Friss Ujság, 1934. június (39. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-02 / 122. szám

2 vágjon zsebre a központ, amely­nek semmi komoly munkája nincs a tejtermelés körül. Az a legszo­­mo­rúbb, hogy mi 24—26 fillérért tudnánk adni jó tejet a pestiek­nek és meg is élhetnénk mellette, a tejrendelet azonban megakadá­lyoz minket ebben, a fogyasztókra pedig rákényszeríti a 32 filléres drága tejet. Nagykovácsi körül állandóan folynak a tej­ütközetek. A tejellenőrök autókban por­tyáznak és hadállásaikat előre tol­ták a főváros határán túlra, ide­gen területen, 2—3 kilométernyire a budapesti vámhatárokon túl csapnak le a nagykovácsiakra, te­hát olyan területen, ahol jog sze­rint nem is szabad fellépniük. Legutóbb a Hollweg-hegyen volt csatározás. A tejellenőrök Leh­er Pétert támadták meg, aki felje­lentést tett ellenük a második ke­rületi rendőrkapitányságon. Pa­naszában azt adta elő, hogy jogo­sulatlanul érte támadás, nem szál­lított tejet és különben sem buda­pesti területen léptek fel ellene a tejrendőrök, akinek panasza sze­rint összetörték 130 darab tojását és szétverték 5 kiló túróját. Ha­sonló panaszt tett Paz Sebő kis­gazda is. A helyzetre jellemző, hogy Nagykovácsin megalakították a „Bajbajutott Tejesek Szövetsé­gét“, amely most szervezkedik a főváros környékén. A tejrendelet áldozatai közös erővel próbálnak fellépni, hogy tartha­tatlan helyzetükön enyhíthesse­nek. Emelkedett a vasút bevétele. A pénzügyminiszter most adta ki áp­rilis havi pénzügyi jelentését. Eb­ben a hónapban az állami köz­­igazgatás kiadása 56.5 millió pen­gő, bevétele (a kölcsönkezelés be­vétele nélkül) 49.9 millió pengő volt, vagyis az állami közigazga­tás kiadásai 6.6 millió pengővel haladták meg a bevételeket. Az ösz­­szes állami üzemek áprilisi ki­adásai együttvéve 31.3 millió pen­gő,­­bevételei pedig 24.4 millió pen­gőt tettek, vagyis az üzemeknél együttvéve 6.9 millió pengő ki­adási többlet jelentkezett. A na­gyobb üzemekre vonatkozó adatok szerint a forgalom az előző évvel szemben áprilisban az Államvas­utaknál általában emelkedést, a postánál viszont egyes vonatkozá­sokban emelkedést más vonatko­zásokban pedig csökkenést mutat. Dr.lizoerna? Hi­rtniMvait am orvoei rendelje M*­ArcDRASSY úT 51. fiúk és nők részére. Tiszteletűig teljes gyógyulás után is fizethető. RENDELÉS reggel 6 órától este 7 óráig Volt nekem hat ökröm... Irta: Pálffy István. ’ Hát az igaz, hogy bolond ember mindig akadt, ha máshol nem, hát a bolondok házában. De akkora bolond, mint Csalogány Laci, még a bolondok házában sem akadt. Akkor bolondult meg, mikor bele­szeretett a nótába. De ha még csak beleszeretett volna, üsse a kő! Más­sal is megesik az, hogy ha új nó­tát hall, megbolondul. De Csalo­fány Laci nemcsak megbolondult, anem belebolondult a nótába, az­tán mindaddig kurjongatta az új nótát, míg csak meg nem tanulta. Még ebbe sem volt hiba. A hiba csak akkor kezdődött, mikor a haj­nalig tartó leckéket világos vir­radatig tartó dáridók követték, még­pedig cigányzene és pezsgős üvegek mellett. Erre aztán ráment két pusztája. A Bogárd, meg a Hármashalom. Mindössze hatezer forintja maradt az árverés után. Zsebébe gyűrte a hatezer forintot és mint akit fejbe­­kólintanak, szédelegve, támolyog­va bebarangolta a közeleső fala­kat. Mind összevásárolgatta a mu­zsikus cigányok hegedűit, brácsáit, bőgőit és kihordta a vasútállomás­ra. Berakta a vagonba, Londonba küldte. Éppen akkor volt a londoni világkiállítás. Kibérelt egy pavil­­lont. Belerakta a hegedűket. Hadd bámulja meg az a bolond ánglius, úgy sem látott még magyar hege­dűket. Ha megbámulja, meg is veszi. Hát persze, hogy megveszi. Mért ne venné meg? Ha Csalogány Laci megvette, akkor az ánglius is megveheti. Még­pedig drágán. Lesz pénz bőven. Visszaszerzi a Bogárdot, meg a Hármashalmot. Hát az ánglius meg is bámulta. Még azok a fránya újságok is irka-firkáltak róla. Megdicsérték. De mire a kiállításnak vége lett, a hegedűk Csalogány Laci nyakán maradtak. Csalogány Laci szár­­nyaszegetten