Friss Ujság, 1931. november (36. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

1931 november 3. kedd FRISS ÚJSÁG Halálra ítélték Laki Istvánt az oros­házi motorosvonat merénylőjét Olyat akartam elkövetni, mint Biatorbágynál Matuska! — val­lotta a gyulai statáriális bíróság előtt — Ha sikerült volna a merénylet 27 utas porrá égett volna — Héjjast felmentették Kegyelmet kért a kormányzótól a statáriális bíróság A gyulai ügyészség­ vasárnap délben táviratilag felszólította Kozarek Antal állami ítéletvégre­hajtót, hogy hétfőn délután je­lentkezzen Békésgyulán, ahol a statáriális bíróság tárgyalást tart. A statárium kihirdetése óta má­sodszor ül össze a statáriális bí­róság, amely első ízben halálra ítélte Ondi József bankrablók Gyulán hét pusztaszentetarnyai földműves felett mond ítéletet a statáriális bíróság. Amint a Friss Újság megírta, az elmúlt hét szer­dáján merényletet követtek el a Mezőhegyesről Orosháza felé in­duló vonat, ellen. A vonat kerekei alá egy 15 centiméter vastag vascsövet fektettek és ezzel majdnem bor­zalmas szerencsétlenséget idéz­tek elő. Bogárzó és Tardoskút községek között történt a merénylet. A me­­zőhegyesi hajnali motoros vonat vezetője nem vette észre a nagy ködben a sínekre fektetett vascsö­vet, melyre a mozdony két első kereke rászaladt, amelyek a vas­csövet összelapították. A másik két kerék azonban "mintegy 15—20 méteren át maga előtt tolta a vas­­rudat és a szerencsétlenség csak azért nem következett be, mert a mozdonyvezető észrevette, hogy valami nincs rendben és utolsó pillanatban fékezett. Óriási ijedelem támadt termé­szetesen a vonatban, amely telve volt utasokkal A huszonhét utas között ott volt dr. Tompa Gyula, a gyulai ügyészség elnöke is, aki egy helyszíni tárgyalásra igyeke­zett. A rögtön megindított nyo­mozás megállapította, hogy va­laki a ■vasúti átjárónál levő figyel­meztető táblát tépte ki és helyezte a vonat kerekei alá. A csendőrség munkája, amelyet Tompa Gyula dr. személyesen irányított, hama­rosan eredménnyel végződött. Ki­derült, hogy a jelzett időben egy fiatal szentetornyai napszámost láttak ólálkodni a sínek közelé­ben, ezt­ a fiatalembert, Laki Ist­vánt előállították. Laki bevallotta tettét és elő­adta, hogy Héjas Mihály társa f­elbujtására cselekedett. Ő is nagyon haragudott a vasútra, mert nem volt pénze, hogy vonat­ra szálljon és naponta gyalog kel­lett megtennie az utat egyik köz­ségből a­ másikba. Később oda­­módosította vallomását, hogy Héjas Mihály szentetornyai gazdálkodónak 18 éves fia 26 l) pengőt ígért neki akkor, ha ki­­siklasztja a vonatot, mert a hajnali motorosjárat dudálása a legédesebb álmából riasztja fel. A két fiatal legényt természe­tesen azonnal letartóztatták és a gyulai törvényszéki fogházba kí­sérték­ tenni, amint megkapja a 260 pen­gőt. A vádirat felolvasása után a döbbenetes csendben Laki teljesen megtörve járul a bíróság elé. A bíró kérdésére töredelmesen beis­meri bűnét és elmondja, hogy szol­gálatban volt Héjjas Mihályéknál, amikor a kérdéses napon reggel 10 órakor elindult hazulról Héjjasék répaföldje felé, hogy a neki járó napszámot felvegye. Orosháza kö­zelében eszébe jutott a 260 pengő és az ígérete, amelyet tett Héjjas Mi­hálynak. Tudta, hogy félóra múlva megérkezik a vonat és ekkor felra­gadta a jelzőoszlop vascsövét és azt keresztbe fektette a sínekre. Az elnök ekkor megkérdezi, hogy érintkezett-e felforgató elemekkel, kommunistákkal lakóhelyén. — Nem, sohasem érintkeztem ve­lük — mondja határozott hangon Laki. . . — Hallott- e valamit a biator­­bágyi merényletről, — kérdi az elütik. Mint Matuska . . . — Igen! — felelte Laki és gon­doltam is arra, hogy ilyen módon kellene kisiklatni a motorost, a­mint a Matuska tette a vonattal! — Gondolt-e arra, hogyha tette sikerül. 