Friss Ujság, 1935. február (40. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-17 / 40. szám
4 PORCELLÁNPÚDER MINDEN IDŐK LEGJOBB PÚDERE! Az arcbőrt nem szárítja, az arcbőr pórusait nem tömi el, az arcbőr alatta él, lélegzik és szépül, mert a napokban az egyik szomszéd füle hallatára így szólott a leánykáihoz: — Nem szeretem, ha a tököli bácsi jön hozzánk. (Ez volt a tököli gazdálkodó.) Ne is ereszszétek be. Ha a Sándor bácsi jön, (ez a kiskunlacházai szőlősgazda) őt beereszthetitek. A jelek arra vallanak, hogy az asszonyt a válóperi ítélet döbbenthette meg annyira, hogy rászánta magát a szörnyű tettre. Nem várta, hogy a válást az ő hibájából mondják ki, hogy elveszik kisebbik leányát, hogy a vagyonon meg kell osztoznia. Ettől egészen megzavarodott Pénteken, a borzalmas gyilkosság előtti napon, megjelent a községházán és a jegyzőnek a következőket mondotta: — Kérek utazási igazolványt külföldre! — Miféle utazási igazolványt, minek ez magának, Nyergesnél — kérdezte a jegyző, majd felvilágosította az asszonyt, hogy utazási igazolvány nincsen, ellenben aki külföldre akar utazni, annak útlevelet kell váltania. Majd azt mondta Nyergesnének, ha mindenáron el akar utazni külföldre, menjen be Budapestre és váltson útlevelet a főkapitányságon. Nyergesné erre minden átmenet nélkül valósággal tombolni kezdett. Sikoltozva kiáltotta: — Hát itt is üldöznek? Mindenki üldöz! Mindenki a vesztemet akarja? Nem lehetett lecsillapítani és mint egy fúria rohant ki az uccára és egyre kiáltozva, csődületet okozva került haza a házába, ahol bezárkózott és sokáig töprengve, egymagába roskadva üldögélt hosszú ideig. Úgy látszik az elméje is megzavarodott és ekkor határozhatta el, hogy lemészárolja két ártatlan gyermekét, azután önmagával végez. Az üldözési mánia törhetett ki a szerencsétlen asszonyon, aki aztán elkövette végzetes tettét. A családirtás helyén a csendőrség három búcsúlevelet talált. Az egyik levélben a bíróság előtt önti ki keserűségeit a szerencsétlen asszony, a másik búcsúlevelet Győrben lakó nővéréhez, a harmadikat pedig elvált férjéhez intézte. A levelekben, amelyeket a községházáról való hazatérése után írhatott, arról beszélt, hogy összeomlott az élete, férjéhez mindig hű volt, nem tud beletörődni sorsába, nem tud megnyugodni abban, hogy kisebbik leányát elvegyék tőle és inkább a halált választja, ahová magával viszi gyermekeit is, semhogy a különválás után nyomorban tengesse életét. t Eszelősen őrjöngött az apa, amikor meglátta lemészárolt leányait Nyerges Lajos a 11 órás HÉV villamossal érkezett meg Ráckevéra. Csak itt tudta meg, hogy mi történt a házában, milyen borzalmas sorsra jutottak gyermekei. Mint az elmeháborodott futott végig a falun, egyenesen be a lakásába, ahol ekkor már az emberek százai sereglettek össze és szörnyülködve tárgyalták a megdöbbentő véres eseményeket. A két gyermek holtteste még úgy feküdt ott az ágyon és a pamlaton, mint ahogy a csendőrség emerei a családirtás felfedezése után rájuk akadtak. A szerencsétlen apa felhördült, amikor ezt meglátta, homlokához kapott, azután mint az elmeháborodott kezdte leszaggatni magáról a ruháit Hörögve kiáltotta: — Gyermekeim, én vagyok itt, az apátok! Keljetek fel! Ébredjetek! Magammal viszlek benneteket! Ne hagyjatok itt! Azután rávetette magát két