Friss Ujság, 1935. február (40. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-17 / 40. szám

4 PORCELLÁNPÚDER MINDEN IDŐK LEGJOBB PÚDERE! Az arcbőrt nem szárítja, az arcbőr pórusait nem tömi el, az arcbőr alatta él, lélegzik és szépül, mert a napokban az egyik szom­széd füle hallatára így szólott a leánykáihoz: — Nem szeretem, ha a tököli bácsi jön hozzánk. (Ez volt a tököli gazdálkodó.) Ne is eresz­­szétek be. Ha a Sándor bácsi jön, (ez a kiskunlacházai szőlősgazda) őt beereszthetitek. A jelek arra vallanak, hogy az asszonyt a válóperi ítélet döbbenthette meg annyira, hogy rászánta magát a ször­nyű tettre. Nem várta, hogy a válást az ő hibájából mondják ki, hogy el­veszik kisebbik leányát, hogy a vagyonon meg kell osztoznia. Ettől egészen megzavarodott Pénteken, a borzalmas gyilkosság előtti napon, megjelent a község­házán és a jegyzőnek a következő­ket mondotta: — Kérek utazási igazolványt külföldre! — Miféle utazási igazolványt, minek ez magának, Nyergesnél — kérdezte a jegyző, majd felvilá­gosította az asszonyt, hogy uta­zási igazolvány nincsen, ellenben aki külföldre akar utazni, annak útlevelet kell váltania. Majd azt mondta Nyergesnének, ha min­denáron el akar utazni külföldre, menjen be Budapestre és váltson útlevelet a főkapitány­ságon. Nyergesné erre minden átmenet nélkül valósággal tombolni kez­dett. Sikoltozva kiáltotta: — Hát itt is üldöznek? Mindenki üldöz! Mindenki a vesztemet akarja? Nem lehetett lecsillapítani és mint egy fúria rohant ki az uccára és egyre kiáltozva, csődületet okozva került haza a házába, ahol bezárkózott és sokáig töprengve, egymagába roskadva üldögélt hosszú ideig. Úgy látszik az elméje is megzavarodott és ekkor határozhatta el, hogy lemészárolja két ártatlan gyer­mekét, azután önmagával végez. Az ül­dözési mánia törhetett ki a sze­rencsétlen asszonyon, aki aztán elkövette végzetes tettét. A családirtás helyén a csendőr­ség három búcsúlevelet talált. Az egyik levélben a bíróság előtt önti ki keserűségeit a szerencsét­len asszony, a másik búcsúlevelet Győrben lakó nővéréhez, a har­madikat pedig elvált férjéhez in­tézte. A levelekben, amelyeket a községházáról való hazatérése után írhatott, arról beszélt, hogy összeomlott az élete, férjéhez mindig hű volt, nem tud bele­törődni sorsába, nem tud meg­nyugodni abban, hogy kiseb­bik leányát elvegyék tőle és inkább a halált választja, ahová magával viszi gyermekeit is, semhogy a különválás után nyomorban tengesse életét. ­­t Eszelősen őrjöngött az apa, amikor meglátta lemészárolt leányait Nyerges Lajos a 11 órás HÉV villamossal érkezett meg Rác­kevéra. Csak itt tudta meg, hogy mi történt a házában, milyen bor­zalmas sorsra jutottak gyermekei. Mint az elmeháborodott futott végig a falun, egyenesen be a lakásába, ahol ekkor már az emberek százai sereglettek össze és szörnyülködve tárgyalták a megdöbbentő véres eseményeket. A két gyermek holtteste még úgy feküdt ott az ágyon és a pamla­t­on, mint ahogy a csendőrség em­­erei a családirtás felfedezése után rájuk akadtak. A szerencsét­len apa felhördült, amikor ezt meglátta, homlokához kapott, az­után mint az elmeháborodott kezdte leszaggatni magáról a ruháit Hörögve kiáltotta: — Gyermekeim, én vagyok itt, az apátok! Keljetek fel! Ébredje­tek! Magammal viszlek bennete­ket! Ne hagyjatok itt! Azután rávetette magát két leányának