Friss Ujság, 1934. június (39. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-05 / 124. szám
6 — Pap Kálmán költő-altábornagy meghalt. Pap Kálmán nyugalmazott altábornagy, hadbíró, 81 éves korában Pécsen elhunyt. A megboldogult ifjú korában három verseskötetet adott ki. Temetése szerdán délután lesz. — A tejellenőrök nem vizsgálhatják a kannatejet a MÁV vasúti állomásain. Néhány nappal ezelőtt a tejellenőrzéssel kapcsolatban érdekes ítéletet hozott a negyedik kerületi elöljáróságon műödő rendőrbíróság. A tejellenőrök ugyanis feljelentették a kelenföldi pályaudvar állomásfőnökét, mert az a MÁV üzletszabályzatára hivatkozva, megtiltotta, hogy a tejellenőrök belépjenek a pályaudvar területére és ott hozzányúljanak a szállítás alatt álló fejes kannákhoz, azok tartalmát megvizsgálják, próbákat vegyenek a tejből, vagy felírják a feladó, illetve az átvevő nevét és címét. A rendőrbíróság előtt az állomásfőnök felmutatta a MÁV üzletszabályzatát. Ezek szerint a MÁV elvállalta a szállított áruk szigorú őrzését addig a pillanatig, amíg ezeket a címzett át nem vette. A rendőrbíróság elfogadta az állomásfőnök védekezését és felmentette a vád alól. A rendőrbíróság ítéletéből az következik, hogy Senkinek, még a tejellenőröknek nem szabad a tejeskannákhoz nyúlni addig, amíg azok a MÁV területén vannak és amíg azokat a címzett át nem vette. Másodszor A tejellenőrök már csak azután vehetnek próbát a tejből és ellenőrizhetik a szállítást, amikor a Címzett a tejet kiszállította az állomás épületéből. Ennek követeztében a kis tejtermelők, akik Saját címükre adják fel a tejet és veszik azt át az állomáson, csak akkor váltják ki a tejeskannákat, ha meggyőződtek arról, hogy az állomás környékén nincs tejellenőr. Ha van, otthagyják a kannákat. A „betörő tej“ így ezen az újabb csatornán keresztül kerül a főváros lakosság konyhájába. Egy bankcégvezető feleségének halálos mérgezése. Vasárnap este Schwarcz Imrének, a Hazai Bank cégvezetőjének felesége nagy adag altatószert vett be, a mentők életveszélyes állapotban szállították szanatóriumba. Schwarczné néhány óra múlva meghalt. A hozzátartozók szerint a fiatalaszszony hosszú idő óta álmatlanságban szenvedett, állandóan különféle altatószereket szedett és tragédiáját az okozta, hogy túlságosan nagy adag altatószert vett be. A vizsgálat megindult. Halálba kergetett a kártya egy tűzoltót. Varga II. József 38 éves pesthidegkuti tűzoltóőrmester vasárnap a hűvösvölgyi végállomás közelében felakasztotta magát és meghalt. Ruhája zsebében feleségéhez intézett búcsúlevelet találtak, melyben megírta, hogy 200 pengő fizetését és azt a 200 pengőt, amelyet a tűzoltók jóléti intézményétől felvett, kártyán elvesztette, ezért lett öngyilkos. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Idefigyelj (nemsokára itt lesz már a &£i h—i—i—Bninimrr'iY,:1i,'fi^ 'i 7mrrrtin i',rr\'wmx — Változások a főispáni karban. A főispáni karban a közeljövőben változások várhatók. Négy-öt törvényhatóság kap új főispánt Úgy tudják, hogy a távozó főispánok helyébe fiatal erőket nevez ki a kormány. Mint befejezett tényt emlegetik, hogy Hagymássy Zoltán zalamegyei főispán rövid időn belül távozik állásából. — Erkölcstelen merénylet egy kisleány ellen. Kovács József 28 éves nagydorogi lakos január hó 8-án erkölcstelen merényletet követett el egy 14 éves kislány ellen. A szekszárdi törvényszék a merénylőt 1 évi és 11 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. a Hathónapi börtön valutaüzérkedésért. A budapesti törvényszék hétfőn tárgyalta Sátoraljaújhelyen Kornfeld Vilmos sátoraljaújhelyi kereskedő valutavisszaélési bűnügyét. A súlyosan beteg kereskedő nem tudott a tárgyalásra Budapestre utazni és ezért a bíróság utazott le hozzá. Az ügyészség azzal vádolta, hogy 20.000 cseh koronát akart a Nemzeti Bank engedélye nélkül szabad forgalomban értékesíteni. Az ügyészségi alelnök indítványára a bíróság mindvégig zárt ajtók mögött tárgyalta az ügyet, csak az ítéletet hirdették ki nyilvánosan. A bíróság Kornfeld Vilmost valutaüzérkedés miatt 6 havi börtönre ítélte, vádlott-társai