Friss Ujság, 1932. április (37. évfolyam, 73-95. szám)

1932-04-17 / 84. szám

6 Április 17 Vasárnap tavaria: Pl. Asieét oleső telkek Csepelszigesen ! A főváros környékének legszebb, legolcsóbb telkei élenként 2—3 pengő között kaphatók háromévi részletfize­tésre a tököli Marlvin-féle parcellázás­nál. Indulás a telkek megtekintésére minden vasárnap reggel 9 órakor a köz­­vágóhídi HÉV-állomásról külön villa­mossal. Iroda: Budapest, Vill., Sálék­­­om utca 8. Telefon: 311—30. mm nm ----- NAPIREND: A Nap kél 5 óra 9 perckor, nyugszik 11 óra 52 perckor. A Hold kél 2 óra 30 perckor, nyugszik , 3 óra 38 perckor. Nyitvalévő múzeu­mok: Nemzeti Múzeum összes tára 9—342. Me­xogamijsagi Mu­zeum (Széchenyi sziget) 10 —1. Szépművészeti Múzeum (Aréna út 41) 10—­Az. Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33) 9—542. Erzsébet Királyné Emlékmúzeum (Királyi palota) 9—1. Akadémia Történelmi Képcsarnok 10­­~4. Földtani Múzeum (Stefánia út 14) 10—1. Ráth György Múzeum­ (Vilma királynő út 12) 9— 342. Iltőfi­ Ház (Bajza ucca 21) 10—1. Zichy Múzeum (Verpeléti út 3) 10—1. Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum (Andrássy út 103) 10—1. Néprajzi Múzeum (Hungária körút 337) 9—3412. Királyi Várpalota termei megtekinthetők 16—1. Ország­­háza megtekint­hető 10—1. Nyitvalévő könyvtárak : Fővárosi nyilvános könyvtár (Reviczky ucea 1) 10—1. Iparművészeti könyvtár (Üllői u­t. 33) 9—12. Technológiai könyvtár (Jó­­zsef körút 6) 9—12. Vakok könyvtára (Ida ucea 5) 8—­12. Természettudomá­nyi Társulat könyvtára és olvasó­terme (Eszterházy ucca 14—16) 9-12 és 3—7. 1932 április 18. hétfő: Kat.: Apollo­ul­us. Prot.: Ilma. A Nap kél 5 óra 7 perckor, nyugszik 6 óra 53 perckor. A Hold kél 3 óra 54 perckor, nyugszik 3 óra 56 perckor. IDŐJÁRÁS: Budapest ma déli hőmérséklete 16 Celsius fok volt. VÍZÁLLÁS: A Duna Komáromig és Paks—Gom­bos közt apad, máshol árad. Bajáig alacsony, Mohács—Gombos közt köze­pes, lejjebb magas vízállásu. — A Tisza felső szakaszán Vásárosnamény és Zá­hony között kisebb h­elyi jellegű ára­dék van, amely azonban a mai­ Szol­nok felett kulmináló árhullámot nem befolyásolja. Egyébként a Tisza jelen­legi árhulláma Csongrádon hétfőn, vagy kedden fog valószínűleg 930 centiméteres magassággal tetőzni. A ma déli szolnoki vízállás 890 centi­méter, amely 4 centiméterrel maga­sabb az eddig észlelt legnagyobb ár­­vízszinnél. Szegeden mára az árviz­­s­zin 4 centiméterrel alacsonyabb lett: 919 centiméter. Ez a vizszin még csök­kenni fog, ha a Körönökről jelzett ki­sebb áradás nem fokozódik. A Maros úgy a román, mint a magyar szaka­szon tovább apad. SZÍNHÁZAK : Operaházi Vasárnap: Moments Mun­­érials, A tenor 048). — Nemzeti Szín­ház: Vasárnap délután: Cifra nyomo­rúság (3); este: Porcellán (548); hétfő: Mohács után: Magyar asszony (548). — Városi Színház: Vasárnap délután (3) és este: Vőlegényem, a gazember (548) hétfő : Carmen (548). — Vígszínház : Vasárnap délután : Angliai Erzsébet (544); este és hétfő: A méltóságos asz­­szony trafikja (8). — Belvárosi Szín­ház: Vasárnap délután : Aranyfüst (344); este és hétfő: A torockói meny­asszony (8). — Művész Színház: Va­sárnap délután (4), este és hétfő: Tűz­madár (6). — Fővárosi Operettszínház: Vasárnap délután (544), este­ és hétfő: Régi Orfeum (8). — Bethlen téri Szín­pad: Vasárnap és hétfő: Délibáb kis­asszony (6, 9). — Komédia Orfeum : Vasárnap délután (545), este és hétfő: Miss Fregoli és Pulyka Rottal (549). — Royal Orfeum: Vidám-revü (vasárnap 3, 11, 9, hétfő 545, 549). — Steinhardt Színpad: Vasárnap délután (545), este és hétfő: