Friss Ujság, 1933. december (38. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-01 / 273. szám

i­ n diáküntetések miatt öt gyanús ember ellen eljárás indul Csend volt az egyetemek tájékán A szerda esti diáktüntetések miatt összesen 32 embert állítottak elő a főkapitányságra, ahol egész éjszaka tartott az igazoltatás. Csütörtök délelőtt nagy részüket elengedek és már csak öt ember maradt a rendőrségen. Ezeket őri­zetbe vették és izgatás, valamint egyéb bűncselekmények címén in­dult eljárás ellenük, mert a rend­őrség bizonyítottnak látja, hogy ez az öt ember a diákok tünteté­sét felhasználva, zavart akart kelteni, h­ogy a zavarosban halászhassa­nak. A csütörtöki nap egyébként csendben múlott el, sem az egye­temek környékén, sem pedig az u­ccákon nem volt különösebb rendzavarás. Ismeretes, hogy az egyetemi tüntetéseknél Rablein Kamill egyetemi tisztviselő le­kapta az egyik kiabáló diáknak a Sapkáját azzal, hogy jelentkezzen majd érte a dékáni hivatalban és így meg lehet majd állapítani a kiabáló diák személyazonosságát Az egyetemi hallgatók félreértet­ték a dolgot, azt hitték, hogy Rüb­lein megütötte a diákot és emiatt a tisztviselő eltávolítását követel­ték. Ez a félreértés most békésen intéződött el. Rablein Kamill saj­nálkozását fejezte ki, amivel a megbántott diákok beérték. 1933 december 1, péntek FRISS ÚJSÁG Munkásdráma a darálómalomban Megölt a lenditőkerék egy molnárt Borzalmas szerencsétlenség történt szerdán a sándorfalvai darálómalom­ban. Muhari János harmincéves mun­kást a malmot hajtó gép lenditőkereke elkapta, a levegőben többször megfor­gatta, majd az egyik cementoszlophoz úgy odavágta, hogy a szerencsétlen ember azonnal szörnyethalt. Halálát koponyaalap­ törés okozta. Muhari ha­láláért a malomtulajdonost terheli fe­lelősség, mert a gép az előírt védőkor­látokkal nem volt ellátva. A csendőr­­ség a nyomozást folytatja.­­MwaMaMaMwaMaanasAM Pesti cigányprímások háborúskodása a rendőrség előtt­ ­ Csalással vádolják ügynöküket A főkapitányság különös bűn­ügyben indított nyomozást. Az is­mert budapesti cigányprímások tettek feljelentést ügynökük ellen, aki az egyes kávéházakba és ven­déglőkbe szerződtette őket muzsi­kálására. A bejelentett kárösszeg megközelíti a 16 ezer pengőt. Az első feljelentést Kurina Simi ci­gányprímás tette meg, aki előadta, hogy az ügynök becsapta őt, mert kevesebbet fizetett neki a muzsikálásért, mint amennyit a vendéglős kifizetett az ügynöknek Elmondotta Kurina Simi, hogy az összes cigányzenekarok szerződte­téseit egy volt nagybőgős intézi, akit Szalai Lajosnak hívnak. Tár­sa pedig Barát Gyula és Brüó Jenő, akiknek jövedelmük tíz szá­zalékát amúgy is oda szokták ad­ni a közvetítés fejében. Kurina Simi 3600 pengőben jelölte meg a kárát. A rendőrség kihallgatta Banda Marcit, Rácz Palit, Horvát Dezsőt, Sárai Elemért és a többi ismert cigányprímást is, akik ugyanazt panaszolták, mint Kari­na Simi. A rendőrség csalás, sik­kasztás, uzsora és magánokirat hamisítás címén folytatja le az eljárást és annak befejezése után hozza meg döntését. A francia bányászok éhségfelvonulása A francia bányászok éhségfelvonulást rendeztek Arrasban, hogy tiltakoz­zanak a kis munkabérek ellen. A felvonulásban több mint 8000 bányász vett részt. Megállt az élet Budapest vásárcsarnokaiban és piacain Hatezer árus „letakart", mert nem bírja a drága helybért A főváros lehetetlen közélelmező politikája a végső elkeseredésbe hajtja már a csarnokok és piacok árusait. Ezek a nehéz munkát végző kisemberek, akik a milliós város élelmezésében oly fontos hi­vatást töltenek be, évek óta kérik a helybérek leszállítását. És egyre csak ígéretet kapnak, míg a magas helybér pusztulással fenyegeti őket. Csütörtökön délelőtt — nem első ízben, de eddig példátlan nagy mértékben — letakarták áruhelyeiket hét csar­nokban és tizenhárom piacon, csak a központi és Rákóczi téri csarnokban folyt az árusítás. Riadóautókon rendőri készültsé­gek robogtak a csarnokok és pia­cok felé s a hatósági közegek min­dent elkövettek, hogy az árusítás folytatására bírják az elkeseredett árusokat. Amikor ezt látta a kö­zönség, hangosan kifejezte rokon­­szenvét a sztrájkoló árusokkal szemben. — Nem árusítunk, amíg le nem szállítják a helybért! — hangoztat­ták az árusok. — Nem vásárolunk itt, amíg le nem szállítják a helybért! — ez volt rá a visszhang a közönség kö­réből. A felügyelőség hirdetményt füg­gesztett ki, amely helyfelmondás­­sal fenyegeti azokat az árusokat, akik megtagadják a közönség ki­szolgálását. Délben küldöttség kereste a pol­gármestert, aki azonban a tanács­ülés miatt nem fogadhatta azt. A délutáni közgyűlésen a karzat meg­telt az árusokkal. Büchler József napirend előtt szóvá