Friss Ujság, 1933. október (38. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-01 / 223. szám
1933 október 1. vasárnap FRISS ÚJSÁG A dunaharaszti nábob borzalmai halálának titka Az öreg gazda feleségét, leányát és fiát letartóztatták — A boncolás sem tudta előrevinni a titok megoldását — Izgalommal várja a történetteket Dunaharaszti népe A temetésen verték bilincsbe a gyászoló családot Rejtelmes bűnügy tartja izgalomban két hete a főváros tőszomszédságában levő Dunaharaszti község lakosságát. Szeptember hó 15-én a község legforgalmasabb isceájában levő házában, az istállóban halva találták Dunaharaszti legmódosabb gazdáját, a 60 éves Kaltenecker Józsefet. A holttest borzalmas állapotban volt. Az öregember óriási vértócsában hányatt feküdt az istálló cementpadlóján. Oldalbordái be voltak törve és hatalmas üreg tátongott koponyája felső részén. Kiloccsant agyveleje a holttest mellett feküdt az istálló atomszalmáján. A szörnyű eseményről a halott gazda 21 éves Márton neves fia értesítette a csendőrséget, amely azonnal megkezdte a helyszíni vizsgálatot. A jelek arra vallottak, hogy állatias kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság történt. A lefolytatott nyomozás azonban végül is arra az eredményre jutott, hogy Kaltenecker József különös szerencsétlenségnek lett az áldozata. Az öreg gazda hozzátartozói elmondották, hogy az istállóban álló lovak igen vad természetűek, Kaltenecker pedig meg akarta törni és meg akarta szelídíteni a fiatal paripákat. A legvalószínűbb tehát, hogy a gazda reggel bement az istállóba és miközben enni adott a lovaknak, rávághatott az egyikre, a megvadult ló azután halálra rugdosta gazdáját. A csendőrség elfogadta ezt az előadást és megadta az engedélyt a gazda eltemetésére, szottak tisztázottaknak. Végül is a vizsgálóbíró úgy döntött, hogy feltételesen szabadlábra helyezte az özvegyet és Mária nevű leányát. A 21 éves Kaltenecker Márton sorsáról még nem történt döntés. Ő egyelőre a pestvidéki ügyészség fogházának lakója. Az ügyben nagy erővel folyik tovább a nyomozás, hogy véglegesen tisztázhassák a súlyos váddal illetett családtagok szerepét. A vizsgálat gyilkosság gyanúja ellen folyik. A törvényszék elrendelte az időközben eltemetett Kaltenecker József holttestének exhumálását, a sírból való kivételét, ujabb boncolást rendeltek el, amelyet a jövő kereskedőjénél, mert a rendelések sorrendjében szállítjuk a 3 -1- 1 lámpás 7331-es Orion Band-Pass Európavevő készüléket. Különleges csövekkel, különleges nagy dinamikus hangszóróval és állomás, nevekre hitelesített, átvilágított skálával, hangerőszabályozóval és hangszínezetváltóval. Ezen készülék teljes hangerővel, szelektíven hozza Európa minden számottevő állomását. Szabott készpénzára P 225.— « .J/„ -hódiésvtai Orion Izzólámpartyát hét elején végeznek el a törvényszéki orvostani intézet professzorai. A boncolás eredményétől függ, hogy mi lesz a végleges sorsa a feltételesen szabadlábra helyezett özvegy Kaltenecker Józsefnénak, Mária nevű leányának és a még mindig letartóztatásban lévő fiának. Ekkor dől el, hogy alapos volt-e a vád, amely miatt a család három tagját letartóztatták és ekkor fog majd tisztázódni az öreg gazda borzalmas halálának izgalmas rejtélye is. Suronyos csendőr a temetésen Alig hogy ez megtörtént, a községben szárnyra kelt a pletyka, sugdolódzni kezdtek és csakhamarnévtelen bejelentés ment a csendőrségre. A névtelen levél arra hívta fel a hatóság figyelmét, hogy Kaltenecker József nem