Friss Ujság, 1934. június (39. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-24 / 141. szám

1934 június 24. vasárnap FRISS ÚJSÁG Állattenyésztésünk ■ ■■ WW 0 jovoje Irta: Nagy Ferenc kisgazda Még az év elején kimutatta a Magyar Statisztikai Hivatal, hogy az ország szarvasmarhaállománya 1930—32. években, vagyis három év alatt 6 és fél százalékkal csökkent Azóta az 1933. esztendőben a szarvasmarhaállomány nagy mé­retekben tovább csökkent. Ha tud­juk azt, hogy a szárazság ez év ta­vaszán mérhetetlen károkat oko­zott a magyar gazdának, akkor bi­zonyosra vehetjük, hogy ez évben a csökkenés rohamos iramot fog venni és ingatlan vagyonunkban, a magyar állatállományban irtó­zatos rombolást fog végezni. Egy­részt a szűk gabonatermésből ere­dő szegénység, másrészt a takar­mányhiány egyenesen kényszeríte­­ni fogja a gazdát, hogy akarata és jobb meggyőződése ellen is piac­ra vesse állatállományának jelen­tős részét. Nagyon szomorú jelenség ez ak­kor, amikor a világ gazdasági helyzetét tekintve, tisztán áll előt­tünk, hogy az állattenyésztésnek igen nagy jövője van. Akik az u utóbbi időben figyelemmel kísér­tük az egyes európai országok gazdasági helyzetének alakulását, ezt tapasztaltuk, hogy az állatál­lomány csökkenése hazánkban nem egyedülálló jelenség. Tőlünk ke­letre a szegénység és nyomorúság kényszere pusztítja az állatállo­mányt, nyugatra pedig éppen a bőség következtében kénytelenek fogyasztani az állatot, így például Oroszországban az utolsó három esztendő alatt 20 százalékkal csök­kent a szarvasmarhaállomány az elszegényedés következtében, vi­szont Hollandiában és Svájcban a túlzott tejtermelés lefokozása ér­dekében határozták el a tehénállo­mánynak 6 százalékkal való le­csökkentését. Kétségtelen, hogy amíg a világ­­gazdasági válság tart, addig­ a csökkent állatállomány is képes kellő mértékben kiszolgálni a hús­­fogyasztás szükségletét. Világos azonban, hogy mihelyt a világgaz­dasági káoszból kifelé indulnak az egyes országok, mihelyt a dolgozó társadalom kereseti lehetősége megengedi a nagyobb mértékben való hús- és tejtermékfogyasztást, azonnal be fog bizonyosodni, hogy a nehéz esztendők alatt lecsökkent szarvasmarhaállomány nem képes kellő mértékben kielégíteni a nö­vekvő keresletet. A kereslet növe­kedése pedig jelentős áremelkedést fog maga után vonni. Egyszóval jól járnak azok a mezőgazdálko­dással foglalkozó országok, ame­lyek a válság alatt meg tudták őrizni állatállományukat a fogyat­kozástól. Nekünk magyaroknak, akik ag­rártermelésünkkel nyugatnak és keletnek határán állunk, leginkább érdekünk volna, hogy állatállomá­nyunkat a további csökkenéstől megóvjuk és természetesen a kor­mányra hárul az a feladat, hogy megfelelő intézkedésekkel módot nyújtson a gazdának állatai meg­tartására. Így feltétlenül szüksé­ges intézkedés lenne az összes ta­­karmányneműek kivitelének azon­nali betiltása. Szénát, szalmát, cu­korgyári és olajmalmi takarmány­­termékeket, de a takarmányozás célját szolgáló szemesterményeket is, bent kell tartani az országban, hogy minél inkább fedezhető le­gyen az ország takarmányszük­séglete. Ha a kivitel meg lenne akadályozva, úgy azonnal vége lenne a takarmányspekulánsok lendületes üzelmeinek is. Az intéz­kedés másik és legkívánatosabb módja az lenne a