Friss Ujság, 1931. március (36. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

Márciust az új élet ébredését, új munka­­lehetőségek nyílását, a téli nél­külözések szűnését sokszor vár­ta már ez az ország, mióta magyar nóta mellett tör új barázdát az eke,­­ de soha a nyomorúságnak olyan nagy tö­megei nem lesték a tavaszt, mint az idén. Március! Ki ne tudná, mit jelent a hajléktala­noknak, a keresetnélküli csalá­doknak az első tavaszi nap­sugár várása. Kiszabadulni a dermedt, rúrlódó tétlenség és a fűtetlen odvak börtönéből. Hin­ni, hogy egy-két hét múlva szerszámot vehetünk a kezünk­be és építhetünk, dolgozha­tunk, hogy elfeledhessük a hosszú tétlenség szenvedéseit. Pedig nem is boszorkányság ennek a szép márciusi álomnak a valóra váltása. Egyszerre le­hetne itt a fővárosban és min­denütt az országban népünk mind a két nagy nyavalyáját, a hajléktalanságot és a munka­­nélküliséget gyógyítani. A nép­jóléti miniszter fején találta a szeget, amikor az új tavasz kü­szöbén egy régen halogatott örök kötelességének teljesítésé­re figyelmezteti a fővárost. Hajlékot a hajléktalanoknak ! Mi­ vagyunk a tanúi, hogy mi­lyen gyatrán és hiányosan tel­jesítette a főváros és az egész ország e tekintetben kötelessé­gét. Pedig, ha van állami és községi feladat, akkor az első között ott van az emberhez méltó lakásviszonyok megte­remtése. A fővárosban pedig egész télen családok százait la­­koltatták ki bírói ítélettel, de a főváros a kilakoltatottak százai­nak a legegyszerűbb szükség­­lakást sem tudta biztosítani. A kapualjakban, fedetlen zugok­ban telelő családok szenvedése adja a kisérő kórust ahhoz a népjóléti miniszteri leirathoz, a­melyben a fővárost új szükség­­lakások építésére figyelmezteti. Kern a luxusfürdők bővítése és rózsaparkok telepítése most az első fővárosi feladat, hanem né­hány ezer új szükséglakás épí­tése. Ezt a szociális kötelezett­séget sem a fővárosban, sem a vidéken nem lehet egy-kétszáz drága kislakás építésével agyon­ütni. Nagyarányú olcsó kislakás­­építkezés egyszerre gyógyítja népünk két legfájóbb sebet: a hajléktalanságot és a munka­­nélküliséget. Lakást és kenye­ret a hajléktalanoknak és az éhezőknek! .... v TM x j (/ fyt' ;, / Mai számunk a színes melléklettel 24 olda­­lra 12 fillér, hétköznapon 6 fillér 36. évfolyam, 49. szám______________________Budapest, 1931 március 1„ vasár’nap^ POLHthAi SAK­LAP Jf Szerkesztőség és kiadóhivatal; előfizetés j­ár hmm mm m h mm ■, Budapest,­­41., Sapoi­ucca 4 (Helyben és vidékem Bias Ifpffiffim SIS Bg Sj* dafflBA Ig|| (KBmk felelOas­anjOK A IS?— ii \ 2 8 SSs KffV heMors .... 1 P 40 tillti 1 tg Jj §1 HLTM Pl.18 || || S JM M ■ este S érától K. 12S-8S. és 102-10 Negyedévre a „ o • 4 P &V tnik. vwfll, Üli fül J£nhi jffill ^(okktaunhitatal KÜHSIdén az etSBaetéd ár létaaere a W? Hj % 11^1 -JHL 111­, VU„ flaneál «et* i. (Rakóczl-n* Sírok) “*r .*?■.«. I i­fi A# fej $J iJ uH I — «*-«*.. VnsnrtiaQ . „ . „ 0 „ . . 12 (He* BB tü SE B1 mm «■ lflH Vagyme/ö-iL t. fe.etoo: \ 102—40 Óbudán két gyermeket agyongázolt a villamos Pusztító árvíz önti el Győr vármegyét „Erre még alszunk egyet (Gáspár Antal rajza a Friss Újság részére) Bájcsi, gazda, bájcsi, alszik Pista bácsi . . . Költögetnék, de félnek, hogy rájuk horkan b­ácsi! Pedig lázban égnek, mert mind attól félnek, hogy vége a dicsőségnek, képviselőségnek. Félelmes a lecke: új választás lesz-e? Mandátumok veszedelme közel van vagy messze? Bethlen gazda persze azt mondta, hogy: „Erre alszunk egyet!” —­ de ki tudja mi lesz majd reggelre? Kérdik egymást rendre: „Kint leszünk-e? bent­e? Csak Kanapé tesz most is úgy, mint a parlamentbe’. Tente, Pista, tente, alszik a levente . . . Annál izg­atottabb a Párt sok kis aprószentje. Leégett a nagyatádi selyemgyár raktára Egymillió pengő értékű selyem pusztult el Kaposvárról jelentik, hogy ma hajnalban fél 5 órakor kigyulladt a nagyatádi Mez Vater selyem­fo­­nógyár selyemmel, fonalakkal és selyemanyagokkal zsúfolt 60 mé­ter hosszú raktára. A kapus, aki az óriási tüzet észrevette, azon­nal értesítette a munkásokat. A munkások a kissé távolabb fekvő községbe is segítségért siettek. Nagyatádon félreverték a haran­gokat. Mintegy ezer főnyi tömeg sietett dr. Kovács Dénes járási főszolga­bíró vezetésével a tűz eloltá­sára. A gyár egy része leégett, még­pedig az a része, amelyben a kar­tonosztály, a karton és papírrak­­tár, valamint a nyomda volt el­helyezve. Ezenkívül nagyobb anyagkészlet égett el az irodahe­lyiségekkel együtt. A fentnevezet­­teken kívü­l azonban az üzem más részében, u. m. a varró és himző­ fonálgyárban, a festőben, vala­mint az erőművekben nem esett kár, úgy hogy az üzem hétfőn is­mét felvehető és így a munkában s az ügyfelek áruval való ellátá­sa semmiféle zavart nem fog szen­vedni. Emberéletben nem esett kár. Az azonnal lefolytatott tűzvizs­­gálat megállapította, hogy a tü­zet öngyulladás okozta. A kár körülbelül egymillió pengő. Kovács Dénes főszolgabíró ma reggel jelentést tett Somogyi me­­gye alispánjának, aki intézkedett, hogy a vármegye tűzrendészeti felügyelője azonnal szálljon ki a tűz keletkezése okának pontos ki­derítésére.

Next