Friss Ujság, 1933. április (38. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

2 galmazott vecsési főjegyző, a Jegyzők Árvaház Egyesületének budapesti tisztviselője is. Terjék Balázs csendőr arra kérte a társaság tagjait, hogy jöjjenek segítségükre, mert mindössze ketten van­nak. Bodnár, Kiss Kálmán és Kovács István azonnal védő fegyvert ra­gadtak. Kiss Kálmán egy vivő­­kardot fogott és így rohant a postaépülethez. Ekkor már Virág Péter csendőr i­s visszaérkezett az üldözésből és a három férfi a két csendőrrel habozás nélkül bátran behatolt a postahivatal épületébe. Halálos pisztelypárbaj a vaksötétben Ebben a pillanatban a vaksötét­ben három revolverdörrenés hal­latszott. Kiss Kálmán kiejtette kezéből a vivókardját és hangosan felkiáltott: — Jaj, végem van! A következő pillanatban holtan rogyott össze a boldogtalan ember és elterült a hivatali szoba padlóján. Mint később megállapították, mind a három golyó befúródott a mel­lébe és azonnal halált okozott. A revolverlövések természetesen nagy riadalmat keltettek a községben. Virág csendőr elkiáltotta magát: — Add meg magad, bandita! Majd amikor választ nem ka­pott, fegyverét vállához emelte és vak­tában belelőtt a sötét szo­bába. Kétségbeesett, vad felkiáltás hal­latszott ismét: — Megöltek! Most végre világot gyújtottak a szobában, ahol a pénztár mellett egy ember véres holttestére buk­kantak. Ez volt a lövöldöző be­törő, aki megölte Kiss Kálmánt és akit a csendőr vaktában elsütött fegyvere terített le. Először a tragikus halált halt Kiss Kálmán holttestét vitték el, majd pedig hozzáfogtak az agyonlőtt betörő zsebeinek átkutatásához. A jel­­ölt msütt betörő zsebeiből iratok kerültek elő, amelyekből megálla­pították, hogy az illető Máté István 35 éves vaseszter­gályos, aki­ Rákospalotán, a Bethlen ucca 151. számú házban lakik. Külön­böző levelek is előkerültek a zse­bekből, amelyek közül több az Új­pesten, Viola ucca 17. szám alatt lakó Sehaili Sándorhoz voltak címezve. A postahivatalban min­dent feldúlva találtak. A pénz­szek­rényen fúrások nyomai látszottak. A földön a­ betörők által használt gumikertyűk, fúrószerszámok és egyéb olyan vasszerszámok vol­tak, amelyeket betörők használ­nak. Kiss Kálmán, a revolveres rabló áldozata. Máté István, a lelőtt rabló holtteste. FRISS U­JSÁG 1933 április 1, szombat Izgalmas hajsza az elmenekült bandita talán Nappal urak voltak, éjjel betörtek a háztulajdonos banditák A véres események alig 10—15 perc alatt játszódtak le. A lövések zajára felriadt Vecsés község egész lakossága, a rémhírt szájról-szájra adták az emberek. Pánik és izgalom lett úrrá a községben. A csendőrök legelsősorban az el­menekült rabló kézre kérü­tésére tették meg az intézkedéseket. Alar­­mírozták a Vecséssel szomszédos Pestszentlőrinc rendőrségét, majd pedig telefonon felhívták a buda­pesti főkapitányságot és minde­nütt azt kérték, hogy haladékta­lanul indítsák meg a nyomozást az elmenekült rabló elfogatására. Az összes őrszobák rendőrlegény­­ségét kivezényelték a budapesti határba, mert az volt a gyanú, hogy a lelőtt betörő bűntársa­­ Budapest felé menekül. A mosonyi-­ u­ccai rendőrfőparancsnokságról