Friss Ujság, 1932. február (37. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-02 / 26. szám

1932 február 2. kedd FRISS ÚJSÁG A véres japán-kínai háborúba Amerika beavatkozik Japán végcélja a Csendes óceán feletti­ uralom és Ausztrália megszállása — A fegyverszünet alatt is dörögnek az ágyuk Sanghajban — Több ezer a polgári halottak száma Nanking kínai fővárost ostromolták a japán csapatok A­ sárga fajok, háborúja a távol keleten mind véresebbé válik. A japánok Mandzsúria megszállása után a tenger felől Sanghai kínai negyedét szállták meg és most Kí­na fővárosa, Nanking felé töre­kednek. Sanghaiban szombaton el­csendesedtek a harcok, ígért az amerikai és angol főkonzul fegy­verszünetet közvetítettek. Éjjel azonban a japánok a fegyverszü­net felmondása nélkül új táma­dást kezdtek. Egész éjjel dörögtek a japán ágyúk és vasárnap reggel 20 ja­pán repülőgép jelent meg Sápi külváros felett, amelyre bombák tömege zuhant. A japánok petróleumos hor­dókkal gyújtják fel a kínaiak­­ házait. A nemzetközi telepet sem kímé­lik többé a japánok. Vasárnap reg­gel benyomultak oda és az Astor House­, amelyben állítólag kínai polgárok tömegesen menedéket ta­láltak és az elvonuló japán ka­tonákra lövöldöznek, petróleum­os hordókkal lángba borították, de előbb a külföldi hotelvendégeket figyelmeztették és azok sietve ki­menekültek a szállodából. A nem­zetközi terület északi részén is harc volt kínaiak és japánok kö­zött, ami abból támadt, hogy kí­nai házak tetejéről lövöldöztek a japánokra.­­ A kínai sorkatonaság vesztesége 100 halottra emelkedett. Sokkal több áldozatot követeltek a har­cok a kínai polgári lakosság köré­ben. A polgári halottak száma már több ezer. A sanghaji harcok következté­ben több mint félmillió kínai lett munkanélkülivé. Anglia minden igyekezetével semleges zónát akar teremteni Sanghai körül, de ez a terv a japán haderők parancsno­kának, Siozawa tengernagynak makacs magatartásán meghiúsult. A kínaiak hajlandók állásaikat ki­üríteni és csak azt követelik, hogy Japán szüntesse be Sanghai légi bombázását. A japán tengernagy ezt kereken visszautasította. Mint­hogy Sanghaj egészen körül van véve kínai és japán csapatokkal, úgy, hogy a vidékről nem hozhat­nak be eleséget, az élelmiszerek ára 50 százalékkal felszökött, Kassa Ausztráliát. Japán túlnépes, de Korea és Mandsuria a kedve­zőtlen éghajlati viszonyok miatt nem alkalmas a japánok számára letelepülésre. Kína is­ túl népes, úgy, hogy nem fogadhat be idegen jövevényeket. Ausztráliában a ja­pán földműves népnek kitűnő he­lyük volna a letelepedésre. Csang-Kai-Sek 50.000 emberrel vonul a japánok ellen Csang-Kai-Sek kiáltvánnyal for­dult a kínai hadsereghez, melyben bejelenti, hogy ámbár a kormány nem szándékozik formálisan is ha­dat üzenni Japánnak, azért a leg­erélyesebben fog szembeszállni minden japán katonai akcióval. Nankingból érkező hírek szerint Csang-Kai-Seknek az a terve, hogy Sanghai közelében 50.000 főnyi hadsereget gyűjt össze, köztük 3000 katonából álló kitűnő gárdahad­osztályt, továbbá 40 repülőgépet s ezzel a haderővel fog ellentáma­dást indítani a Sanghaiban lévő tajpán csapatok ellen. Sanghajban farkasszemet néz a hét ellenséges front Villar előtti nyomasztó csend bo­rul Sanghaiba, ahol egy időre el­hallgatott a ma reggel kitört ágyútűz. A nemzetközi telep nyüzs­gő, fegyveres tábor, melynek nem­zetközi helyőrsége