érkezett vissza Ma­gyarországra. A hegedűket be­rakta a kamrába, betakargatta a bőgőkkel. Meg ne fázzanak. És hadd pihenjenek. Elég nagy utat megtettek. Csalogány Laci Pestre került. Vagyona utolsó roncsain kibérelt egy sarki kocsmát. Kocsmáros lett. A kocsmasarokba beállított egy cigánybandát, maga pedig fe­hér kötényt kötött maga elé, oda­­állt a pult mögé. Mérte a bort. Ha­marosan tele lett a kocsma ven­déggel, falusi emlékkel, pusztai hangulattal, ringató víg kedvvel, kurjongató új nótákkal, betyár­romantikával. Csalogány Laci po­cakot eresztett. Elfeledte a Bogár-,­dót, a Hármashalmot, a régi-régi pezsgős dáridókat. Vasárnap este egy összetöpörö­dött emberke lépett a kocsmába. Csalogány Laci, mikor meglátta, csak úgy csörömpölt, ledobta ke­zéből az üveget, a poharat, az ösz­­szetöpörödött emberke felé ugrott: — Szervusz Bogara! És ölelgette, szorongatta, csókol­gatta az apró emberkét, a régi­­régi hűséges cigányprímást. Bogara Péter hóna alól elővette a hegedűjét. Rákezdte: Volt nekem hat ökröm... Csalogány Laci hátratántoro­­dott. Leroskadt egy székre, rábo­rult az asztalra. Megelevenedtek előtte a pusztái. Maga előtt látta az ökröket, a béreseket, a szekere­ket, az aranysárga búzatáblákat, az akácfákat, a piros pipacsot, a kék búzavirágot, a nyurganyakú szarkalábat. Magához tért. Feltápászkodott. — Hej, náccságos ur, hej nács­­ságos ur — nyöszörögte a cigány —, kocsmárosból lett urat már lát­tam, de újból lett kocsmárost még sohase... És csak nézték, nézték egymást hangtalanul, szótalanul, de mind­egyiknek az járt az eszébe: Volt nekem hat ökröm... FRISS ÚJSÁG 1934 június 2. szombat Kinevezték az új főpolgármestert Borvendég széles felhatalmazást kapott a rendcsinálásra Huszár-csere az OTI-nál A fővárosi törvény végrehajtá­sára megtörtént az első lépés. A kormányzó Huszár Aladár főpol­gármestert állásától saját kérel­mére felmentette és Borvendég Ferencet, a főváros alpolgármes­terét nevezte ki a főpolgármes­teri székbe. Az új főpolgármester, — aki különben kitűnő szakember, — széleskörű felhatalmazást kap a­ főváros pénzügyeinek szanálá­sára. Valóságos diktátori hatal­mat kap abban a belügyminisz­teri leiratban, amit szanálási ter­vezetnek neveznek és amelyet Ke­resztes Fischer Ferenc belügymi­niszter szombaton küld meg Bor­vendég főpolgármesternek. A kinevezést és a szanálási ter­vezet nyilvánosságra hozatalát megelőzően a belügyminiszter is­mertette szándékait a fővárosi többségi pártok, pénteken pedig az ellenzék vezéreivel. Az ellenzék a leiratba foglalt szanálási terve­zetet súlyos támadásnak minősíti az önkormányzat élete ellen. Ma­ga a leirat csak nagy általános­ságban hangoztatja a főváros megoldandó kérdéseit és jelzi a rendkívüli intézkedések szüksé­gét, többek között a fővárosi al­kalmazottak és tanszemélyzet il­letményeinek rendezését, sik­ sze­­rint szükség esetén még az üzemi tisztviselők és a munkások bérét is leszállít­hatja az új főpolgármester. A tervezet külön tárgyalja a közigazgatást, külön az üzemi és külön a köz­szolgáltatások kérdését. Arról nem intézkedik, hogy a főpolgármes­ter bérbeadhat-e, vagy elidegenít­­het valamelyik üzemet. A szanálási tervezet nagy izgal­mat váltott ki a városházán úgy a tisztviselők, mint az üzemi al­kalmazottak és a munkásság kö­rében. Attól tartanak, hogy 10—15 százalékos újabb fizetési leszállí­tás következik be, jóllehet az utóbbi két év alatt már négyszer csök­kentették a fizetéseket. Az új főpolgármester kinevezé­se a városházán személyi változá­sokat von maga után, amennyi­ben helyét, az egyik alpolgármes­teri állást be kell tölteni. Vala­mennyi párt egyértelműen La­­motte Károly pénzügyi tanácsost szeretné a megüresedett alpol­gármesteri állásra megválasztani. Sipőcz polgármester tovább is megmarad állásában. A felmentett Huszár Aladár fő­polgármesteri hír szerint a Tár­sadalombiztosító Intézet elnöki tisztségébe nevezik ki. Huszár Aladár pénteken délben kihallga­táson járt, Gömbös Gyula minisz­terelnöknél. Az MTI