magyar állatál­lomány épségének megóvása ér­dekében, hogy kímél­essenek meg az állattenyésztő gazdák, birtoko­sok ebben az évben azoktól a zak­latásoktól, amelyektől egyébként mentesülni csak állattenyésztésük feláldozásával tudnának. Ha a kormány ezeket az intézkedéseket kellő időben foganatosítaná, úgy a magyar állatállomány megóvá­sában jelentős erőket tartalékolna a jövendő számára. Felmentették a mezőőr meggyilkolásával vádolt cipészt Azzal védekezett, hogy a nyomozók összeverték 1932 szeptemberében a paksi ha­tárban meggyilkolva találták Horváth József mezőőrt. A nyo­mozás másfél évig nem tudott semmi eredményt felmutatni, míg ez év februárban névtelen felje­lentés alapján letartóztatták Gyö­­m­örey Gyula paksi cipészt és édes­apját, Gyömörey Sándort. Gyö­mörei­ Gyula többnapi fogvatar­­tás után magára vállalta a gyil­kosságot és ezt a helyszíni szem­lén be is ismerte. Amikor azonban beszállították a fogházba, beismerő vallomását vissza­vonta. Az ügyészség szándékos ember­öléssel vádolta Gyömöreyt, aki­nek ügyében egy hónappal ezelőtt a szekszárdi törvényszék már tar­tott egy tárgyalást Pakson és ott kihallgatták a tanukat. A korona­tanú távolléte miatt azonban a tárgyalást el kellett halasztani. A szombati főtárgyaláson, ame­lyet Szekszárdon tartottak meg, Gyömörey Gyula azzal védeke­zett, hogy a nyomozók őt nagyon összeverték és vele együtt előállí­tott atyjának öt oldalbordáját eltörték. Erről orvosi bizonyítványt is mu­tatott be. A fenyegetések hatásá­ra és attól való félelmében, hogy édesatyját agyonütik, vállalta magára a gyilkosságot. A törvényszék ítéletében fel­mentette Gyömörey Gyulát és el­rendelte azonnali szabadlábra­­helyezését. előtt Kovács János üveges aludta az igazak álmát. Amikor feléb­redt, megkérdeztük tőle, hogy miért nem alszik bent a szobában? Keser­vesen mosolyogva felelte: — Annyi ott a poloska kérem, hogy felemelnek. A szegény ember négy gyerme­kével nyomorog a lakásban, me­lyet most felmondtak. Takarítás­ról alig-alig lehet szó ezekben a szükséglakásokban, amelyek túl­zsúfoltak és már régen rászorul­tak volna arra, hogy i­tal­ozzák és kitakarítsák valamennyit. A többi lakó, aki egyelőre nem kapott kilakoltatási végzést a vá­rostól, úgy kerülte el ezt, hogy eladta minden holmiját Az emberek a csupasz földön hál­nak és asztal helyett ládákon fo­gyasztják el sovány ebédjüket, ha ugyan hozzájuthatnak valami en­nivalóhoz. Rövid halasztást ad a város! A Friss Újság munkatársa el­járt illetékes helyen a kilakolta­tás előtt álló családok ügyében. Megtudtuk, hogy egyelőre halasz­tást adott a város. Július 1-ig nem foganatosítják a kilakoltatásokat, akkor pedig revízió alá veszik az ügyet abból a szempontból, hogy ki a rosszhiszemű és ki közülük a jóhiszemű házbér-hátralékos. A vá­rosházán ugyanis, nyilvánvalóan tévesen azt hiszik, hogy vannak olyan lakók is, akik tudnának fizetni, de még­sem fizetnek. Ez a revízió tehát nem sok jót ígér és jobban tenné a város, ha rövid ha­ladék helyett kegyelmet adna a munkanélkli családoknak. Itt említjük meg, hogy a viskótelep lebontását is felfüggesztették egye­lőre és remélhetőleg addig nem is kerül rá sor, amíg a nyomor­gó la­kók elhelyezéséről nem gondosko­dik a város. en is.1 Leleplezték az erdélyi 2-es huszárok hősi