Friss Ujság, 1931. augusztus (36. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
POLITIKAI NAPILAP gg Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési ári fEgBBl Effk E8 dga*. |» mgs jge. «mw Budapest, V., Sxohi-ucca 4 (ijeigben és vidéken) hP® H IJB $PI| 1111 n §n| R Épll Telefonszámok: A. 137-51, A. 238-5 S. KdKa.:::::4?40 flBél 10 mw 1 IkTUS SÜT m este 8 órától A-128-83 és A-1000 KQldidö, az előfizetési ár kétsiem |lf|“ HH §|g fi 111 §§§ Fiókkiadóhivatal: Egyes szám árai || ül |E B5® M SA 111 01 fi j® MLM fS*»S| CD., Klanzál-n. 2. (Rákóczi-úi sarok) Hétköznapon.................. 6 flílés |§ || || Wteem MmEk WMM Telefon: József 418-20 Vasárnap......................12 fillér vm 'w «WIP KB wR W n faaTn,ezen. 3. Telef.: 1.102-40 12 oldal Nagy képes regénymelléklettel Ara 6 fillér . ................................................................................................................... ■ Pl ...... Halál és örök rabság a kecskeméti gyilkosokra Óriási viharok, sértegetések özöne a Házban Nyelvelő, szószapuló testületünk, gyülekezetünk maradt elég a régi jó időkből. A háború után pedig az ország törvényhozása is többet beszél, mint cselekszik. Mikor a gazdasági válság kezdett a körmünkre égni és az ország közvéleménye egyre erőteljesebben sürgetni kezdte, hogy induljunk el már valamerre a fojtogató kátyúból, a kormány szélnek eresztette a régi nyelvelő testületet és választatott. "Végig hallgattuk a fogadkozó programbeszédeket. Mindenki azt hirdette, hogy most már elmúlt a szófecsérlés, a személyes mérkőzések ideje, most tele van az ország olyan megoldatlan kérdésekkel, amelyek sürgős tetteket követelnek. Azóta belesodródtunk Középeurópa legnagyobb pénzügyi kavarodásába, hirtelen meg kellett állítani az egész ország pénzügyi vérkeringését és most az ország törvényhozásának okos tárgyilagossággal azt kellene megvitatnia, hogy miként lehet levegőhöz juttatni ismét a fuldokló ipart és kereskedelmet, hogyan lehetne minél gyorsabban és eredményesebben elhárítani mindazt a veszedelmet, ami a sokáig elhúzódó pangásból az egész ország gazdasági tevékenységére hárul. A nép olcsó kenyérrel való ellátásáról, a közeledő tél nyomorúságának elhárításáról tengernyi komoly mondanivalója lehetne a nép minden képviselőjének. E helyett azonban egyelőre személyeskednek, üres szócsatákat produkálnak. Ma pedig nem olyan időket élünk, hogy bárkinek a személyes párviadala elterelhetné a figyelmet azokról az égető bajokról, amelyek alatt nyög az egész társadalom. Ne a múlt sérelmein rágódjunk és ne a szóvirágok és szócsaták rakétáiban gyönyörködjünk, hanem vegyék észre a képviselő urak az asztalukon halomba gyűlő panaszosleveleket, amelyek bizonyára éppen úgy az ő asztalaikon is torlaszokba nő, mint a miénken, vegyék észre, hogy a társadalom minden rendű és rangú szakmája és foglalkozási köre segítségért kiált és gondolják meg, hogy milyen rossz vért szül a nélkülöző tömegekben, ha azt látják, hogy az ország törvényhozói személyes szócsatákban merülnek ki, ahelyett, hogy az ország gondján és baján segíteni iparkodnának. Agyonütötte a boroshordó Boldizsár Ferenc 42 éves cserépfalusi földmives kétfogatú szekerén ,bort szállított szőlőjéből a faluba. Boldizsár az egyik hordó tetejére ült és onnan hajtotta a lovakat. Egy zökkenőben a hordó meglódult és a rajta ülő emberrel együtt legurult a szekérről. A zuhanás oly szerencsétlenül történt, hogy Boldizsár hamarább ért földet, mint a hordó, amely teljes súlyával a lent fekvő emberre esett. A közeli szőlőhegyeken munkások dolgoztak, akik látták az után történteket s azonnal a baleset színhelyére siettek és leemelték a hordót Boldizsár fejéről. Borzalmas látvány tárult szemeik elé. A szerencsétlen ember összezúzott testtel feküdt a földön, a súlyos hordó teljesen szétroncsolta a koponyáját. Bevitték a községekbe, ahol orvost hívtak hozzá, azonban már nem segíthettek rajta. Boldizsár Ferenc halott volt. A halálosvégű szerencsétlenség ügyében a nyomozás megindult." Kitűnő termés a Tisza-Maros szögében 16—17 mázsa volt a búza átlaga — Az alacsony árak mellett a gazdák nem adnak el semmit Szeged környékén az aratás és cséplés mindenütt a legteljesebb rendben folyik. A cséplési munkák mindenütt előrehaladtak és 15— 20 napon belül mindenütt be is fejezik. A termés mindenütt kitűnően sikerült. A legkiadósabb termés Torontál megyében volt, ahol egyes gazdaságokban fa, sőt néhány helyen 16— 17 mázsa volt az átlag. A minőség is örvendetesen javul. A sikértartalom sokkal jobb mindenütt, mint tavaly. Legjobb a termés Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és Orosháza környékén. Rozsban a termés várakozáson alul gyenge, a legtöbb helyen hat méter mázsa az átlag. Tengeriben csak féltermésre lehet számítani, bár a legutóbbi eső valamit még javított a helyzeten. Természetesen így is jobb lesz, mint tavaly. Az őszi árpa jónak mondható, a tavaszi gyenge közepes és a nagy száraz hőség miatt nem tudott beérni. A zab egészen gyenge. Babban a szép kilátásokat a hőség némiképpen megrontotta. A burgonya sokat szenvedett az esőhiány miatt, úgy hogy Szeged közelebbi és távolabbi környéke szabolcsi behozatalra fog szorulni. A gazdák általában panaszolják, hogy az u.i bolettát három héttel elkésve léptették életbe. Tiszántúlon, Csanád, Békés és Csongrád megyékben a termését csak az adja el az alacsony árak mellett, akinek múlhatatlanul szüksége van pénzre. Legutóbb feltűnő volt Makón, hogy a beszállított búzát a gazdák mind visszavitték. .Míg az elmúlt héten még szép mennyiségek indultak útnak Ausztriába, addig néhány nap etez az exportforgalom teljesen szünetel. A gazdák búza helyett óriási mennyiségű gyümölcsöt visznek Szegedre, hogy néhány fillérért eladják. Gyenge a termés Cegléd környékén Cegléd vidékén a cséplés körülbelül 60 százalék erejéig befejeződött s az eredmény azt mutatja, hogy a búza-, rozs- és árpatermés a múlt évi termésnek csak 60—70 százalékát éri el. A határban az átlagos termés búzában 5—6 mázsa, rozsban 4—5 és árpában 4—1,5 mázsa. Jégverés 12.060 kát. holdnyi területet ért, a kár a megejtett ható-