Friss Ujság, 1935. február (40. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
V '^7 x ' /cy Ma: Friss Rádió-t/fsag ______________ára 6 fillér 42. évfolyam, 27. szám__________ Budapest, 1935 február 1, péntek POE.SNHAE NAPILAP gg Szerkesitésér és KietíCiilimal: ES$íise£ési ár: ®pp*1, P5 /fpK M sg mm mm mwp| BUDAPEST, (Helyben és vidéken) gfp*3 |É1É II M gfn £2 jgPW VI., NAGYMEZŐ LCCA 3 így hónagra. ... 1 p 40 fillér IfiTM fti ilf IS far8 11 ifi ll Wi ” 0 *■ ------^ iSe„«,,W«| ír«, szeres P K I \ \ l\MLA| ICf OHSZ^OH: CSye. *sám ára: » || fi |i ■MNft B M ^ 91 BB m MM Bh| *»»• 24-2-95. Alii. 24-2-90. Hétköznapon..................6 fillér il 81 H H we& TbSp WS SFm wl Aut 24'2-97- *«»• 24-2-98. Vasárai ........ 12 nílér ®* el iá EJ m WH Aut. 24-2-99 A éhségsztrájk, üzemszünet Pécsbányavidéken Kézrekerült a Markó ötödik szökevénye Negyvenfilléres Elfogták a járásbíróságon fosztogató zsebtolvajokat A központi járásbíróság hatalmas udvari csarnokában mindennap a kora délelőtti óráktól délután kettőig valósággal nyüzsögnek az emberek, panaszosok, felperesek, alperesek és ügyvédek, akik hangos vitatkozások közben nem igen szokták észrevenni, hogy soraik közé zsebmetszők és tolvajok furakodnak. Csak amikor már a lopás megtörtént, veszik észre a kárukat, ilyenkor azután izgalmas események szoktak lezajlani. A megkárosított emberek jajveszékelve kiáltoznak, hogy fogják el a tolvajt, akinek ilyenkor azonban már csupán hűlt helyét találják. A gyakori zsebtolvajlások miatt a főkapitányságról detektíveket rendeltek ki a járásbíróság csarnokudvarába és folyosóira, ahol szintén elég sűrűn ismétlődtek meg a lopások. Csütörtök délelőtt a detektíveknek feltűnt két ismert zsebtolvaj, akik a tömeg közé furakodva, gyanút keltően viselkedtek. Lefogták őket és ekkor kiderült, hogy az egyik lovag Illesi Viktor, a másik Haur Jenő állásnélküli pincér. Mindketten rovott múltuak. Zsebeik tele voltan apróbb értéktárgyakkal, órákkal, cigarettatárcákkal és hasonlókkal. Beismerték, hogy rendszeresen fosztogatták a járásbíróság csarnokában tartózkodó embereket. Kihallgatásuk után előzetes letartóztatásba helyezték mindkét zsebtolvajt. napszámokon tengődik országszerte a földművesnép. Ez az idei enyhe tél rekordteljesítménye. A honmentés lármája évek óta kavarog körülöttünk. Különböző reformprogramok körvonalai bontakoztak. Ám amíg a párttusák szóáradata pattog, maga a nép mind rongyosabb és kétségbeesettebb a hitbizományok országában. Eldöntetlenül viharzott végig a nagy szócsata a nagybirtok gazdaságosabb termelési rendje mellett, egyszerre csak megszólal a vitában az egyik országos mezőgazdasági kamara a másik után és azt mondja, hogy a mezőgazdasági munkaviszonyok országszerte odasüllyedtek, hogy az inségmunkán kívül alig van munkalehetőség. A törpebirtokosok lámpájából kifogyott a petróleum, konyhájából a só és az uradalmak napemberes munkásai közül a férfiak 70 filléres, az asszonyok 40 és a legjobb, esetben 60 filléres napszámokért dolgoznak. Ez volna hát az a megélhetési alap, amelyről a nagybirtok védelmében annyit