizetés jár, mégis az idők szomorú jelének kell tarta­nunk, hogy a főváros üzemei­nél 120 üzemi felvigyázóra, el­lenőrző igazgatóra van szük­ség. A pártok alkusznak és osz­tozkodnak a koncon. Valameny­­nyi párt siet beültetni üzemel­lenőrzőnek a maga emberét. Máris felmerült az az erkölcs­telen gondolat, hogy az így fő­városi jövedelemhez juttatott ellenőrző igazgatók a havi 800 pengős jelenléti díj tíz százalé­kát fizessék be a pártkasszába. A szegény fővárosi polgár tíz éve lesi, hogy a fővárosi üzemi szolgáltatások terén végre ren­det teremtsen valaki. Vártuk, hogy a mamm­ut-fizetésű üzem­­igazgatók gazdálkodásának szi­gorú ellenőrzése következik,­­ de senki sem merte volna gon­dolni, hogy az ellenőrzés fize­tett városatyák üzletecskéje le­hessen s az üzlet közvetítési dí­ját pártpolitikai célokra lehes­sen lefölözni. Ez az üzemi gaz­dálkodás, ez az új koncosztoga­tás még jobban mételyezi az amúgy is szellőztetésért kiál­tó fülledt légkört. Ez a 120 ta­gú üzemigazgató választás és a választást megelőző, tüleke­dés megint csak annak a bizo­­nyítéka, hogy az adózók keser­vesen kiizzadott filléreiből fen­­tartott fővárosi üzemeknél nem a minél olcsóbb üzemköltség­gel a polgárság érdekeinek szolgálása, a piaci áraknak szabályozása és így a fővá­ros adózó polgársága megélhe­tésének olcsóbbá, könnyebbé té­tele a cél, hanem a konc. A konc, amelyért érdemes tüle­kedni és amelyért ime meg is indult a tülekedés. A polgár­ság, az adózó, verejtékező sze­gény nép érdeke? Ki törődik ilyen csekélységgel! Vizsgázik a második magyar nő-ügyvéd A nő a régi világban, sőt a legújabb időkig még az európai mohamedán világban is a férfi rabszolgája volt. Évezredes küz­delem folyt a nő egyenjogúsí­tásáért, jogi és erkölcsi felszaba­dításáért s minél inkább győzött e küzdelem, annál inkább elárasz­tották a nők azokat a pályákat is, amelyeket eddig kizárólag a férfiak foglaltak el. A legmaga­sabb tudományos pályákon is ott vannak már a nők az egész mű­velt világon, nálunk legkésőbb a jogi egyetem nyílt meg előttük és míg orvosnő már többszáz van Magyarországon, nőügyvéd eddig csak egy volt s most tette le az ügyvédi vizsgát a második nő, dr. Tessler Dóra kisasszony. Az igaz­­ságügyi palota ügyvédvizsgálati terme szokatlanul népes volt a kisasszony vizsgáján. Nemcsak a rokonok és jóbarátok, hanem is­meretlenek is érdeklődtek a nem mindennapi esemény iránt. A kis­asszony kitűnően megfelelt min­den kérdésre, amit a tudós jogá­szok intéztek hozzá. Pedig itt megszűnik az udvariaskodás, mert komolyan megbírálják, h­ ugy meg­­ tanulta-e a jelölt a jogtudomány különböző ágait s szerzett-e a négyéves gyakorlat alatt annyi tapasztalatot, hogy sikeresen ren­delkezésére állhat a jogkereső kö­zönségnek. Képünk a vizsga le­folyásának egyik jelenetét ábrá­zolja, amikor a jelölt kisasszony a föladott kérdésre válaszol s szavait nagy figyelemmel hall­gatják úgy a komoly jogtudós vizsgáztatók, mint a hátteret sű­­rűn megtöltő érdeklődők. iimHiiaiizciiiiBsiiHiigmiiiiiiiiiiziiiiiimiEiemgiiMiaiiiisatgiiHGi Ippolayi azt mondja, h hogy szó sem Lehet királypieeszi Ottó-pártiak gyűlése Sopronban A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége vasárnap tartotta alakuló ülését Sopronban. Baracs Marcell azt fejtegette, hogy legitimizmus és demokrácia nem ellentétes fogal­mak. Gróf Hunyadi­ Ferenc arról be­szélt, hogy Albrecht főherceg hűség­nyilatkozatával történelmi missziót teljesített. A kisantant-lapokban napvilágot látott az a kósza hír, — mondotta Hunyady — hogy a Szent Im­re-év­ alkalmából király puccs ké­szül. E hírrel kapcsolatban, mint a király gyámhelyettesének közeli ro­kona, kijelentem, hogy puccs nem lesz. Gróf Apponyi Albert kifejtette, hogy a törvényes királyságnak nincs más komoly vetélytársa, mint a köz­társasági eszme. A királykérdés ak­tuális felvetésére mi sem tartjuk a külpolitikai helyzetet megérettnek és bár az folyton javulófélben van, még nem tartunk ott, ahol iiiiiiiiiaiiissaaiiiiiiBiiEaiflsuititfliii kockázat nélkül cselekedni le­hetne. Részünkről sem ma, sem bármikor soha olyan kísérlet nem fog létezni, amely céljaink elérése szempontjá­ból az ország biztonságát vagy lét­érdekeit kockáztatná. Ebből folyó­­lag vad fantázia szüleményének kell nyilvánítanom a mindenféleképp ki­színezett puccsszerű kísérletekről szóló híreszteléseket, amelyeket e kijelentésem után jóhiszeműleg sen­­ki többé fenn nem tarthat. Sztranyavszky államtitkár a visszaélések Mesterfásáról Görgey József képviselő vasár­napi barcsi beszámolóján Sztra­­nyavszky Sándor államtitkár beszé­det mondott és kijelentette, hogy nem csendőrre és rendőrre van szükség, hanem elsősorban a köz­tisztviselői munka megértő, szorgal­mas és öntudatos végzésére. Azután igy folytatta: — Az utóbbi időben különféle hírek láttak napvilágot, panasz hangzott el és vád kelt szárnyra. Ezekkel nem kívánok foglalkozni, ezeket arra az útra tereltük, ame­lyen igazságot kell tudni szolgáltat­ni a megtámadott társadalmi rend­nek, ha meg lett támadva, vagy A megtámadott becsületnek, ha oki nélkül lett megtámadva.

Next