közül pedig Szekeres Jánosnét 20 pergő pénzbüntetésre ítélte el, de ez utóbbinál az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Klárik István és Kissányi Flórián ügyét elkülönítette. Ezeknek az ügyét Budapesten fogják tárgyalni . Rálőtt elvált feleségére a féltékeny férj. Ábrahám Ádám jómódú nagyszokolyi gazda 1930-ban elvált feleségétől, Fejes Margittól. A gazda ezután is napról-napra megjelent volt feleségénél, akit rá akart beszélni arra, hogy házasodjanak ismét össze. Fejes Margit azonban hallani sem akart erről, ehelyett menyasszonya lett Merczi Gyula nagyszokolyi erdésznek. Ez év január 1-én Ábrahám megtudta, hogy Merczi megkérte volt felesége kezét. Hazasietett, fegyvert vett magához és lesbe állt volt anyósa háza mellett. Amikor az asszony Merczivel együtt karonfogva kijött a házból, Ábrahám sörétes fegyverével rájuk lőtt. Az asszony súlyosan megsebesült, Merczi azonban sértetlen maradt. A szekszárdi törvényszék most több emberen elkövetett szándékos emberölés kísérlete miatt Ábrahám Ádámot háromévi és egyhavi évibábüntetésre ítélte. FRISS ÚJSÁG 1934 június 5. kedd Eltemették Bura Károlyt Több ezerre menő tömeg gyűlt össze hétfőn délután négy óra tájban a kerepesi úti temető ravatalozója előtt. A teremben lobogó gyertyák és füstölgő kandeláberek között feküdt a koszorúkkal borított koporsóban Bura Károly, az ország egyik leghíresebb cigányprímása. Eljöttek a temetésre nemcsak a budapesti pályatársai, de számos vidéki cigányzenész is. És sokan azok közül, akik a rádió mellett, vagy éttermekben, kávéházakban elandalodva hallgatták Bura Károly édes-bús nótáit. Már három óra után nagy rendőri készültség érkezett, mert mint emlékezetes, Radics Béla, a nagy prímás temetésének idején is olyan óriási tömeg gyűlt egybe, hogy életveszélyes volt a tolongás. A rendőrök a szertartásháztól egészen a sírig kordont vontak. Négy órakor kezdődött a temetés. Majd a gyászmenet elindult a sír felé. A koszorúkkal borított gyászkocsi után harminctagú cigánybanda következett. Zokogtak a hegedűk, zokogtak a rokonok, a sok jóbarát és a halott prímás sokezer híve. A gyászbeszédek után dübörögtek a hantok és újra feszengtek a hegedűkön a bús melódiák. A búcsúztató szomorú nótákra megeredt az eső, az ég is könnyezett, mikor Bura Károlyt eltemették. Sírnak a hegedűk Bora Károly koporsójánál A vasúti pályaőröket is tönkreteszi a tejrendelet Töröljék el a tehénadót, ne vegyék el a jó filterületeket a vasutas kisemberek tehenei elől Ki hinné, hogy a tejrendelet a szegény vasúti pályaőrök életét is megkeserítette. Ezer és ezer pályaőr, vagy ahogy népszerűen mondják, vasúti bakter él szerte az országban. Ott látjuk őket a sínek mellett, a kis őrházak előtt, amint feszes vigszállásban, vörös zászlójukkal a kezükben tisztelegnek az elrobogó vonatnak. Az őrházakhoz kis kert, füves legelő tartozik és a pályaőr a maga havi 20—25 pengős fizetéséből csak úgy tud megélni, hogy tehenet tart, baromfiakat nevel és maga termeszti az ennivalóját, burgonyát, káposztát, meg miegyebeket. A pályaőr életében azonban a tehénbe viszi a legnagyobb szerepet és éppen ezzel kapcsolatban érte súlyos csapás az ország sokezernyi pályaőrét. A tej rendelettel ugyanis bevezették a tehénadót, amely különösen azokat a pályaőröket sújtja, akinek a lakóhelye a bakterház, az úgynevezett zárt terület környékén van. A tehénadó súlyos teher, fölemészti fizetésüknek jelentékeny részét és amíg eddig a tehéntartás a támaszuk volt, a tejrendelet óta a végzetükké lett. A tejet nem tudják értékesíteni, az adó pedig felemészti a pár pengős keresetet. Legutóbb a Pályaőrök Országos Szakosztálya tartott ülést Gálla Lajos vezetése alatt és itt keservesen felpanaszolták a tehénadó által okozott bajokat. Kiderült, hogy a földművelésügyi minisztérium elutasította azt a kérésüket, hogy két tehénig mentesítsék őket az adó alól, hiába fejtették ki, hogy két tehén tartása a vasúti rendtartás szerint a pályaőrök fizetésének kiegészítő része. Hiszen a pályaőrök fizetését is azért szabták a legalacsonyabbra, mert az indokolás szerint két tehén tartását, illetve