a hajnali órákban­ két csapatszállító autón rendőrök, a főkapitánysági­­ról pedig detektívek robogtak Ve­­­csés felé, hogy teljesen elzárják a postarabló menekülésének útját. Nem telt bele negyedóra és már rr. detektívek és rendőrök százai tartották megszállva a Vecsésről Pestszentlőrinc és Kispest felé vezető összes utakat és ösvényeket. Ennek a nagy felkészültségnek arra kérte a detektíveket, hogy jöjjenek vele és a lakásán igazolni fogja magát. Arra a kérdésre, hogy honnan jött a hajnali órá­­llan, azt válaszolta, hogy keresz­telőn volt Kispesten és most haza­felé igyekszik. Ezután detektívek és rendőrök beültek Sehajli mellé az autóba és kiadták a sofőrnek az utasítást, hogy hajtson Pest­­szentlőrincre a Kossuth utca 107. számú ház elé, azután meg is lett az eredménye, sajnos, azonban ez az eredmény elveszett a rendőr­- főkapitányságon meglepő dol­gokat derítettek ki a szökevény Sehaiki Sándorról. A bűnügyi nyil­vántartó adatai szerint 1920-ban lopás miatt letartóztatták és a bíróság elítélte. Kiszabadulása után az éjszakai életben próbált elhelyezkedni. Kártyaklubokban fordult meg, mind több és több ismerőst szerzett ebben a körben és egy napon a zöldasztal mellett mint krupié tűnt fel. Az egyik ismert budapesti kávé­­háztulajdonossal a Király utcában közös játék­klubot alapított, majd mikor társától elvált, a Rá­kóczi után nyílt üzletben zálog­tárgyakra kölcsönöket folyósított, illetve zálogcédulák vásárlásával foglalkozott. Később ezt az üzletet feladta és ismét krupié lett. A Thököly után a Dominikánus tem­plom mellett lévő vasmunkások házát a Keresztény Kaszinó meg­vásárolta s egy időben Sehaili itt is alkalmazott volt. Ezután áttért a betörőmester­ségre. Nappal úz volt, éjjel kassza­­fúró betörővé alakult át . Az összerabolt pénzből házat, vásárolt magának Újpesten, a Viola ucca 17. szám alatt. Szak­értői becslés szerint a betörő új­pesti háza megér 30—40 ezer pen­gőt. A mindössze 32 éves ember­ről az a gyanú, hogy ő követte el az utóbbi időben vidéken gyakran előfordult kasszafúrásokat. Társáról, Máté Istvánról is megs­ z­­ Kiváncsiak serege a patika előtt, am­ely szemben van a véres dráma szin­­­­helyével. és detektivgyűrű­be került be­törő, ügyessége folytán. A 42-es villamos végállomásánál cirkáló detektívek és rendőrök hajnalban megállítottak egy arra haladó bérautót és utasát igazo­lásra szólították fel Ezt­­azért tar­tották szükségesnek, mert az autó utasának személy­leírása nagyjá­ban hasonlított ahhoz, amelyet az egyik csendőr adott az elmenekült rablóról. Az autótaxi utasa meg­lepő nyugalommal viselkedett. El­mondotta, hogy Sehaiki Sándornak hívják és Pestszentlőrincen lakik a Kos­suth utca 107. számú házban. nézze meg SZÖLLÖSHYURÜLOT A főváros közelében, budapest—nagy* kata-szolnoki fővonalon, Tápiósü­ly mel­lett, saját vasúti megállóval. Naponkint 20' vonat. Letelepedésre, nyaralásra, weekendfí* zésre igen alkalmas, pormentes, akácéi*­­­lökkel körülvett vidék. Kitűnő ivóvíz. Termő fajszőlővel beültetett lör D-öles és nagyobb telkek, C-ölenként 160 pengő­től, 60 havi­ résztétre. Egyévi pontos fizetés után netalán, elhalálozása