leányának véres tetemére és csókolgatni kezdte élettelen arcukat. Csókolta a gyermekek kettémetszett, szörnyű sebtől tátongó nyakát A következő pillanatban mint a megsebzett tigris ugrott fel, felkapta az egyik széket és törni-zúzni kezdett a szobában. Leverte a lámpát, bezúzta az ablakokat és közben velőtrázó, szivettépő hangon kiáltozta: — Miért nem voltam itt, miért nem védtelek meg benneteket?!! A szerencsétlen apa ezután ájultan vágódott el a véres padlón és csak hosszabb idő után lehetett magához téríteni. Azután a szomszédok kitámogatták őt a szobából a ház elé, ahol megszaggatott ruháival leült egy székre és ott üldögélt zokogva és kétségbeesetten. A tragédia titkos háttere A csendőri bizottság a délutáni órákban tartotta meg a családirtás ügyében a helyszíni szemlét. Megállapították, hogy a gyermekgyilkos anya leánykori neve Balaton Zsófia, dömsödi születésű, 411 éves, református vallású. A pestvidéki fogházban a jelentés szerint az asszony állapota még mindig válságos. A csendőri bizottság intézkedésére a lemészárolt gyermekek holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. A borzalmas esemény ügyében nagy erővel folyik a vizsgálat, hogy kiderítsék a tragédia még titokban lévő hátterét és tisztázzák a borzalmas esemény minden részletét. A tragédiára természetesen csak akkor derül majd teljes világosság, ha Nyerges Lajosné valóban életben marad és őt is ki lehet majd hallgatni arra nézve, hogy milyen okok késztették őt iszonyú, véres tettének elkövetésére. FRISS ÚJSÁG 1035 február 17. vasárnap Olvasta már a Friss Újság Színes Regénytára leguionsi szitetétt ha a kép egyik jelenetét mutatja !*e LESTYÁN SÁNDOR Halálfejes pillangó *1 ©0,m0 kémregényének Q oldal JffindenUft UapAató! fillér FIGYELMEZTETEM. HA SZÖKNI AKAR, FŐBELÖVETEMI Vigyázat! Elloptak öt kiló ciánt! Ezer ember halálát okozhatja a borzalmas méreg Tegnap este hangos botrány tört ki egy 6-os villamos elülső perronján, ahol Takács József ciánozó vállalkozó összetűzött a vezetővel. Takács József ciánozómestert, akinek Hunyadi tér 10. szám alatt van a vállalata, végül a rendőr előállította a főkapitányságra, ahonnan csak szombaton reggel bocsátották el. A féregirtó vállalkozó éppen távozni akart, amikor rémülten vette észre, hogy a péntek esti villamosbotránynál valaki ellopta csomagját, amelyben egy 5 kilós ciántégla volt. A rendőrségen megdöbbenéssel vették tudomásul ezt a bejelentést és azonnal intézkedtek, hogy rádió útján is figyelmeztessék a közönséget a veszedelemre, amelyet az eltűnt ciántégla okozhat. A ciántégla fehér papirosba volt göngyölve és aki ellopta, óriási veszedelmet zúdított nemcsak önmagára, hanem azokra is, akik a gyilkos méreg közelébe kerülnek. A rendőrség figyelmezteti a ciántégla tolvaját, vagy megtalálóját, hogy haladéktalanul hozza vissza a mérget a rendőrségre, vagy pedig adja át olyan szakembernek, aki kellő elővigyázatossággal tud bánni vele. A Friss Újság munkatársa beszélt az egyik ciánozó vállalat vegyészmérnökével, aki elmondotta, hogy 5 kilós ciándarab, amely rendszerint tégla- vagy tojás alakban kerül forgalomba, rendkívül nagy mennyiség, amely bizonyos körülmények között akár ezer ember életét is ki tudja oltani. Ez természetes is, — mondotta a mérnök, — hiszen egy félcentigram ciánhidrogén már ki