szerencsétlenségnek, hanem borzalmas gyilkosságnak lett az áldozata. A levél egyenesen megmondta, hogy a gyilkosságot Kalteneckker József 21 éves Márton nevű fia követte el édesanyja, született Wagner Anna segítségévelés a szörnyű bűntény végrehajtását végignézte Kaltenecker 18 éves Mária nevű szép szőke leánya is. A család mit sem tudott erről a súlyosan vádoló bejelentésről és nyugodtan készülődött a temetésre. A temetést a délutáni órákra tűzték ki. A gyászházban együtt volt az egész család és az udvar zsúfolásig tele volt a rokonokkal és az ismerősökkel. Megkezdődött a gyászszertartás, a község plébánosa elvégezte a halott beszentelését és a gyászmenet már épen indulni készült a temető felé, amikor szuronyos csendőrök jelentek meg, körülfogták a házat és a kivonult csendőrök vezetőjének kíséretében belépett a gyászház udvarába , a festvidéki törvényszék vizsgálóirója és ügyésze is. Egyenesen a talpig gyászruhában lévő Kaltenecker Józsefnéhez, Márton fiához és Mária leányához léptek és a következőket mondották: — Férjgyilkosság, illetve apagilkosság gyanúja alatt mindhármukat letartóztatjuk! A rémület percei következtek. A gyászoló özvegy az izgalomtól eszméletét vesztve zuhant a földre, úgy kellett ők onnan felmosni. Kaltenecker Márton és Mária felzokogtak és egy szó sem jött ki remegő ajkukon. A vizsgálóbíró és az ügyész ezután közölték a család tagjaival és a gyászoló közönséggel, hogy a temetést hatósági intézkedés közben nem tarthatják meg s a holttestet fel fogják boncolni. Ugyanekkor megbilincselték özvegy Kaltenecker Józsefnét és két gyermekét és mindhármukat beszállították a pestvidéki ügyészség fogházába. A megakadályozott temetés és a gyászházban történt megdöbbentő események óriási izgalmat keltettek Dunaharasztin és környékén. Az emberek véleménye megoszlott. Sokan sajnálták a letartóztatott családtagokat és akik ismerték őket, azt hangoztatták, hogy lehetetlenség, hogy ők követték volna el a gyilkosságot. Elmondogatták egymásnak, hogy az asszony mindig a legnagyobb szeretetben és békességben élt együtt férjével. A gyerekek is szerették apjukat és így semmi okuk nem volt arra, hogy eltegyék láb alól az öreget. Mások azonban úgy vélekedtek, hogy a családtagok azért követték el a borzalmas gyilkosságot, hogy megkaparinthassák az öreg gazda hatalmas vagyonát. Kaltenecker József ugyanis 60 éve ellenére is életerős, hatalmas termetű férfi volt, aki nem vetette meg a hangosabb mulatozásokat sem. A legmerészebbek arról beszéltek a községben, hogy az élemedett korú gazda szemet vetett egy 20 éves csinos fiatal leányra, akivel komoly tervei voltak. Állítólag az lett volna a terve, hogy elválik feleségétől, megkéri a fiatal leány kezát és azzal lép házasságra. Mindebből pedig az következett, hogy Kaltenecker a vagyonát is fiatal feleségére akarta átírni s igy a nagy örökségből semmi sem jutott volna feleségére, fiára és leányára. Rejtély és titok, hogy miért kellett meghalni az öreg gazdának Miközben a fantázia szülte, rémtörténetek szájról-szájra jártak, ezalatt az özvegy és két gyermeke a vizsgálati fogság napjait élte. A vizsgálóbíró többször kihallgatta őket, de mindannyiszor teljes ártatlanságukat hangoztatták. Égre-földre esküdöztek, hogy nem követték el a rovásukra írt szörnyű bűncselekményt. Közben felboncolták Kaltenecker József holttettét, a boncolás azonban nem vitte előbbre a letartóztatott családtagok ügyét. Az ügyészség nyomozása is nagy erővel folyt. Kiderült, hogy a családtagoknak