eléri a 3­2.000 főt, nem számítva bele a nemzet­közi rendőrséget és tengerészeket. A telep egyes kerületeit lázas sietséggel drótsövényekkel ve­szik körül. A főposta hivatalát a nemzetközi telep csapatai megszállták, mert állítólag onnan frankiterök lövöl­döznek. Attól tartanak, hogy a posta forgalma teljesen megbénul. A japán konzul bizalmasan a 18 ezer főre beesett japán nők és gyermekek Japánba küldését taná­csolta. A két ellenséges front tor­laszok és homoksáncok mögül néz egymással farkasszemet. A tokiói angol nagykövet tilta­kozott a japán kormánynál a ja­pán haderők sanghai elhamarko­dott akciója ellen, amely lényege­sen túl ment a határon és esetleg angol alattvalók életét is veszélyez­teti. Ez volt a harmadik angol til­takozás. Yosizaiva japán külügy­miniszter azt felelte, hogy a ja­pán hadműveletek nem lépték túl a szükséges minimum határát és hangoztatta, hogy az angol tilta­kozás helytelen értesülésen és pro­pagandán alapul. A tokiói amerikai nagykövet ugyancsak tiltakozott a japán kor­mánynál. A tiltakozás szövege megegyezik az angollal. Olaszország értesítette az Egye­sült Államokat, hogy csatlakozik a nyugati hatalmak azon mozgal­mához, melynek célja, hogy a sanghai válság kiéleződését, meg­ akadályozza. Sanghaiban a­­ francia koncesz­­sziós zónában kiadták a parancsot, hogy lőj­jenek minden idegen csa­podra, amely a koncesszió terüle­tére lép. Sanghaj kínai negyede drótsövénnyel van elválasztva a nemzetközi résztől. Csang-Kai-Sek marsall, a kinai hadak parancsnoka. 48 hadihajót és 12 repülőgépet küld Amerika Anglia és Amerika újabb, jegy­zékben tiltakoztak a véres keleti háború ellen Tokióban. Taylor amerikai ellentengernagy, a kelet­ázsiai flotta parancsnoka , utasí­tást kapott, hogy egész erejével le­gyen készenlétben. Az amerikai közvélemény egy része azt kíván­ja, hogy a flotta csak a Kínában élő­ amerikai polgárok épségét véd­je. Az amerikai kormány az ezer emberből álló ifj. gyalogezredet és 400 tengerészkatonát küldött Sang­hajba. Amerika ázsiai flottája 18 hadihajóból és 12 repülőgépből áll.Mikor a flotta parancsnoka meg­kérdezte Pratt tengernagyot, a tengerészeti vezérkar főnökét, hogy akkor is intézkedhetik-e, ha Japánnak ez ellen kifogása lenne, Pratt így válaszolt: — Természetesen, hiszen ez a feladatunk. Nem törődhetünk má­sok kifogásaival. Ita Japánnak nem tetszik az eljárásunk, nagyon sajnáljuk. Japán régi tervét hajtja végre Csen volt kínai külügyminiszter ki­jelentette, hogy a most még had­üzenet nélkül folyó véres háború Japánnak régi terve. •Mandzsúria Kína számára élet és halál kérdése, viszont Japán szempontjából is­­fontos, mert ott bőségesen szerez­het nyers terményeket. Japán vég­célja az uralom a Csendes óceán fölött, hogy majd azután eláraszt­ 3 A kínai kormány elmenekült Nankingből Nankingban kihirdették az os­tromállapotot. Vasárnap öt japán torpedózutó érkezett Nanking elé és ágyúikat a kínai főváros meg­erősített része felé irányították. A­­japán hadihajók érkezése Nan­king lakosai között pánikot idézett elő, mert attól tartottak, hogy a japánok lövöldözni akarják a­ vá­rost. Az amerikai konzul azonban megnyugtatóan jelentette ki, hogy a japán hadihajók nem kezdik meg a tüzelést, ha kínai oldalról nem támadják­­meg őket. A kí­naiak lázasan dolgoznak védelmi állásaik kiépítésén. Lövészárkokat ásnak és nehéz ágyukat, valamint légitámadás

Next