tudja oltani az emberi életet. Amennyiben az 5 kilós ciántömb eltulajdonítója zárt helyen tartaná a borzalmas mérget, ennek, sajnos, feltétlenül halálos következményei lehetnek. Száraz állapotban papiros csomagoláson keresztül is párolog a ciántömbből a gyilkos gáz, amelyből a legkisebb mennyiség is halált okoz. Ha a ciántömbhöz sav, vagy savtartalmú gáz kerül, akkor a ciánhidrogén párolgása még gyorsabbá válik és ilyenkor az egész házat, vagy egy egész udvart megfertőzhet a ciángáz, amely, mint ismeretes, a lakások vastag falán és a menyezeten is áthatol és mindenütt mérgezést okoz. Az ellopott ciántömb értéke különben 20 pengő, de úgyszólván eladhatatlan, mert a ciánozó vállalatok azonnal be szokták jelenteni a rendőrségen, ha valaki gyanús származású ciántömböt kínál nekik eladásra. Mi történik az Elektromos Művek munkásaival ? Öt szocialista városatyát rágalmazás cílén bíróság elé állított két igazgató öt fővárosi szociáldemokrata törvényhatósági bizottságig tag, közöttük két képviselő, vádlottként állt a bíróság előtt. Plósz Pál, az Elektromos Művek helyettes vezérigazgatója és Schöberl József nyugalmazott tanácsnok, az Elektromos Művek személyzeti osztályának igazgatója, rágalmazásért és becsületsértésért bíróság elé állították Peyer Károly és Büchler József országgyűlési képviselőket, valamint Steinherz Simon, Pásztor Imre és Bánóczy László városatyákat. Még 1933 novemberében a főváros egyik közgyűlésén Steinherz Simon nagyobb beszédet mondott az Elektromos Művekről s többek között azt állította, hogy az Elektromos Műveknél minden vezető kiskirály, törvénytiprók s egy politikai uszító befolyása révén szakmunkásokat napszámosmunkára kényszerítenek. Schöberl Ferencről azt állította, hogy még a vezérigazgatónál is nagyobb ur s mindenki köteles Schöberl erőszakossága előtt meghajolni. Steinherz a bíróság előtt tagadta bűnösségét. Azt hangoztatta, hogy amióta Plósz vezeti az üzemet, azóta az Elektromos Műveknél semmiféle sérelmet nem orvosolnak. A személyzeti osztály vezetője egy politikai párt befolyása alatt intézi az ügyeket, az Elektromos Műveknél többször is volt sikkasztás, de a bűnösök ma is szolgálatot teljesítenek. A védő szerint Schöberl Ferenc igazgatónak jóbarátja volt az elítélt Okolicsányi László és Leier Amália gyilkosát, Pödör Gyulát, ő helyezte el az Elektromos Műveknél. A többi vádlott szintén azt hanggoztatta, hogy Schöberl ellen szóaltak fel a közgyűlésen, mert erőszakos politikája visszatetszést szült. Bánóczy ma már nem emlékszik arra, hogy Schöberlt a főváros szégyenének nevezte volna. Peyer is tagadta, hogy Schöberllel kapcsolatban szemétdombról beszélt volna. Arra azonban emlékszik,hogy Schöberl évi 40 ezer pengő jövedelmet húzott Büchler beismerte, hogy Schöberlt szemtelen fráternek nevezte egy közbeszólás során. A vádlottak valamennyien bizonyításkiegészítést kértek, amit az elnök el is rendelt és a tárgyalást elnapolta. Átvette hivatalát Chikán Béla pestszenterzsébeti polgármester. Az egy esztendővel ezelőtt felfüggesztett pestszenterzsébeti polgármester, Chikán Béla dr. a fegyelmi bíróság felmentő ítélete után szombaton délután átvette hivatalának vezetését. A polgármestert Tarnay Árpád dr., Pest vármegye főjegyzője iktatta be újra hivatalába és Chikán Béla azonnal megkezdte működését L