esetén örökösök további fize­tés nélkül tehermentesen megkapják a a telket. Biztos, hasznos tőke befektetőd, mert szőlőtermése már első évben az öné, így tőkéje azonnal kamatozik. Szőlőművelést önköltségi áron, saját gazdaságu­nkkal vé­geztetheti. Érdeklődni lehet „Szől­ős nyár­ralótelepen“ vagy Dorottya u. 7. Tel.: 3­8-30. Megugrik a detektívgyűrű­ből az elfogott postarabló A kövezetlen után az autó nagy port vert fel és hatalmas porfelhő kavargott, amikor a bérkocsi meg­érkezett Pestszentlőrincre és meg­állóit a Kossuth utcai ház előtt. A rendőrök és detektívek lel­szál­láshoz készültek, amikor meglepő jelenet következett. Sch­aik­ Sán­dor hirtelen fölugrott az ülés­ről és artista-ügyességgel kiugrott a detektívek és rendőrök közül az autóból s vad futásnak eredt. A rendőrök előkapták revolverü­ket és a menekülő ember után kiáltottak: — Állj, vagy lövök! A betörő azonban nem állott meg, mire egymásután valóságos sortüzek dördültek el, Schailinek azonban sikerült eltűn­nie a kanyargó uccákon.. A detek­tívek és rendőreik fellármázták a pestszentlőrinci őrszobát, ahonnan rendőrök rohantak a menekülő üldözésére. Először is a pestszent­lőrinci téglagyárat fogták körül, mert­ Sehaili arra menekült. Át­kutatták a gyár minden zugát, de eredmény­ nélkül. Az üldözésbe most már belekapcsolódtak a fő­kapitányság detektívjei és­ a­ csend­­őrosztag tagjai­ is. Hatalmas ará­nyokban indult meg a hajsza a megszökött férfi után, mert két­­ségtelenül megállapították, hogy Seh­aili Sándor a társa a vecsési postahivatalban agyonlőtt betö­rőnek. Kihallgatták azt a taxisofőrt, akinek kocsiján Sehaili utazott. A sofőr elmondta, hogy a 42-es villamos végállomásától néhány száz lépésnyire alkalmi standjuk van­ az autóknak, ahol az éjszakai órákban azokra szoktak várakozni, akik az utolsó villamossal érkez­nek meg Pestszentlőrincre, vagy akik lekéstek a villamosról. Ott szállott be az autóba Sehaiki Sán­dor is, aki úgy látszik Vecsésről gyalog tette meg az utat odáig. — Vigyen Budapestre, a Köz­temető uccába, — mondotta Schaili a sofőrnek, de házszámot nem mondott. A megszökött betörő kézrekerí­­tésére valóságos csendőr-, rendőr- és detektívkordont vontak a fővá­ros környéke köré. Ebbe a kordon­­gyűrűbe beleesett Újpest, Pest­­sz­entlőrinc, Rákospalota és több pestkörnyéki város. Mindenkit le­igazoltattak, aki­­ ezen a kordonon keresztül akart jutni. Riadóké­szültségbe helyezték a kispesti Schaff Sándor, a megszökött háztulajdonos­ be­törő­ rendőrségét is, ahonnan Juhász József fogalmazó irányí­tásó­ mel­lett munkába állították a kispesti rendőrkutyatelep rendőrkutyáit és ezek is üldözik a vakmerően megszökött Sehaili Sándort. A rendőrség országos körözést adott ki Sehaili ellen, akinek pontos személylak­ása a következő: 165 centiméter magas, sovány, szeme kicsi, szürkés színű, alsó ajka duz­zadt, állkapcsa egyik oldalán aranylapa van, ami nevetés köz­ben kilátszik, orra pisze, arca so­vány, csontos, arcbőre barnás, haja sötétszőke és oldalt fésült, hullámos. Bajusza borotvált. Ru­házata: fekete kemény kalap, fe­kete, hosszú, perzsagalléros téli­­kabát, sötétszürke öltöny.

Next