véres tetemére és csó­kolgatni kezdte élettelen arcukat. Csókolta a gyermekek ketté­metszett, szörnyű sebtől tá­tongó nyakát A következő pillanatban mint a megsebzett tigris ugrott fel, fel­kapta az egyik széket és törni-zúzni kezdett a szobában. Leverte a lámpát, bezúzta az ablakokat és közben velőtrázó, szivettépő hangon kiáltozta: — Miért nem voltam itt, miért nem védtelek meg benneteket?!! A szerencsétlen apa ezután ájultan vágódott el a véres padlón és csak hosszabb idő után lehetett magához téríteni. Azután a szom­szédok kitámogatták őt a szobá­ból a ház elé, ahol megszaggatott ruháival leült egy székre és ott üldögélt zokogva és kétségbe­esetten. A tragédia titkos háttere A csendőri bizottság a délutáni órákban tartotta meg a család­irtás ügyében a helyszíni szemlét. Megállapították, hogy a gyermek­gyilkos anya leánykori neve Bala­ton Zsófia, dömsödi születésű, 411 éves, református vallású. A pest­vidéki fogházban a jelentés szerint az asszony állapota még mindig válságos. A csendőri bizottság intézkedésére a lemészárolt gyer­mekek holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. A borzalmas esemény ügyében nagy erővel folyik a vizsgálat, hogy kiderítsék a tragédia még titokban lévő hátterét és tisztáz­zák a borzalmas esemény minden részletét. A tragédiára természe­tesen csak akkor derül majd tel­jes világosság, ha Nyerges La­­josné valóban életben marad és őt is ki lehet majd hallgatni arra nézve, hogy milyen okok késztet­ték őt iszonyú, véres tettének el­követésére. FRISS ÚJSÁG 1035 február 17. vasárnap ­ Olvasta már a Friss Újság Színes Regénytára leguionsi szi­tetétt ha a kép egyik jelenetét mutatja !*e LESTYÁN SÁNDOR Halálfejes pillangó *1 ©0­­,m0 kémregényének Q oldal JffindenUft UapAató! fillér FIGYELMEZTETEM. HA SZÖKNI AKAR, FŐBELÖVETEMI Vigyázat! Elloptak öt kiló ciánt! Ezer ember halálát okozhatja a borzalmas méreg Tegnap este hangos botrány tört ki egy 6-os villamos elülső perronján, ahol Takács József ciánozó vállalkozó összetűzött a vezetővel. Takács József ciánozó­­mestert, akinek Hunyadi tér 10. szám alatt van a vállalata, végül a rendőr előállította a főkapi­tányságra, ahonnan csak szomba­ton reggel bocsátották el. A féreg­irtó vállalkozó éppen távozni akart, amikor rémülten vette ész­re, hogy a péntek esti villamos­botránynál valaki ellopta csomag­ját, amelyben egy 5 kilós ciántégla volt. A rendőrségen megdöbbenéssel vették tudomásul ezt a bejelen­tést és azonnal intézkedtek, hogy rádió útján is figyelmeztessék a közönséget a veszedelemre, ame­lyet az eltűnt ciántégla okozhat. A ciántégla fehér papirosba volt göngyölve és aki ellopta, óriási veszedelmet zúdított nemcsak ön­magára, hanem azokra is, akik a gyilkos méreg közelébe kerülnek. A rendőrség figyelmezteti a cián­­tégla tolvaját, vagy megtalálóját, hogy haladéktalanul hozza vissza a mérget a rend­őrségre, vagy pedig adja át olyan szak­embernek, aki kellő elővigyáza­tossággal tud bánni vele. A Friss Újság munkatársa be­szélt az egyik ciánozó vállalat vegyészmérnökével, aki elmon­dotta, hogy 5 kilós ciándarab, amely rendszerint tégla- vagy tojás­ alakban kerül forgalomba, rendkívül nagy mennyiség, amely bizonyos körülmények között akár ezer ember életét is ki tudja oltani. Ez természetes is, — mondotta a mérnök, — hiszen egy félcenti­­gram ciánhidrogén már ki tudja oltani az