beszéltek? Hallottuk, hogy a nagyüzemi termelésben mennyivel több ember tud elhelyezkedni. De mit ér a pusztuló magyar család szempontjából ez az elhelyezkedés, ha egész t élen át a dolgozó ember 40 vagy 60 fillért kap abban az esetben, ha néhanapján munka akad. Ahol a földművesmilliók ilyen viszonyok közt élnek, ott el kell sorvadnia a kisiparnak, a kereskedőnek és nemsokára a karteleknek is, mert ahol sóra és petróleumra sem telik, ott nincs fogyasztás, ott nincs ruházkodási és építkezési lehetőség. Ezért kell egy céltudatos építőreform-korszaknak következnie, amely nemcsak nagyhangzású ígéretekből áll. Elvégre lehetetlen az, hogy a népmilliók egyre szélesebb és szélesebb rétegei az inségmunka robotjába kényszerüljenek, vagy az inségasztalok mások könyörületéből élő táborába szegődjenek. A mezőgazdasági kamarák jelentései az utóbbi időben egyre komolyabb és keservesebb figyelmeztetői a lekiismereteknek, hogy az ország tömegnyomorúságát fokozni, vagy közönnyel tétlenül tovább nézni rettenetes felelősség. Gondolkozzanak csak a pártpolitika kisebb-nagyobb csatárai, hogy milyen következményekkel jár majd a 40 filléres napszám nyomorúsága. OI9HEHGS59BCS3E2EB59SBIBBS&ESSi£SS!E2CiBBS£B2SSi33SSBQBSBXGEESS3BISBSlSB9S2iaBII SBSfBElBERBSSSBBSBBBBBIESSSBESSBDBESSRt ül parlamentre akarják Űzni a gazdasági reformok megalkotását Az ifjúság vezérei a miniszterelnöknél • Tovább tart a politikai helyzet bizonytalansága Eckhardt Tibor független kisgazdapárti vezérnek a genfi főmegbízotti tisztségről való lemondása nehéz kérdés elé állította a kormányt. Mivel Eckhardt ezt a lemondást nem vonja vissza, új népszövetségi főmegbízottat kell tehát keresni. Leginkább Walkó Lajos volt külügyminisztert emlegetik és azt hiszik, hogy Walkó ezúttal nem zárkózik el a megbízatás elől. A független kisgazdapárt erőteljes mozgalmak megindítását jelentette be. Azt követelik, hogy a kormány terjessze be az összes alkotmányjogi és gazdasági reformjavaslatait. Ez utóbbiak, mint a telepítési, hitbizományi, tagosítási javaslat, valamint az érdekképviseleti rendszer kiépítése már nem erre a képviselőházra várnak, hanem — mint a független kisgazdapártban hangoztatják — az új választójog megalkotása után azonnal a Ház feloszlatása következik és a gazdasági reformokat már az új parlament útján hozná meg. A kormányzói jogkör kiszélesítéséről szóló törvényjavaslat már elkészült. Ezzel a kormány elindult a reform útján és a jövő fogja megmutatni, hogy az első lépések simán fognak-e menni vagy sem. Annyi bizonyos, hogy az egész Eckhardt-kérdést a kormánypártban épp úgy nem tekintik címkézettnek, mint a választójogi még mindig megoldatlan kérdéstörveget sem. A helyzetet teljesen bizonytalannak tartják, miután Gömbös miniszterelnök maga sem tekinti lezártnak a pártjával keletkezett összetűzését. Fokozza a kormánypárt nyugtalanságát a reformnemzedék megalakulása és csatasorba állása azzal a céllal, hogy támadásba menjen át mindazokkal szemben, akik Gömbös miniszterelnöktől elégtételt követelek Eckhardt szerepléséért. A reformnemzedék vezetői hangoz-"