Friss Ujság, 1933. november (38. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

2 kell belépnie minden cselédnek és a keresményéből kell fizetnie a felvételi díjat és a járulékokat- Éppen azért a gazdasági cselédek­nek csak kis része lépett be az ön­kéntes nyugdíjcsoportba. Van olyan tanya, ahol egy nyugdíjjogosult tag sincs. Talán nem is tudnak arról, hogy van egy ilyen intézmény, pedig minden községi elöljáróságnál ott vannak a nyomtatványok és fel­veszik az önkéntes tagok jelent­kezését. A nyugdíjon kívül temet­kezési segély is jár az önkéntes tagoknak. Aki nem tagja az önkéntes nyug­­díjcsoportnak, az a cseléd a gaz­dájától csak balesetbiztosítást és gyógykezel­tetós­ ellátást kap és hatheti kórházi költséget. Halál­esetnél pedig a törvény, amely 1907. évben lett kibocsátva, csak 10 aranykorona temetkezési se­gély kifizetésére kötelezi a gazdát, va­gyis 14 és fél pengőre.­­ Ilyen mostoha sors vár a meg­rokkant gazdasági cselédre és hátrahagyott családtagjaira. Megfojtotta újszülöttjét a leányanya Gyilkosság közben ébredt fel benne az anyai szeretet ösztöne . A gyöngyösi úti szülőnő otthon igazgatósága bejelentette a főka­pitányságon, hogy az otthonban gyanús körülmények között meg­halt egy újszülött csecsemő. Nyom­ban rendőri bizottság szállott ki a szülőnőotthonban és megállapította a megdöbbentő gyermektragédia részleteit. Szíva Júlia 28 éves ta­karítónő a Váci út 138. számú ház félreeső helyén gyermeket szült. Az első pillanatokban megijedt a következményektől, félt a szégyen­től,­ a reá váró kellemetlenségektől, ezért fojtogatni kezdte újszülött­jét. De mielőtt végezhetett volna vele, felébred benne az anyai sze­retet, megsajnálta gyermekét és kétségbeesetten segítségért kiál­tozott. Az egyik szomszédasszony rohant elsőnek a félreeső helyre, ő telefonált a mentőkért, akik a takarítónőt és csecsemőjét a gyön­gyösi úti szülőotthonba vitték. A csecsemő az otthonban meghalt. Amikor az orvosok megvizsgálták, fojtogatás nyomait fedezték fel rajta. A rendőrség a takarítónőt, miután ápolásra szorul, egyelőre a szülőotthonban vette őrizetbe. Egymillió dolláros kártérítést követel egy amerikai filmtársulat­tól Edvina Booth filmszínésznő. A színésznő a Trader Horn című­ film egyik szerepét játszotta, amelynek cselekménye Afrika kö­zepében játszódik le. A felvételek­nél, amelyek hosszú hónapokig tartottak, a filmszínésznő tropikus betegségeket kapott, amelyekből még most sem tudott egészen ki­gyógyulni. Ezért óriási kártérítést kér a filmgyártól annál inkább, mert a filmben való szerepléséért csak nyomorúságos fizetést kapott, pedig a filmgyárak egy-egy film­jükkel hatalmas összegeket keres­nek meg. FRISS ÚJSÁG 1033 november 3. péntek Rombol, aki a nemzet hőseit felekezet szerint osztályozza Ravasz püspök feltűnő beszéde a reformáció emlékünnepén Bensőségesen és nagy ünnepélyes­séggel ülte meg a protestáns tár­sadalom október 31-ét, a reformá­ció évfordulóját. A főváros min­den protestáns templomában és a vidéken is mindenütt ünnepi isten­­tisztelet volt. Kedden este a Viga­dóban fényes ünnepség volt, ame­­lyen Horthy Miklós kormányzó is megjelent. A vigadói ünnepségen Radvánszky Albert báró, az evan­gélikus egyház felügyelője mon­dott megnyitó beszédet, amelyben a kormányzót üdvözölte. Ravasz L­ászló püspök emlékbe­szédében ékes szavakkal ecsetelte a protestantizmus valódi értelmét és tanulságait. Helytelennek mon­dotta azt a felfogást, amely szerint a protestáns egyház csak négyszáz éves, mert az első pünkösd napjá­tól számít az élete. A protestáns egyház legfontosabb elve, hogy az egyház önmagát szakadatlanul re­formálja. A protestánsok maguké­nak vallják a szenteket és az igaz­ságtevőket, nem zárják ki szívük­ből Eszterházy nádort, Zrínyi