elnöksége kérdésében végleges megállapodás azonban még nem történt. Döntés szerdára várható és amennyiben Huszár Aladár a kinevezést el­fogadja, úgy Huszár Károly, az OTI jelenlegi elnöke nyugalomba vonul. Újabb hét csapás pusztítja Amerikát Nem tudják itatni, inkább levágnak félmillió szarvasmarhát Százezer dollár naponta Amerika középnyugati államaiban a farme­rek vesztesége. Újabb hőhullám égeti a végtelen mezőket és búza­táblákat túl az óceánon. A homok­­orkánok egyszer már végigszán­tottak fölöttük, elvonult az első hőhullám, jöttek utána a fergete­­gek, a mindent elárasztó zivata­rok, pusztító tűzvész és hogy tel­jes legyen a két egyiptomi csa­pás, megérkezett az újabb hőhullám is. A kutak teljesen kiszáradtak a kiégetett legelőkön. A gazdák­nak sokmérföldes távolságból kell hordaniuk a vizet, mivel azonban így nem győzik az állatokat itat­ni, máris levágásra ítéltek félmillió szarvasmarhái Pusztítják az állatállományt. Ez­után majd nem fenyegeti őket az a veszedelem, hogy a tengerbe kell öntözni a tejet, mint ahogyan meg­tették. Ugrál már a búza ára is fölfelé. Egy dollárral jegyzik bushelenként a csikágói tőzsdén azt a búzát, amelyikkel a mozdo­nyokat fűtötték még egy esztendő­vel ezelőtt. Drágul már a búza Amerikában. Az elemi csapások hozzásegítették a gazdákat ahhoz, amit annak­ idején Roosevelt elnök ígért meg nekik. Nem az elnök, nem a poli­tika, hanem az égi hatalom ug­ratta fel a búzaárat, amikor meg­­semmisítette a termésnek a leg­nagyobb részét. Mi haszna, hogy most már drágul az a búza az egyik oldalon, ha ugyanakkor a másik részen naponta el kell köny­velni a százezer dolláros vesztesé­get is azért a búzáért, amit nem fognak learatni. Mi haszna, ha meg is fogják fizetni a méreg­drága búzát, ha fel fognak vonul­ni a másik oldalon az éhezők, a koplalók, ezrek és ezrek, akiknek eddig se jutott még az olcsó bú­zából sütött kenyérből sem. Jelenleg a perzselő hőhullám dik­tálja a búza árát a csikágói tőzs­dén ... VWVXXWWWWVWVM­XVlkVXW Az összeégett asszony titkát kutatja a rendő­rség Bűntény vagy baleset áldozata Pákozdi Gábor­né? Szerdán este értesítették a kis­pesti mentőket, hogy a Batthyány utca 94. számú házból sürgősen kórházba kell szállítani Pákozdi Gábornét, egy városi fogyasztási ellenőr feleségét. A mentőorvos Pákozdinét borzalmas égési sebek­kel találta. A karján, mellén, há­tán cafatokban lógott a hús és teste más részein is égési sebek voltak. A mentőorvos az ekkor már eszméletlen asszonyt magá­hoz térítette. Az asszony elmon­dotta, hogy pünkösd hétfőre vir­radó éjszaka véletlenül magára rántotta a spirituszfőzőt. A men­tők, bár gyanúsnak találták a dolgot, hiszen kilenc nap után hívták őket, a súlyosan beteg asz­­szonyt a Szent István-kórházba szállították s ott ma is súlyos az állapota. Pénteken fordulat állott be az ügyben. Jelentkezett a kis­pesti kapitányságon Pákozdi Gá­bor egyik hozzátartozója és azt mondotta, hogy tudomása szerint Pákozdiné nem véletlen szeren­csétlenség áldozata. A rendőrség a kapott súlyos gyam­okok alapján új irányban nyomozást indított, hogy kiderítse a rejtélyes eset hát­terét és megállapíthassa, bűntény vagy baleset áldozata lett-e Pá­kozdi Gáborné? Tárgyalások a választójogról. A belügyminisztériumban politikai tanácskozások folynak. Ernszt Sándor, a Kereszténypárt egyik vezetője mintegy félóráig tár­gyalt ma Keresztes Fischer bel­ügyminiszterrel, aki később Ras­­say Károlyt fogadta. Elsősorban a választójogi kérdést vitatták meg. Ernszt nyilatkozata szerint a belügyminisztériumnak még nincs kész tervezete a választó­jogra vonatkozóan, mert a bel­ügyi kormány előbb nagy vona­lakban akarja megtárgyalni a kérdést a politikusokkal. A bel­ügyminiszter egyébként biztosí­to­tta Rassay Károlyt, hogy a sze­gedi polgármesterválasztás min­den erőszakos pártpolitikai be­avatkozás nélkül már a hónap végén le fog zajlani. É­ rellemrajz Fogházigazgató: Milyen ember az új fogoly? Foglár: Úriembernek látszik. Este mindig kiteszi a cipőjét.

Next