Az éjjeli portás 049)­ — Jó­kai Színkör: Vasárnap: Hawai rózsája (5, 9); líra (7); hétfő: Hawai rózsá­ja (6). FRISS ÚJSÁG 1932 április 17. vasárnap Az albertfalvai vízszolgáltatás rejtelmei A szerződ­ésnélküli vizitinivál­lalat önkényesen drágít • Titokzatos tárgyalások a részvénytársaság megvétele körül Albertfalva nagy többségében szegény munkásemberekből álló lakossága évtizedek óta harcot folytat az Alber­falvai Vízmű rész­vénytársaságga­l, amely rendkívül, drágán látja el vízzel a nagyköz­séget. Huszonegy éve tart ez a küzdelem, azóta amióta a vízmű­­­vállalat fennáll. Amire nincs példa az egész, országban, de talán sehol a világon — az Albertfalvai Víz­mű r. f. a vízszolgáltatást úgy és annyiért végezheti, amennyiért akarja, szabály­rendelet nem kor­látozza és szerződése sínes a köz­séggel. 26 és fél százalék erejéig van részvénye, amely természete­sen semmi beleszólásra nem ad jogot Albertfalvának. Ennek aztán szomorú következményei vannak. A vállalat a vízmérő órák díját ötletszerűen vaki­sztál­ja. Az utóbbi években 8—10—12 és 1t1 pengő volt az óradíj. Két év előtt emelte fel 8-ról 16-ra a díját, majd pedig, mikor a felháborodott lakosság til­takozott ellene,­­ leszállította 12 pengőre. Sehol az országban nem olyan drága az ivóvíz, mint Albertfalván, ahol 32 fillér a köb­métere. Ezzel szemben Budapesten csik IS fillér a víz köbmétere. Még drágább Albertfalván ,az ipari cé­lokra felhasznált víz, amelynek 53 és fél fillér a köbmétere. Meg kell jegyezni, hogy ezt az ipari víz még­ha tározást­ sehol nem ismerik. A víznek egységes ára van, akármire használják. Természetes, hogy en­nek a meglepően drága víznek az árát a kisemberek kénytelenek megfizetni. Egyrészt úgy, hogy a sok kis viskótulajdonos, a maga szobakonyhás házikója után fizeti a drága vízdíjat, másrészt pedig a kisiparosok munkáját való­sággal megbénítja az 53­­0 fél­­filléres „ipari víz“. A szerződés nélkül működő viziny­­vállalat azt is keresztül vitte, hogy kulat nem szabad ásni a község­ben. Mindenkinek adóznia kell a részvét­­ytá­rsa­ságn­a­k. Az alberfalvai kertváros lakos­sága odáig jutott a harcban, hogy a vállalat lobbi-­ben lezáratta a vízcsapokat a telepen. Amilyen szigorú a vállalat a fogyasztókkal szemben, olyan kevéssé pontos, amikor saját kötelességei teljesíté­séről van szó. Az Újtelepen, az úgynevezett Hadviseltek lakótele­pén nem vezettette be a vízcsőhá­lózatot, jóllehet erre kötelezte ma­gát. A község volt kénytelen a sa­ját költségén elkészíttetni a víz­vezetéket. Emiatt most perli a vízművállalatot, de perli más címen a vállalat a községet is. Míg azonban a harcos felek látszólag teljes fegyverzetben állanak, szem­ben egymással, azalatt olyan hívek szállongnnnk, hogy Albertjaivá át­veszi a Vízművet — drága pénzért, de hogy mennyiért, az egyelőre ti­tok. A lakosság azonban teljes nyil­­vánosságot követel. Tudni akar­ják, hogy milyen feltételei vannak a vállalatnak. A Vízmű átvétele helyett azonban üdvösebbnek tar­tanák, ha a részvénytársaság ön­kényeskedéseit szigorú szerződés­sel szabáyoznák és a víz, valamint az órák árát sürgősen olcsóbbá tennék. Vízmű­vásárlásra, esetleg túlfizetéssel, nincs most pénze a küszköd­ő Albertfalvának. S. S. A szúnyog és a mammut tanulságos meséjét költ­i le a pénzügyminiszter különös várako­zással és éberséggel hallgatott költségvetési beszédében a nagy vagyonok és a nagy jövedelmek vé­delmére. Azt mondta, hogy ezek a magyar mam­mátok nem is any­agira mammutak, de a magyar nyomorúság már a szúnyogokat is mam­­­utnak látja. Már­pedig tőkeképződésre és a