teszi az érthetetlen eljárást, hogy a piaci és csarnoki helybére­ket nem szállítják le. Emiatt az árusok ma délelőtt letakarták áru­sítóhelyeiket, mire harminc árusnak „felsőbb uta­sításra" felmondták a helybér­­letet, így akarják megfélemlíteni ezeket a szegény embereket, akik alig tud­nak már megélni. Ehhez nincs joga a főváros vezetőségének, ezt azon­nal vissza kell vonni! A főpolgármester szólásra hívta fel a költségvetéshez feliratkozott szónokot, amire a baloldalról fel­hangzik a kiáltás: — A polgármester úr beszéljen! Mi lesz ezekkel a szegény családos emberekkel? Ezt kérdezzük mi is, mert így nem maradhat a dolog. Az árusok el vannak határozva, hogy ha a harminc megrendszabályozott veze­tőjük felmondását vissza nem von­ják, pénteken újra letakarnak. Egyébként pénteken küldöttségük felkeresi úgy a polgármestert, mint a kereskedelemügyi minisztert. 1 sz akasztófa alatt adott találkát kézrekerítőjének Pipás Pista Őrjöngött és haját tépte, amikor megtudta a halálos ítéletet . A hír szerint nem kapott kegyelmet Pipás Pistára, a szegedi tanya­világ női szörnyetegére a bitó már rávetette gyászos árnyékát. Szerdán elhangzott a legfelsőbb bíróság, a Kúria ítélete is: — nincs kegyelem, Rieger Pálné életével f­og lakolni kegyetlen gyilkossá­gaiért. Az ítélet kihirdetése után a bíróság kegyelmi tanáccsá ala­kult át. A kiszivárgott hírek sze­rint a kegyelmi tanács határozata Pipás Pistát nem ajánlja kor­mányzói kegyelemre. A döntést a jövő hét végén hoz­zák nyilvánosságra. Csütörtök reggel a Kúria halá­los ítélete eljutott Pipás Pistához is, aki az elsőfokú bíróság ítélete óta a Csillag-börtönben várja a végső döntést, mely életet, vagy halált jelent a számára. Az asz­­szonyi szörnyeteggel nem közöl­ték a Kúria Ítéletét, a halálos dön­tést fogoly társnőit­ől tudta meg. Pipás Pista, aki a táblai ítéletig cinikusan, szinte hetykén viselke­dett, mert bízott a kegyelemben, a Kúria halálos ítéletének hallatára őrjöngeni kezdett a cellájában. Sikoltozott, a haját tépte, a földre 3 vetette magát, majd áj­tatos imád­kozásba merült. A fogházőrök a lelkére beszéltek, hogy még re­mélhet, hátra van a kormányzó döntése. A megnyugtató szavakra Rieger Pálné lecsendesedett s tol­lat, tintát kért, levelet akart írni a Dunántúlon lakó öreg édesap­jának. Az aggastyán, mióta leá­nyát halálra ítélték, minden héten levelet küldött Pipás Pistának. A levélben rendszerint egy imádsá­­gos könyvből kitépett ima volt, vagy egy kézzel lemásolt fohász. Teljesítették a halálraítélt kíván­ságát és Pipás Pista megírta a gyászos levelet az öreg Riegernek, hogy sürgősen utazzon hozzá Sze­gedre, mert a lányának ácsolják már az akasztófát­ Most felelevenült egy érdekes beszélgetés, mely Bauer Ede de­­tektívfelügyelő, Pipás Pista kéz­­rekerítője és a szegedi tanyák női réme között történt. Mikor Pipás Pista a törvény kezére került, hetykén kijelentette, hogy ő nem bűnös, őt nem lehet elítélni. — Vigyázz Pista, mert megtör­ténhetik, hogy nem lesz igazad, — mondta a detektívfelügyelő, mire Rieger Pálné nyeglén válaszolt: Tudja mit, felügyelő úr, ha elítélnek, akkor az akasztófa alatt adok magának találkát... Az ügyészség véleménye szerint a jövő hét végére várható a vég­leges döntés, mely valószínűleg szabadfolyást fog engedni a Kú­ria ítéletének. Már intézkedések is történtek a halálos ítélet végre­hajtására. A végső ítélet kihirde­tése után 24 órával a Csillag-bör­tön kisudvarán fog betelni Pipás Pista végzete. Szegeden már hosz­­szú idő óta nem volt kivégzés. A városban nagy izgalommal várják a kormányzói döntést. Párbajban súlyosan megsebesült az O11 vezérigazgatója A „sajtókuli" ügy fejleményeit Csütörtök délelőtt Weis István, az OTT vezérigazgatója súlyos fel­tételű párbajt vívott Berényi Sán­dor hírlapíróval. A párbaj előz­ménye az volt, hogy egy járás­­bírósági tárgyaláson Weis István „sajtóbulinak“ nevezte a hírlap­írót, aki erre a tárgyalás után a bíróság folyosóján tettleg bántal­mazta a vezérigazgatót. A párbajt a honvéd tiszti vívóklub váci uccai helyiségében folytatták le nehéz lovassági kardokkal. Az első össze­csapás után Weis István fejét elő­borította a vér, mire a párbajt be­szüntették. A hírlapíró kardja át­vágta a vezérigazgató bal fülét és mögötte is súlyos sebet ejtett, amelyet 17 öltéssel varrtak őszei A párbaj után a felek nem békül­­tek ki. Weiss István. uaifidi ezosi Ara, három évi télállással, összesen H 0.olS 2 darab 14 karátos arany Jegy­­ifi gyttrtl összesen----------------------- I U.~T U kar arany női karóra 8 évi jótállással P 10.30 Arany ét valódi briliáns ékszerek mélyen leszállított árakon. Tűrt aranyat ét f­él fogakat veszek. Cash SEUXGERNÉL, CíV idésre után vár!

Next