a gazdálkodás lehetőségét biztosítja a vasút. Elhatározták, hogy újabb kérvénynyel fordulnak a kormányhoz Szövetségük útján. Ezután a faterületek ezévi igazságtalan elosztását tették szóvá. A faterületek javarészét osztálymérnökségi közegeknek és másoknak osztják ki, a gondozott fűterületet elveszik, a pályaőröknek pedig a hasznavehetetlen részt juttatják össze nem függő területenkint, öt-hat helyen, 50-100 méter hosszú csíkokban. Mikor aztán a jó faterületek már tönkrementek, visszaadják a pályaőröknek, de újra elveszik, az mikor a pályaőrök rendbehozták. Úgy döntöttek, hogy ezen sérelmük ügyében is a felsőbbséghez fordulnak orvoslásért. — Székrekedésnél, gyomorrontásnál, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, májduzzanatnál, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános roszszüllétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserű vizet. A belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a Ferenc József víz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magában s igy állandó használatra — különösen jól táplált, kövér férfiaknak és nőknek — feltétlenül alkalmas. Súlyos autószerencsétlenség a solymári országúton. Vasárnap délután a solymári országúton Rudnyánszky Gyula földbirtokos autója belerohant egy gépkocsiba, amelyben Erdélyi Mihály színigazgató és Tihanyi Béla színész ültek. Erdélyi gépkocsija valósággal a levegőbe repült. A színigazgató és a színész kizuhant a kocsiból. Erdélyi sértetlen maradt, Tihanyi azonban súlyosan megsérült. A meglévők és meg nem lévők Kondit már a hidasi elnémult harang. Fogják a kötelet és riogatnak, figyelmeztetnek vele. Győr városában a Magyar Statisztikai Társaság ülésén Kenéz Béla számbavette a magyar élet legnagyobb kérdését. Feltette a kérdést, akarunk-e lenni, akarunk-e rendet teremteni az élet szérűjén, ahol embert vetnek és emberpalántát nevelnek. Megolvasta az ősi fának minden ágát az előadó és kimutatta, hogy az 1930-ik esztendőben még minden ezer ember után 31 volt a népszaporulat hazánkban, de ez a szám visszaesett 21-re. 1900- nak minden ezer házasságból 217 törvényes gyermek született, a trianoni Magyarországon pedig 1930-ban már csak 135. 1920-ban még 188 volt a törvényes gyermekek száma, így tehát a visszaesés 28 százalék csökkenést jelent. 100 házasság közül 18 meddő ezen az áldott földön, amelyiket valamikor magyar Kánaánnak neveztünk. 223 egykés községünk van. Mind olyan községek, ahol 2 ember után már csak egy születik. Ha azt az egyetlenegyet baj éri, akkor megfordíthatják a fejfát a kipusztult család fölött. Ha ezekhez a számadatokhoz még hozzátesszük azoknak a síroknak a légióját, amelyeket Korányi Sándor egyetemi tanár vonultatott fel a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének nagygyűlésén tartott előadásán, akkor megállapíthatjuk, hová is jutottunk attól a bizonyos eszményi Magyarországtól. Harminc millió magyarról álmodoztunk a világháború előtt. Ittmaradtunk a megcsonkított földön a nyolc millióval és ma már sorvad, fogy a szemünk láttára a maréknyi magyarság. Ezrével temeti a tüdővész az apró és felnőtt magyarokat, — jajdult fel Korányi Sándor, — mert a tüdővészes szanatóriumokban, kórházakban százszámra állnak üresen a kórházi ágyak. Ide vezetett az „esztelen takarékosság". Nincsen pénz arra, hogy meggyógyíthassák a senyvedő és vergődő betegeket. Erre nem telik. Nem jut a magyar lelkek megmentésére. Közben azok árnyaival viaskodnak, akik meg sem születtek! A Magyar Kivándorlókat és Viszszavándorlókat Védő Iroda felkéri mindazokat, akik az 1932-ik évben kivándorolt Havasy Pál családi és vagyoni körülményeire vonatkozólag felvilágosítást tudnak nyújtani, hogy azt a Védő Irodával (Budapest, Vill., Fiumei út 4.) közöljék. Havasy Pál Clevelandiján 1933 december 18-án meghalt. A m. kir. Attamsorsjáték június 6-iki húzásán, mely 3 órakor a pénzügyigazgatóság Szalay utca 10. szám alatti palotájában az alagsorban lesz, nyilvános, mindenki megjelenhet. Utolsó alkalom! Június 6-án még délig vásárolhat sorsjegyet. Egész sorsjegy ára 3 pengő, fél 1.50 pengő.