tehet­séges ember jutalmazására és jobb fize­tésére feltétlenül szükség vnni. Nem is irigyli ezt senki. Iia a tisz­tességes munkának és a komoly tehetségnek meg­van a maga­ ered­ménye. De sajnos­­ma, amikor a tehetségnek és a komoly becsüle­tes munkának még csak a legegy­szerűbb megélhetés sem az ára, nem­ lehet a mám m­ainak látszó szúnyogok kapzsiságát és rabló­­ösztöneit még jobban rászabadí­tani a társadalomra. A magántu­lajdon szentségének nemcsak a kar feligazgató és tőkeképző állás­­halmozó védelméig kell terjednie, hanem azokig a kispolgári réte­gekig is, amelyek ma szabad pré­dái a pénzügyminiszter szunyo­­gulnt­k. Ezek a szúnyogok a ma­guk árpolitikájával, mohóságával és hiteluzsorájával kellemetleneb­bek tudnak lenni, mint az őskori mám,műtök és ha jól körülnéz a pénzügyminiszter úr, egyik-másik szúnyog bizony a magyar közélet vérén elég gömbölyűre hízott ah­hoz, hogy a magyar nyomorúság éhségtől káprázó szeme ma mm út­nak lássa őket. — A debreceni filléres gyors vasárnap indul. Ebből az alkalom­ból a debreceni Nagytemplomban Baltazár püspök végzi az isten­tiszteletet. Vasárnaphoz egy hétre Szegedre, Egerbe és Sopronba in­dítanak filléres gyorsvonatot. Az a hír azonban, hogy Bécsbe is in­dul egy ilyen vonat, nem felel meg a tényeknek, mert csak a magyar városok részére teremtették m­eg ezt a kedvezményes gyorsvonatot. 0 li fi R ü A Menőc* es szappan m ff 81 lí Rí ü B todatta csont, vj*?­ m Uf 9a 8» !19 kele.nyegnél 5$ — Mennyi pénzt szabad kivinni Magyarországból? A most érvény­ben levő rendelkezések szerint mindazok a bel- és külföldi fize­tési eszközök, (tehát arany- és ezüstérmék is), amelyek az útle­vélbe be vannak jegyezve, szaba­don kivihetők. Bejegyzés nélkül szemni­lyenkint 150 pengőnek meg­felelő összeg vihető ki. Nagyobb összegek, kereskedelmi forgalmon kívü­l levő érmék és nemesfémek kiviteléhez, a Nemzeti Bank enge­délye szükséges.­­. A hadviseltek a revízió érd­e­kében erélyes megnyilatkozásra készülnek. Terézvárosi értekezle­tük alkalmából Horváth Károly indítványára kimondták azt is, hogy a munkanélküliség enyhíté­sére követelnek sürgős intézkedé­seket. A józsefvárosi csoport ne­vében a vitézségi ét­empotdíj fo­lyósítását követelték. — Horthy Miklósné inségakciója javára (Inni Tálas, a kiváló finn államférfi és lelkes magyarbarát május 14-én a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében német nyelvű előadást tart, melyen közreműkö­dik Kosti. Vehanen, a finnek­ egyik legkivá­lóbb zongora­művésznője és Kallivoda Olga magyar énekesnő. . .Május közepén megnyílik a maglódi úti közkórház azokban az épületekben, amelyeket tulajdon­képpen a Horthy Miklós szeretet­­t ház céljára emeltek. Ezzel a na­gyon kisarányú részletmegoldás­sal nem kárpótolták a főváros né­pét az ú­j nagy közkórház építé­sének elejtéséért, mert az új kór­házban csak 500 ágy lesz, megszűnik a régi János-kórház és a telepi B uccai kórház s a Szent I­ászló-kór­­ház tüdőbeteg osztálya is ide jön. Ezzel a hurcol­kodással úgyszól­ván mit sem nyer a közegészség­ügy, nem kap több betegelhelye­zést és tovább is megmarad Buda­pest világváros botrányos szégye­ne, a dü­ledező, piszkos Hókas-kór­­ház. A kiürítendő kórházakban szeretetotthonokat rendeznek be. Az új, nagy modern közkórházia­ pedig várhatunk, amíg elmúlik a városházáról ez a rendszer, mely az e célra gyűjtött pénzeket is másra költötte el, mert neki nem a legfontosabb a főváros szegény népének egészségügyi ellátása. Gyermekorvosnál — A Friss Újság szives mellékleté­nek címlapja — Hirtelen fordult, az időjárás a hidegből