emberi életet. Amennyi­ben az 5 kilós ciántömb eltulajdo­­nítója zárt helyen tartaná a bor­­zalmas mérget, ennek, sajnos, fel­tétlenül halálos következményei lehetnek. Száraz állapotban papi­ros csomagoláson keresztül is párolog a ciántömbből a gyilkos gáz, amelyből a legkisebb mennyiség is halált okoz. Ha a ciántömbhöz sav, vagy savtartalmú gáz kerül, akkor a ciánhidrogén párolgása még gyorsabbá válik és ilyenkor az egész házat, vagy egy egész udvart megfertőzhet a ciángáz, amely, mint ismeretes, a lakások vastag falán és a menyezeten is áthatol és mindenütt mérgezést okoz. Az ellopott ciántömb értéke különben 20 pengő, de úgyszólván eladhatatlan, mert a ciánozó vállalatok azon­nal be szokták jelenteni a rendőr­ségen, ha valaki gyanús szárma­zású ciántömböt kínál nekik el­adásra. Mi történik az Elektromos Művek munkásaival ? Öt szocialista városatyát rágal­mazás cílén bíróság elé állított két igazgató öt fővárosi szociáldemokrata törvényhatósági­­ bizottságig tag, közöttük két képviselő, vádlott­ként állt a bíróság előtt. Plósz Pál, az Elektromos Művek helyet­tes vezérigazgatója és Schöberl József nyugalmazott tanácsnok, az Elektromos Művek személyzeti osztályának igazgatója, rágalma­zásért és becsületsértésért bíróság elé állították Peyer Károly és Büchler József országgyűlési kép­viselőket, valamint Steinherz Si­mon, Pásztor Imre és Bánóczy László városatyákat. Még 1933 novemberében a főváros egyik közgyűlésén Steinherz Simon na­­gyobb beszédet mondott az Elek­tromos Művekről s többek között azt állította, hogy az Elektromos Műveknél minden vezető kiskirály, törvénytiprók s egy politikai uszító befolyása révén szakmunkásokat nap­számosmunkára kényszeríte­nek. Schöberl Ferencről azt állította, hogy még a vezérigazgatónál is nagyobb ur s mindenki köteles Schöberl erőszakossága előtt meg­hajolni. Steinherz a bíróság előtt ta­gadta bűnösségét. Azt hangoz­tatta, hogy amióta Plósz vezeti az üzemet, azóta az Elektromos Műveknél semmiféle sérelmet nem orvosolnak. A személyzeti osztály vezetője egy politikai párt be­folyása alatt intézi az ügyeket, az Elektromos Műveknél több­ször is volt sikkasztás, de a bűnösök ma is szolgálatot tel­jesítenek. A védő szerint Schöberl Ferenc igazgatónak jóbarátja volt az el­ítélt Okolicsányi László és Lei­er Amália gyilkosát, Pödör Gyulát, ő helyezte el az Elektromos Mű­veknél. A többi vádlott szintén azt hangg­­oztatta, hogy Schöberl ellen szó­­altak fel a közgyűlésen, mert erő­szakos politikája visszatetszést szült. Bánóczy ma már nem em­lékszik arra, hogy Schöberlt a főváros szégyenének nevezte vol­na. Peyer is tagadta, hogy Schö­­berllel kapcsolatban szemétdomb­ról beszélt volna. Arra azonban emlékszik,­­hogy Schöberl évi 40 ezer pengő jövedelmet húzott Büchler beismerte, hogy Schöberlt szemtelen fráternek nevezte egy közbeszólás során. A vádlot­tak valamennyien bizonyításki­­egészítést kértek, amit az elnök el is rendelt és a tárgyalást el­napolta. Átvette hivatalát Chikán Béla pestszenterzsébeti polgármester. Az egy esztendővel ezelőtt felfüg­gesztett pestszenterzsébeti polgár­­mester, Chikán Béla dr. a fegyelmi bíróság felmentő ítélete után szom­baton délután átvette hivatalának vezetését. A polgármestert Tarnay Árpád dr., Pest vármegye főjegy­zője iktatta be újra hivatalába és Chikán Béla azonnal megkezdte működését L

Next