27 ember életét oltotta volna ki — kérdezi az elnök. — Nem, erre sohasem gondol­tam! Sohasem jutott­­ eszembe, hogy ha a motoros kisiklik, az a bennülők halálát okozná. A statáriális bíróság elnöke ez­után Héjjas Mihályt hallgatja ki. Héjjas Mihály, a jómódú gaz­da, aki anyja földjén gazdál­kodik, körömszakadtáig tagad. Tagadja, hogy ő bujtotta vol­na fel Lakit, hogy kisiklassa a vonatot és tagadja azt is, hogy 260 pengő jutalmat is tűzött volna ki neki. A bíróság ezután szembesíti a két vádlottat. — Nem igaz, — kiáltja a drámai feszültségű teremben Héjjas, hogy­ felbujtottam volna. — Maga, bujtatott fel! — vágja szemébe Laki — és ígért is ne­kem 260 pengőt, ha sikerül a mo­torost,­ kisiklatni! . Ezután a tanuk kihallgatására kerül a sor. Óriási izgalom Gyulán, izéül a statáriális bíróság Hétfőn hajnalban, mikor híre ment annak, hogy Kozarek hóhért a gyulai ügyészség elnöke távirat­ban rendelte Békésgyulára, hogy az esetleges halálos ítélet után a perrendszerű két óra elmúltával végrehajthassa az ítéletet, óriási izgalom támadt a városban és a környéken. Nagy tömegek gyalo­goltak a környéki pusztákról és falvakból Gyulára, hogy jelen le­hessenek a statáriális tárgyaláson, mások pedig a délutáni gyors elé siettek az állomásra, hogy Koza­rek Antal érkezését bevárják. Dél­után három órakor összeült a sta­táriális bíróság a gyulai törvény­széken. Szaplonczay Lajos dr. tör­vényszéki elnök, Ungváry János, Nagy István, Csatáry László, Ku­­liczy Béla bírák és Nánai Lajos pótbíró a rögtön ítélő bíróság tag­jai. A vádat maga az ügyészségi elnök, Tompa Gyula képviseli. A statáriális bíróság folyosóján ha­talmas tömegek álldogálnak, akik között izgatottan várakozik az az öt tanú is, akiket a statáriális bíróság kihallgatásra rendelt be. A kiváncsiak elől menekült Kozarek Kozarek Antal, az állami ítélet­­végrehajtó délután 2 órakor érke­zett meg Gyulára. A pályaudvaron óriási tömeg várta, amely elől csak nagy üggyel-bajjal tudták Kozare­­ket a forgalmi irodán keresztül a városba juttatni. Kozarek Antal két segédjével a rendőrségi épü­letben szállt meg, ahová a pálya­udvarról autón kísérték be. A tár­gyalás 3 órára volt kitűzve, de már 2 órakor óriási tömeg sötét lett a törvényszék épülete körül. A tár­gyalóterem ajtajában négy rendőr tartóztatta fel a tömeget, amíg a tárgyalást vezető elnök intézkedé­sére megnyíltak a tárgyalóterem ajtajai. , Pont három órakor kinyílt a ta­nácskozóterem ajtaja és dr. Sza­­kolczay Lajos törvényszéki elnök, a statáriális bíróság elnöke vonult be szavazóbírái élén. Az izgalom­tól túlfűtött hangulatban szólí­totta maga elé a statáriális bíróság elnöke a két vádlottat, Laki Ist­vánt és Héjjas Mhályt. Laki töredelmes vallomást tesz Laki István alacsonyhomloku, kövérkés, szőkefejű, 22—23 éves le­gény, szürke darócruhában, sáros csizmával, elfogódva állt a bíróság elé. Héjjas Mihály, a jómódú gazda lakkcsizmában, rövid bekecsben, fekete nadrágba öltözött ez alka­lomra és nyugodtan, elfogódás nél­kül nézett végig a tömegen. Ez­után az ügyész olvassa fel a vád­iratot. A vádirat megállapítja, hogy Laki István október 28-án fél öt órakor Orosháza és Tordoskút közelében egy három és fél méter hosszú vasrudat fektetett a moto­ros vonat elé, hogy azt kisiklassa, amely által a vonaton utazó 27 em­ber esetleges haladát okozta volna. Héjjas Mihály 1929-ben, ami­kor Laki nála mint cseléd szol­gálatban volt, 261­ pengő juta­lom kilátásba helyezésével többször arra akarta rábírni Lakit, hogy a vonatot siklassa ki, mert annak zúgása és tül­kölése nincsen ínyére. 