Mik­lóst és Pázmány Pétert. Aki egy nemzet hőseit, a történelem kin­cseit felekezet szerint osztályozza, nemcsak magát teszi szegénnyé, hanem a legnagyobb rombolást végzi. A hétórai nyitás miatt megakadt az árusítás a központi csarnokban Izgatott szóváltás a főpolgármester és az árusok küldöttsége között Csütörtök reggel hat órakor az árusok százakra menő tömege állott már a központi vásárcsar­nok előtt, de az új rendelet értel­mében az árusokat csak fél hétkor, a vevőket pedig csak 7 órakor engedték el. Az elkeseredett áru­sok letakarva, áruhelyeiket, dél­előtt 10 órakor Andaházy-Kasnya Béla és Perley Lajos vezetésével a főpolgármesterhez mentek, hogy tőle kérjenek intézkedést a hétórai nyitás ellen beadott emlékiratra, mert a polgármester mindeddig nem intézkedett. A főpolgármester titkára utján kiüzente, hogy nem fogadhatja a küldöttséget, mert a kormányzó úrhoz kell mennie. Az időköziben megszaporodott kül­döttség nagy felzúdulással fogadta ezt az üzenetet, mire a főpolgár­mester kijött a várószobába és ki­jelentette, hogy nem hagyja ma­gát terrorizálni és nem fogadja a küldöttséget. A küldöttség ve­zetői erre azt felelték, hogy ők nem akarnak senkit sem terrori­zálni, elmennek a városházára és ott kérnek intézkedést. Izgatott szóváltás támadt a főpolgármes­ter és Perley között. A küldöttség végre is Vajna tanácsnokot ke­reste fel, aki azt mondta, hogy az emlékiratot leküldte a­ vásárcsar­nok igazgatójához és reméli, hogy a 600 aláírásra való tekintettel sürgősen orvosolni fogják a pa­naszt. A vásárcsarnok igazgatója viszont kijelentette a küldöttség előtt, hogy ő semmiféle emlék­iratot nem kapott. Köziben két riadóautón rendőrök érkeztek a csarnokba és felszólították a kereskedőket, hogy áruljanak to­vább. Az árusok azonban csak akkor csillapodtak le, mikor a kül­döttség vezetői is visszatértek és közölték velük, hogy ígéretet kap­tak a késői nyilas megszünteté­sére. Ez annál is inkább szüksé­ges, mert a forgalom legnagyobb része reggel 6—8 óra között bo­nyolódik le és ha egy órával késik az árusítás megkezdése, akkor a forgalom érezhetően megcsappan. A vásárló közönség is nagy zúgo­lódással fogadta a késői nyitást. Itt említjük meg, hogy az élel­mi­szern­agy vásá­rtelep p­incé­j­ében lévő árusok egy részét letolka­rásra kény­szerítették­, mert cégü­ket mindeddig nem jegyeztették be. Kérésükre Vajna tanácsnok kijelentette, hogy egy-kétheti ha­ladékot ad azoknak, akik hajlan­dók a cégbejegyzésre. E kijelen­tés alapján többen elhagyták a pincét, mert nincs pénzük a költ­séges cégbejegyeztetésre. Megtisztítják a környéket a betörő- és rablóbandáktól Megjavítják Kispest, Pestszenterzsébet és Újpest köz­biztonságát A belügyminisztériumban nagy­­jelentőségű tanácskozások kezdőd­tek. A fővároskörnyéki városok­ból és községekből ugyanis állan­dóan érkeztek a sürgető kérések, hogy a minisztérium intézkedjék a megromlott közbiztonsági álla­potok megjavításáról és haladék­talanul gondoskodjék a rendőri létszám szaporításáról. A közüle­tek vezetői rámutattak arra, hogy a mostani rendőri létszám túl ala­­csony ahhoz, hogy az élet- és va­gyonbiztonságot tökéletesen meg­védje. Az újpesti kapitányság rendőri létszáma száz ember, Kis­pesté 80, Pestszenterzsébeté 80—90 között váltakozik és ezeknek a rendőröknek csak egy része végez­het őrszolgálatot,­­ a többieket egyéb fontos teendők foglalják le. Még rosszabb a helyzet a többi környéki városban és községek­ben, ahol a nap nagy részében alig-alig mutatkozik egy-egy rend­őri őrjárat. Emellett a városok és községek területileg óriási ki­terjedésűek, a közvilágítás gyen­ge, a Budapestről kitiltott bünte­tett előéletű gonosztevők pedig valósággal elárasztották­ a kör­nyéket. A minisztériumban most úgy akarják megoldani