melegbe, azután­ meleg­ből hidegbe. Úgyszólván nem­ is lesz tavaszunk, egyik napról a másikra 12—15 fok kü­lömböletet mutat a hőmérő. Nem csoda, hogy düh hittől­e meghűlnek még a fel­nőttek is, nemkülönben a gyo­mo­kok, akiknek allén állóképessége sokkal kisebb az időjárás szeszé­lyes változásával szemben. Tóni­vé­rannal,­ az orvosi rendelők, mert hiszen sokan keresik fel a dol,tor bácsit, hogy elmulassza az a csúnya torokfájást, a lóit, a jókedvet elűző alattomos betegsé­get. K­itágulnak a kis szemek, fé­lénken néznek a szemüveges dok­tor bácsira s összeszorul aprócs­ka szivük, amikor előkerül a ka­nál, amellyel a kisemberek nyel­vét lenyomja a­ doktor bácsi — A! —• mondja az orvos. — A! — utánozza a kicsi, s lát­hatóan m­egn­álupszik, amikor a vigasztaló szavakat hallja. A jő gyermekorvos nemesül, gyógy­szerrel, hanem szavakkal is gyó­gyít. — Tüdőbetegeknek dr. Vig Sán­dor V., Sziget ucca 5. szám alatt rendelését folytatja d. u. 4—8-ig. — A köztisztviselők az illetmény­­csökkentés ellen tiltakoztak szom­baton, a Közszolgálati Alkalma­zottak Nemzeti Szövetségének gyűlésén és annak a reménynek adtak kifejezést, hogy a képvise­lőházi tárgyalások során sikerül­ni fog a kormányt rábírni azok­nak az intézkedéseknek a megté­telére, melyek más jövedelmi for­rások nyújtásával és még kellően ki nem használt megtakarítások elrendelésével egészen elkerülhe­tővé tennék a tisztviselői fizetések általános csökkentését. Azzal is számol a KANSz, hogy közérdekű munkálkodásával a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalma­zottak jogos érdekeiért folytatott igazságos küzdelmében az ország­gyűlés megértő tagjainak jóindu­latú támogatására talál.­­ Kisembereket bocsát el a Wiener Bankverein budapesti fiókja, amely májusra busz tiszt­viselőjének mondott fel. Jellemző, hogy az elbocsájtottaknak csak a fele kaphat nyugdíjat, de még jel­lemzőbb, hogy mind alacsonyabb­ fizetésű­ tisztviselők s a nagyobb javadalmazásunk közül senki sem kapott felmondást. Elh­isszü­k, hogy megnehezült a vállalatok élete is, de nem volna szabad ezt mindig azokkal éreztetni, akik becsületes munkájukért eddig is szerény dí­jazásban részesültek s akik közül esetleg tíznek az elbocsátása sem jelent akkora megtakarítást, mint egy vagy két jó összeköttetésű magasabb állású urnak a fizetése.­— A magyar sajtó hőskoráról ked­den, 19-én délután 6 órakor dr. Pethő Sándor tart előadást a rádióban. —­ A paksi képviselő, a csizmások és a titkos választójog kapcsolatá­ról írt közleményünkre vonatkozó­lag dr. Téglássy Béla képviselő megállapítja azt, hogy felszólalá­sát nem adták vissza helyesen, mert ő nemcsak volt, hanem most is híve a titkos választójognak, de soha semi v°lt hivatalos képviselő­jelölt. Azon a bizonyos összejövete­len éppen a vn a csizmások érdeké­ben szólalt fel, akikkel teljesen­ összeforraltnak érzi magát. Éppen az ellen tiltakozott, hogy a­ kis­gazda­­jelszót kihasználják azok, a­kik az ország riai súlyos helyzeté­ben még mindig­ összetévesztik a maguk érdekét a köz és a nem­­zet érdekével. Hogy pedig nem tartozik ama képviselők közé, a­kik csak választáskor látják ke­rületüket, ezt bizonyítja, ami tény, hogy állandóan járja kerületének községeit, sok-sok ezer beteget gyógyított meg és több mint két­ezer csizmás gazda beteget egy VVér nélkü­l vizsgált meg buda­­pesti rendelőjében. Minden magyar barátját meginvitálja, hogy száll, lép ki a Paksi kerület minden egyes községében, hogy maga győ­ződjék m­eg, milyen a viszony a paksi választók csizmás gazdái, kisemberei és képviselője között.

Next