1931 október 22-én, amikor Laki Héjjas Mihály répaföldjén dolgo­zott, a gazda újból szóba hozta a dolgot, mondván, hogy most már itt volna az ideje, hogy Laki vég­rehajtsa a vonat kisiklatását. Laki erre azt felelte, hogy meg fogja 3 Porrá égett volna a 27 utas - ha a merénylet sikerül Institorisz György állomásfőnök megállapítja, hogy a 3 és fél méter hosszú vasrúd alkalmas volt a ki­siklás előidézésére, mert a motoros teljes 15 kilométeres sebességgel haladt. Ha a vasrúd beleakad a talpfába, a vonat lezuhan, a motor felrobban. Molnár János vonatvezető azt mondja, hogy a 27 utas közül senki sem menekülhetett volna, ha a rob­banás sikerül, mert a 150 kilogram benzintől az egész kocsi lángra lob­bant volna. Nagy Mihály fékező: Ha nem figyeltünk volna a sötétben és eső­ben, nem fékeztünk volna a vasrúd előtt. Jeney Lajos rendőrfo­almazó vallja, hogy mikor azt mondta La­kinak: neked ezért kötél jár. Laki közönyösen annyit felelt: Nem baj, több is veszett Mo­hácsnál. Szálkai Imre orosházi csendőr­­őrmester elmondja, hogy Laki nem volt szélsőséges elem, nem érintke­zett kommunistákkal. Amikor kér­dezte tőle, hogy hallott-e valamit a biatorbágyi merényletről, azt mondotta: Én is olyat akartam csinálni, mint Biatorbágyon történt. Az orvosszakértők mind a két vádlottat teljesen beszámíthatónak mondják. Laki szellemi fogyatko­zásban szenved ugyan, de ez nem kóros , állapot, hanem csak annak tulajdonítható, hogy a sivár ta­nyavilágban csak jószágaival fog­lalkozott és úgyszólván, emberrel alig érintkezett. Fari István gé­pészmérnök, iparfelügyelő, kije­lenti, hogy a­ vascső alkalmas lett volna az egész vonat elpusztítá­sára. Elrettentő példát kell szolgáltatni Gret­ta László ügyész vádbeszédé-,­ben utal arra, hogy az elmúlt 13 év nem volt elegendő a világhábo­rúban elvadult erkölcsök megszeli­­dítésére. Azért, elrettentő példát kell szolgáltatni ebben az ügyben is, mert ha a vádlottak nem tar­toztak is a szélsőséges elemek közé, cselekményük buzdításul szolgál­hat a felforgató elemek számára. Békés megyében rövid idő alatt ez már a harmadik eset,, ezért a leg­szigorúbb büntetést kéri. Készi Zoltán, Laki védője vé­dencének a rendes bíróság elé való utalását kéri, mert eddigi jámbor, józan és politikailag teljesen ve­szélytelen magatartása után cse­lekménye csak kóros elmebetegség­gel magyarázható, tehát hosszabb elmeorvosi megfigyelés alá, kell vonni. Héjjas védője felmentést kér. Az utolsó szó jogán Lakit szó­lítja nyilatkozatra az elnök. Laki sápadtan, reszketve áll fel és megrándul egész testé­ben, amikor a vascsövet át­lépve, az elnök elé igyekszik. Ott azután kijelenti, hogy nem kivan szólam. Egy halálos ítélet és egy felmentés Tíz perccel hét óra előtt vonul vissza határozathozatalra a bíró­ság. Az óriási közönség nagy iz­galommal találgatja, hogy mi lesz az ítélet. Háromnegyed kilenc órakor tér vissza a bíróság és az elnök kihirdeti az ítéletet, mely­­szerint Laki Istvánt kötél általi halálra ítélték. Héjjas Mihályt azonban felmentették. Laki István halálsápadtan hallgat­ta az ítélet kihirdetését és ajkai megmozdultak, mintha mondani akarnának valamit, majd összeszorí­­totta és halkan sírni kezdett. A bíró­ság Héjjas Mihályt azonnal szabad­lábra helyezte. Kegyelem ! A bíróság ezután kegyelmi ta­náccsá alakult és a­­halálraítélt vádlottat megkegyel­mezésre ajánl­va, az iratokat felkü­ldték a kor­mányzóhoz, aki valószínű­leg ked­­den délelőtt dönt Laki sorsa felett. Kozarek hóhér és segédei este 10 órakor visszautaztak Budapest­re. Csak ekkor oszlott el a tör­vényszék körül az a nagy tömeg, amely a kivégzésre sereglett a vá­rosba. mnmiiiimiiiiiiiiimiHiiiiimuMiiinmiiiiiiiiiimmiiinnit

Next