a kérdést, hogy meg fogják tiltani, hogy a fővá­rosból eltávolított bűnözők a kör­nyéken telepedjenek le, ahonnan könnyűszerrel juthatnak be Buda­pestre és az ellenőrzésük szinte lehetetlen. A megoldás az lesz, hogy Budapest körül 36—40 kilo­méteres körzetben nem szabad le­telepedniük, a már letelepedette­ket pedig távolabbra toloncolják el, ha kiderül, hogy az utolsó kjét­­három esztendőben újabb bűncse­lekményeket követtek el. Ezzel az intézkedéssel a környék megszabadul a fővárosból ki­özönlő gonosztevőktől és Budapest közbiztonsága is javulni fog. Ugyanakkor eleget tesznek a kör­nyék régi kívánságának is és fel­emelik a rendőri létszámot. Ez azonban csak igen kis mértékben történhet meg, mert ennek igen súlyos pénzügyi akadályai van­nak. Halálos földomlás a baglyasaljai bányatelepen Két bányászt betemetett a törmelék Kedden délelőtt borzalmas sze­rencsétlenség történt Esztergom közelében a baglyasaljai bánya­telepen. Kovács József 32 éves és Katona Mihály 39 éves bányászok a Károly-aknában dolgoztak. Reg­gel utasítást kaptak, hogy az akna közelében lévő hegyoldalba pincét vájjanak. Több, mint két méter mélységben voltak már, amikor munka közben hatalmas kő- és földtömeg szakadt rájuk. A le­zuhant föld teljesen betemette őket. A közelben dolgozó társaik fedezték fel a szerencsétlenséget és azonnal segítségükre siettek. Sike­rült mindkettőjüket m­ég idejében kiásni a föld alól. Kovácsnak a jobb karja törött el, azonkívül agyrázkódást és belső vérzést szen­vedett. Katona sérülése halálos, a szerencsétlen embernek a hát­gerince és a koponyája is meg­repedt, életben maradásához alig van remény. Megindult­­ a vizsgálat annak megállapítására, hogy a két bá­nyász szerencsétlenségéért terhel-e valakit felelősség. a szigetmonostori feleséggyilkost 15 évi­­egyházra Ítélték Karóval verte agyon feleségét Lakatos Márton szigetmonostori gazdálkodó ez év februárjában fe­leségét egy karóval úgy fejbever­te, hogy az asszony két nap múlva meghalt. Házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntette cí­mén indult meg az eljárás Lakatos ellen. A pestvidéki törvényszék előtt a tanuk egyhangúan azt val­lották, hogy Lakatos iszákos em­ber volt, kegyetlenül bánt család­jával. Utóbb már jószágállomá­­nyát is eladta és a pénzt kocsmá­­zásra költötte. A tragikus eset napján a gazda azért támadt fele­ségére, mert az asszony eltörte a lopótököt, hogy ne ihasson több bőrt. Leányai, akiket szintén ki­hallgattak, azt vallották, hogy ap­juk ütötte-verte őket és anyjukat többször véresre sebezte. A törvényszék Lakatos Mártont 15 évi fegyházra ítélte. Az elítélt fellebbezett. Nyílt uccán megkéselte az orvost egy diák Az orvos állapota súlyos, a me­rénylő ellen megindult az eljárás Kedden este 7 óra tájban véres verekedés játszódott le Debrecen­­ben a Szent Anna utcai római katolikus templom épülete előtt. Dr. Sápy László orvos itt sétál­gatott Székely Katalin orvostan­­hallgatónővel. Szembe jött velük Práger Pál orvostanhallgató, aki hangosan illetlen megjegyzést tett az orvosra és a vele sétáló fiatal leányra, akinek Práger régebben udvarolt. Sápy dr. ezért felelősségre vonta Prágert. Práger pökhendi módon válaszolt, mire verekedés támadt a két fiatalember között. A vere­kedés hevében Práger előkapta kését és azt tizentegyszer döfte ellenfele testébe. A súlyosan sebesült orvost azon­nal a klinikára szállították. Meg­állapították, hogy a késszúrások Lápyt fején, nyakán, mellén ér­ték. Práger ellen azonnal megin­dították az eljárást. Egyelőre sza­badon van, mert szökésétől nem kell tartani. Dr. üzger ?§sbs? fiannAvaunia orvosi rendel­éilé fér AWOSnASSV y tf fiak­ és pök részére, tiszteletül! teljes gyógyulás után is fizethető RENDELÉS reggel 6 órától este 7 óráig)

Next