emlékművét Szombaton délben leplezték le a volt 2-es erdélyi huszárezred hősi halottainak emlékművét a Gróf Bethlen István bástyasétányon. A leleplezés előtt a Koronázó fő­templomban ünnepélyes szentmise volt. A szobor előtt Peres Aladár, a kettes huszárok utolsó parancs­noka méltatta­­ az ezred kétszáz­esztendős történetét és a hétéves s a napóleoni háborúban, vala­mint az orosz—török háborúban és a világháborúban véghezvitt hőstetteket. Ezután József főher­ceg mondta el az ünnepi beszédet. Minden hőstette mellett — mon­dotta — az ezred különösen arra lehet büszke, hogy amikor körü­lötte majd minden csapattest meg­tagadta az engedelmességet, ez az ezred hősiesen kitartott, együtt­maradt az olasz harctér legna­gyobb viharai között is, a romá­nok elől pedig a székely divízió keretében minden talpalatnyi ha­zai földet fegyverrel védve vonult vissza. A főváros nevében Liber alpolgármester vette át a szob­rot. Ez a jelenet látható képün­kön. Kilakoltatással fenyegeti Kispest az inséglakások nyomorgó népét Nem bontják le a KAC-pálya mellett lévő viskótelepet A Friss Újság megírta, hogy Kispest város le akarja bontatni a KAC-pálya és a zsidó temető kö­zött elterülő viskótelepet és tilta­koztunk a sok szegény család haj­léktalanná tétele ellen. Most ha­sonló intézkedés készült a kispesti városi házakban is, ahol 27 csalá­dot akartak kilakoltatni, mert hát­ralékban vannak a házbérrel. A város kilakoltató végzése óriási izgalmat keltett a lakók körében, akik kivétel nél­kül a legnagyobb nyomorral küz­denek. Felkerestük a kétségbeesett embereket, akik elmondották, hogy szívesen fizetnének, ha lenne mi­ből, de nincs keresetük. Az egyik szükséglakásnak a konyhájában két családot találtunk összesen hét kis­gyerekkel. A négy gyermekes Laczkovics István asztalos elpa­naszolta, hogy négy év óta munka­nélküli. — Hát akkor miből éltek meg eddigi — kérdeztük a szegény le­rongyolódott embert, így felelt: — Kiblimunkából. Kérdőn néztünk r­á, mire meg­magyarázta, hogy a ,,kiblimunka“ alkalmi munkát jelent és szemét­kihordás, kádfoltozás, zsákfolto­zás, talicskajavítás, meg hasonló értendő alatta. Filléres jövedelem ez és ebből tengődik a kilakolta­tásra ítélt Laczkovics István évek óta feleségével és négy kis gyer­mekével. A konyha másik lakója a háromgyermekes Horner Rezső segédmunkás 21 hónapja munka­­nélküli. Ő is kétségbe van esve, hogy mi lesz velük, ha a város ut­­cára téteti őket. Az egyik lakás 5 Kedvezményes cseh vám a ma­gyar utazási forgalom árucik­keire. A cseh fürdőket érdeklő m­agyar utazási forgalom tekinte­tében a legutóbbi prágai tárgya­lások során megegyezés jött létre. A csehek a magyar utazási for­galom ellenében megengedték, hogy 10 vagon meggyet, 5 vagon zöldpaprikát, 5 vagon tököt, 5—15 vagon magyar bort, 5000 palack­ pezsgőt, 1500 kiló csokoládét, 2 va­gon vajat, egy vagon baromfit, 1 vagon fogast, 10.000 darab rádió­­lámpát, 1 vagon lóheremagot és 100 ezer cseh korona értékű fur­­nirt vihessünk be Csehországba­ Az árucikkeket kedvezményes vámmal engedik be. Ezeknek a magyar áruknak ellenében utaz­hatnak a magyar vendégek a cseh fürdőkbe. t­ekuit­oré Ukddés! 1 kiló Juhfuró 88 fillér 1 kiló Trapista A miér 1 kiló Ementhali Kio 1 kiló Teavaj 2.36 Baross téri árucsarnok Baross tér 2

Next