Friss Ujság, 1933. október (38. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

900 HHAI NAPILAP £}} fwkenttiti! (s nigdthiinHI Előfizetési ári BBWk BH zttflEfc g| §9 H dfck O BUDAPEST, jst::~1«. C c IP­­P 11 fffr fli ff* **•nac'• Hiiuescisnei eioilzcttsl ir Hit* frre* ffljfik M 9 „ | H felelOHSZdmOh: Egyes szám­ érái lul OP fH WfS iH kLJ1§ n­e­ff Mi HSUSp BaaJ&l fin!. 24­2-95, fiúi. 24-2-97, fiét-ICZüiüp CB..............6 Kilét H m Aat 24-2-97, Alii. 24-2-98, Vasárnap ........ ÍZ Illléi Ab!. 24-2-99 Hal számunkból adjufc a skinSt!iwré!ti m­ellék­letet ■MSreiHWMCTHMMraWI I IQFIWnilllimillllllWMm­MMMMMMMBWN­BWNI ...........IMN­ Ára 12 fillér, hétköznapon 6 fillér 40. évfolyam, 223. szám Budapest, 1033 október 1. vasárnap Letartóztatták a temetésen a gyászoló családot Kigyulladt a rendház az alvó barátok felett A frontharcosok ünnepre gyűlnek ma, azon a napon, amikor Gömbös Gyula és kormánya egyéves tevé­kenységre tekinthet vissza. Ha végignézünk az országon, lát­nunk kell, hogy egy esztendő­vel ezelőtt, amikor szintén egy nehéz, válságos tél előtt állot­tunk, a Friss Újság már hir­dette, hogy csak szociális tör­vényalkotással, az élet olcsóbbá tételével, a terhek könnyítésé­vel lehet azt a társadalmi békét és egyensúlyt biztosítani, amely szükséges ahhoz, hogy Magyarországot a munka és a béke otthonává tehessük. A nagy háború valamennyi áldo­zatának, rokkantjának, hadi­özvegyének és árvájának lét­minimumot biztosító segítséget sürgettünk. A kormány első, általános megnyugvást keltő kísérlete és törvényalkotása ép­pen a rokkanttörvény volt, de valamennyiünknek éreznie kell,­­ hogy ezzel a törvénnyel sincs még végleg megoldva a nagy háború áldozatainak válságos sorsa. Itt még nagy feladatok előtt áll a kormány. Egy év telt el azóta, hogy az új kormány a gyors cselekvés tempóját tűzte programjába. Mégis egy évnek kellett eltelnie, hogyha nehéz tél megpróbáltatásai előtt a nép számára olcsóbb kenye­ret és olcsóbb­ fűtőanyagot biz­tosítson a kormány. Szent meg­győződésünk, hogy ezen­­ az után sokkal lendületesebb lépé­sekkel tovább lehet és tovább kell haladni. Az élet­drágító kartelekkel való küzdelmünk­ben is követni fog bennünket a kormány, ha valóban sévén viseli a magyar nép boldogu­lását. Éreznie kell, hogy itt a verejtékező és terheket cipelő kispolgárság éppen olyan áldo­zatos nehéz küzdelmet vív a trianoni hazug béke válságos esztendeiben, mint a nagy há­ború frontharcosai és ennek a nagy küzdelemnek évről-évre több a rokkantja, a tönkre­mentje, az árvája és özvegye. Ebben a nagy küzdelemben pedig csak az lehet a helyes kormányzás útja, hogy a leg­kisebbek, a legnehezebben élők számára kell elviselhetőbbé tenni az életet. Nem elég az olcsóbb kenyér, de gondosko­dásnak kell történnii arról­ is, hogy az olcsóbb kenyér árát becsületes munkával a nép mil­liói meg is kereshessék. Szeptember végén Lám újra virítnak a nyári virágok, Egységes az illat október előtt, t­e látod emitten a dudvavilágot? Ó, ennek se ártott a nap heve. Sőt! Sok jómadarat az a cserje takart el, Mely ág-szövevényeket most ereget, És újra meg újra virágzik a kartel, Befutva, befonva a köztereket. Elszáll az idő, eliramlik az ősz is, Hull minden az életünk ágairul, S mindent befagyasztva, ha fél dere győz is, A sok ki növény vidoran kivirul. Tőből, gyökerestül Ígérte kivágni, Kitépni a kert ura rég ezeket, a jaj, de mit ér, hogy a vizsga Ivády Örökre, hiába csupán nyeseget? * 1 Ó­budai községek közlekedésinye- Rik­aságán­em segít a Beszkárt Ingyen földterületeket kér a szegény békásmegyeri kis­gazdáktól a szárnyvonal megépítésére A budai oldalon levő községek­nek régi panasza a rossz közleke­dés. A HÉV, illetve most már a Beszkárt villamosai Óbudán elka­nyarodnak a Dunaparttól és az Aquincumon túl messze eltávolod­nak a parttól, ahová csak Szent­endrén térnek vissza. Ez az elhi­bázott vágánylefektetés az oka annak, hogy a római partnak és a Csillaghegyi Dunapartnak fel egészen Szentendréig nincs villa­mos közlekedése és csak a Duna felől közelíthető meg. A lakosság hosszú sürgetésére most végre a Beszkárt hajlandó megépíteni a Dunaparton a szárnyvonalat, de csak azzal a feltétellel, ha a ma­gánkezekben levő területeket in­gyen engedik át a tulajdonosok. De még ez­ esetben sem tesz köte­lező ígéretet a Beszkárt. Nem mondja meg, hogy mikor kezdi meg az építkezést. A különös kikötés kínos meg­lepetést keltett mindenfelé. Az igé­nyelt földterületek tulajdonosai nagyrészt békásmegyeri kisgaz­dák, akiknek aprócska földjükből alig maradna valamijük, ha a szé­­les pályatesthez és úttesthez való sávokat ki kellene szakítani. Ezek a földek kenyeret adnak ma a gazdáiknak, akiktől igazán nem lehet kívánni azt, hogy kártalaní­tás nélkül mondjanak le a föld­jükről a gazdag Beszkárt javóra. Ha a Beszkárt ragaszkodnék kü­lönös feltételéhez, akkor a duma­parti villamosvonal aligha épül meg egyhamar. Jellemző azonban az érdekelt lakosság közlekedési nyomorúságára, hogy még ilyen súlyos kikötés árán is tárgyalni szeretnének a Beszkarttal. Azt sze­retnék megtudni, hogyha ilyen sú­lyos feltétellel épülne meg a vil­lamos, számíthatnak-e arra, hogy a vonalat a Mátyás király úti.

Next