Friss Ujság, 1931. július (36. évfolyam, 146-172. szám)
1931-07-01 / 146. szám
37. évfolyam, 146. szám ______________________Budapest, 1931 jjúlius 1., szerda POLITIKAI NAPILAP ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési árt HMM B Bs — M m nsi ama Budapest, VI., Szobl-ucca 4 feni ^pe2n mii, HUM WPm m $Pi IRI B B fii ff® B mRk TMe!oniBájnok:A. 137-51, A. 238-58. segyedévre 3...........4 p 40 ^ mm PÚP? S m. H H B m. ffjl |f *B este 8 órától A. 128-83 és A. 102-40 Hlffldial elSíítétél ár kétsztmi WSat ff m H §f fjl H Fiókkiadóhivatal: Egyes szám ára: B | l| m B n mm m Wf m IEI'fS ITIL. Klauzál u. 2. (Rákóczi-úi sarok) Hétköznapon................... 6 fillér fil 5 N H mM M WME WW JPft &&sil Telefon: József 418-20 v,,sárnap .........................12 Allér TM w M M W pj Nagymezőn. 3. Telet.: A. 102-40 Színes Friss Gyermekujság és Kisemberek Héjszála 16 oldal Ára 6 fillér A budapesti és vidéki választás új eseményei Mérget Ivott és leugrott a IV. emeletről egy nő A választások lezajlása után elénk táruló eredmény fényesen igazolja álláspontunkat, amelyet a választások egész folyamán elfoglaltunk. Az egész választási harc minden mozzanata azt mutatta, hogy a mostani választási törvény és eljárás alapján a képviselőválasztás nem felelhet meg igazi hivatásának. Az ajánlás rendszere és a nyílt szavazás meghiúsítják a választás igazi célját , a választópolgárok politikai felfogásának szabad, tiszta, és őszinte megnyilatkozását és ezzel megfosztják a parlamentet attól, hogy a politikai jogokkal felruházott nép akaratának kifejezője, érdekeinek igazi képviselője legyen. De volt különösen ennek a választási harcnak egy jelensége, ami mindenkit gondolkozóba kell, hogy ejtsem És ez az, hogy ami eddig szinte példátlan volt Magyarországon, hogy ugyanazon kerületben ugyanazon párthoz tartozó, vagy legalább is magukat ugyanazon párt hívének valló jelöltek szálltak egymással harcba. Különösen a kormányt támogató egységespárti és kereszténypárti ellenjelöltek tülekedtek egymással sok kerületben. Maga ez a tény megfosztja ezt a küzdelmet politikai jellegétől és a legnyersebben mutatja azt, ami más kerületekben többékevésbé el volt leplezve, hogy a mandátumra való törekvés nem politikai elvekért, eszmékért való harc, nem a nép javára irányuló tettvágy érvényesítése, hanem személyi érdekek feltolakodása. Nem nagy reménységgel nézhetünk tehát az ilyen választásokból megszületett új képviselőház elé, de annál nagyobb erővel, annál több éberséggel fogjuk követelni, hogy ilyen választói joggal képviselőház többé ne alakulhasson. Ez a biztosíték az új demokratikus választójogi törvény megalkotása, ajánlás nélkül, egyenlő joggal, titkos szavazással. Ha hatalmi és más érdekekkel szemben az új törvény meg fogja védeni a nép politikai véleményszabadságát, akkor ebből a véleményszabadságból megszületik az az új parlament, amelynek kapuin csak a nép érdekéért küzdő és dolgozó férfiakat fognak bebocsátani imiiiiiimimiiiiiiimiiiiiimiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiGiiiiiiiiiiii Az állatszelidítő élet-halálharca a tigrissel Vannak elszánt, emberek, akik esténként, ha kinyúlnak a cirkusz vakító fényű lámpái, kiállnak a nagyérdemű közönség elé és életük kockáztatásával keresik meg mindennapi kenyerüket. Ezek közül valók azok is, akik bemennek a porondon felállított magas vasrácsok mögé, ahol vérszomjas, gyilkos erejű vadállatok vannak és hosszú ostorukkal kényszerítik őket mindenféle mutatványokra. Mert szép az ezer izgalommal teli élet... Az állatszelidítő belép a ketrecbe, a közönség lélegzetelállító csendjében és ha egy pillanatra nincs résen, az egyik tigris vagy oroszlán belevájhatja testébe szörnyű erejű fogait. Ott leselkedik a halál minden percben az állatszelidítő mögött. És mi jár ezért cserébe? — a taps, meg a szűkös megélhetés. Tegnap egy ceglédi vándorcirkusz bucsuelőadásán Wilhelm Müller állatszeliditőt majdnem elérte az állatszeliditők végzete. Az állatszeliditő a porondon felállított ketrecben négy oroszlánnal és egy tigrissel mutatványokat végzett. A közönség legnagyobb rémületére a tigris az egyik produkciónál, mikor az állatszeliditő a földön feküdt, rátámadt és marcangolni kezdte. Müller nagy nehezen megragadta a közelben levő vasvillát és azzal eltolta magától a bestia fejét. Ezalatt a kivül levő személyzet is segítségére sietett és kiszabadította nehéz helyzetéből. A tigris Wilhelm Müllernek jobb karját teljesen összemarcangolta. r "a '- i ^ *••* *' 'jcM£. *'& - *VLi%\. SíL júííi... *.7*' •'*• . -,y .■ ' -;...j| ^ 1^* **.£**'*’ iBBnl a| 3*k i.v y*ai2l6^ •$j .•• &1t Megakadt az amerikai terv a párisi tárgyaláson Július elsején nem kezdhetik meg a fizetések felfüggesztését Hétfőn bekövetkezett a történelmi esemény: a francia köztársaság elnöke német területre lépett, már tudniillik meglátogatta a párisi német nagykövetet, akinek palotáját német területnek tekintik. Ez most történt először a világháború kitörése óta. Sajnos, ezzel szemben a német-francia ellentét kiküszöbölését célzó amerikai—francia tárgyalások még nem vezettek eredményre, mert Lavois francia miniszterelnök olyan feltételeket állított fel, amelyek az amerikai terv elvi alapjába ütköznek. Franciaország ugyanis azt kívánja, hogy abból a 456 millió márkából, amelyre halasztást ad, Németországon kívül Középeurópa más államai is kapjanak kölcsönt és hogy az elhalasztott részletet Németország öt éven belül törlessze. Koover ezzel szemben azt kívánja, hogy az egész összeget Németország használhassa fel és hogy az így elmaradt részletet 25 év alatt fizesse vissza. Washingtonban Castle alállamtitkár az elnökkel folytatott tanácskozás után nyilatkozatot adott ki, amely szerint valamennyi állam elvben hozzájárult már Hoover tervéhez, csak Franciaország nem és ezért a párisi tárgyalások még tovább folynak. E Ezek a nehézségek összefüggésben vannak Briand külügyminiszter háttérbe szorulásával, akivel szemben egyre erősebb ellenállás mutatkozik a parlamentben, mert őt okolják azért, hogy a Hoover-terv ilyen hódítást tehetett a többi államoknál. Azt vetik szemére, hogy a Rajnavidék kiürítésénél túlságosan engedékeny volt és ezzel mintegy fél. iiiiiimiii.iiiiiiiaiiiiimiiiiiiiii