nem volt igazi okuk a gyilkosság elkövetésére. Az ügyészség a védő előterjesztésére megállapította, hogy az egész vagyon Kaltenecker Józsefné nevén állott, a vagyont ő hozta a házhoz és ennélfogva az asszony hozzájárulása nélkül nem lehetett volna másra a vagyont átíratni. A boncolás megállapításait sem találta egészen megnyugtatónak az ügyészség, de viszont a haláleset körülményei sem lát. nSHH Bifll — Csőd előtt a főkapitányság életvédelmi osztálya Ruha, cipő, ebédjegy kellene, de semmi sincs A főkapitányság Zrínyi utcai épületében az első emeleten működik a rendőrség életvédelmi osztálya, amelynek áldásos működését azonban súlyos veszély fenyegeti. Az életvédelmi hivatal szűk szobáiban naponta 60—80 kétségbeesett ember fordul meg. Ide vezetik a megmentett életuntakat, itt jelentkeznek azok, akik öngyilkossági terveket forgatnak agyukban és tanácsot kérnek elesettségükben. Tréfásan lebeszélőnek nevezik az életvédelmi irodát, mert tényleg sokszor kerül sor arra, hogy a rendőrtisztviselők megnyugtatják a feldúlt lelkű életuntakat és meggyőző érvekkel igyekeznek lebeszélni őket az öngyilkosság elkövetéséről. A hivatalnak legfontosabb teendője azonban az lenne, hogy segítséget, támogatást nyújtson a boldogtalanoknak, akik már odáig jutottak, hogy a nyomor és nélkülözések elől a halálba akarnak menekülni. És éppen ezen a téren jelentkeznek a komoly bajok. A rendőrségi életvédelmi hivatal költségvetését annyira lecsökkentették, hogy ma már csupán napi 13 pengő áll rendelkezésre a segélyért jelentkezők számára. A napi 60—80 életunt és bajbajutott ember közül 50—60 szorul gyorssegélyre . Így 50—60 embert kellene támogatni a 13 pengőből, ami teljes lehetetlenség. A nyomor következtében folyton növekszik a segítségre szorulók száma és a hivatal tehetetlen. Az is elszomorító, hogy a főváros mindössze 50 darab ingyen ebédjegyet bocsát kéthetenként a hivatal rendelkezésére, holott gyakran egyetlen napon a kétszerese is kevés lenne. A főkapitányság több izben fordult már a városháza szociálpolitikai osztályhoz, hogy emeljék fel az ingyen-ebédjegyek számát, a kérést azonban nem teljesítették. A hivatalnak viselt ruhákra, cipőkre, fehérneműekre lenne szüksége, mert igen sokan kísérlik meg az öngyilkosságot teljes és tökéletes lerongyolódottságuk miatt. A minap egy boldogtalan anya azzal állított be az életvédelmi irodába, hogy öt kisgyermeke zsebrongyokba takargatva sínylődik az angyalföldi telken lévő bódélakásban. Az idősebbek nem járhatnak iskolába, a kisebbeket nem viheti emiatt a napközi otthonba és jómaga sem tud dolgozni járni, mert nincs cipője, ruhája. A szegény asszony lábain spárgával átkötözött férficipő volt, vállát pedig toldott-foldott lapokróldarab borította- Az életvédelmi osztály mindent megpróbált, hogy ruhaneműekhez jusson, de sikertelenül. A társadalom jószívű adakozóitól várja, hogy adományaikkal segítségül jöjjenek. A küszöbön álló fél nem sok jót ígér és ha a hivatal nem részesül nagyobb támogatásban az illetékesek részéről, bekövetkezik a csőd, s akkor csakugyan nem fejthet majd ki más tevékenységet, mint a lebeszélést. Komoly segítség helyett, csak üres szavakat adhat majd az elesett embereknek, ami aligha lehetett célja az intézmény megteremtőinek. \\v\\\\\\\\\\\\\\\v\\\v\\V 3 Tejjel mossák a Westminster apátságot A londoni Westminster apátságot, az angol királyok temetkezési helyét most tejjel mossák fel, hogy az évszázadok pora lekerüljön a történelmi nevezetességű épületről.