Friss Ujság, 1935. február (40. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-17 / 40. szám

6 FRISS ÚJSÁG 1935 február 17. vasárnap Lángtengerben leégett a szerencsi csokoládégyár Szénkészeg felrobbantsa okozta a katasztrófát — 3 munkás súlyosan megsebesült — A tüzet az éjjeli órákban eloltották A forró csokoládézuhatag átszakította az emeleti mennyezetet Szerencs, február 16. A magyar kakaó- és csokoládé­­gyár szerencsi gyártelepe délután 5 óra óta lángokban áll. A lán­gokban álló kakaó- és csokoládé­­gyár oltási munkálatai ember­­feletti erővel folynak. Az elöl­járóság szerint azonban a küzde­lem nem kecsegtet sikerrel és a gyár megmentése kizártnak te­kinthető.* Szörnyű tűzkatasztrófa tartja rémületben szombat délután óta Szerencs és a környékbeli falvak lakosságát. Kigyulladt az ország legnagyobb csokoládégyára és a tűz még a késő éjszakai órákban is tartott. Félelmetes látványt nyújt az éj­szakában a titáni fáklyához ha­sonló égő épületóriás, mely több mint tíz négyzetkilométeres kör­zetben az egész vidék fölött vö­rösre festette az eget. A Magyar Cukoripar Rt. négy évvel ezelőtt alapította a Magyar Kakaó és Csokoládéárugyár Rész­vénytársaságot Szerencsen a cu­korgyár területén. A hatalmas négyemeletes gyárban állandóan 300—400 munkás dolgozott. Jelen­leg több mint 300 ember volt al­kalmazásban. Szombaton délután 4 órakor befejeződött a munka és negyed ötre a gyárépület már elnéptelenedett. Horváth Károly napszámost és két társát a gyár­ban tartották, hogy a padláson lévő nyersanyag- és kész csoko­ládéraktárakban molyirtást végezzenek. A három munkás a molyirtó­készülékekkel és a molyirtó­szerrel fél 5 óra felé felment a padlásra és munkához látott. Munkájuk közben — eddig még ki nem derített módon — a molyirtó­szer, a szénkéneg hatalmas lángokkal felrobbant és a három munkás ájultan, súlyos égési sebekkel a földre zuhant. A tűz a közelben lévő cukorral átitatott faállványokon percek alatt elharapódzott és a gyúlé­kony nyersanyagok, cukorfélék is félelmetes módon táplálták a tüzet, majd emeletről emeletre megis­métlődött a szörnyű pusztulás. A második emeleten csokoládé­raktárak vannak, ahol ládákban több vagon csokoládé volt felhal­mozva. Mikor ezt az emeletet is elborították a lángok, a ládák el­égtek és a rengeteg csokoládé megolvadva, valóságos lávaként folyt végig az emeleten, majd amikor a második emelet is beszakadt, a rettentő forró csokoládéláva rázúdult az első emeletre. A tűzoltók tehetetlenek voltak, már hét óra felé járt az idő és segítség még egyik közeli városból sem ér­kezett. A miskolci, sátoraljaúj­helyi és hegyaljai tűzoltók az ér­tesítés után a lehető legnagyobb sebességgel robogtak az égő cso­koládégyár megmentésére. Most már a tűzoltók minden igyekezete arra irányult, hogy a földszinti he­lyiségeket megmentsék, ahol nagy­­értékű gépek és robbanó olajok vannak. Nyolc óra tájban sorra megér­keztek a közeli városok tűzoltói, de ekkor már az első emelet is menthetetlen volt. A közeli házak lakói gyermekeiket és az örege­ket az égő cukorgyártól távolabb­ra eső házakban helyezték el, mert ha a tűz a földszinten is elhara­­pódzik, újabb irtózatos katasztrófa kö­vetkezhet itt be. Ugyanis, ha az itt lévő olajok fel­robbannak, a közeli lakóházakat is veszély fenyegeti. A késő éjszakai órákban a tüzet eloltották és megmentették a föld­szintet, ahol a robbanó olajok van­nak, így sikerült elejét venni egy esetleges újabb katasztrófának, amely beláthatatlan következmé­nyekkel járhatott volna. Oltás közben két tűzoltó megsebesült­ Újpestnek, ahová még akkor köl­töztek be, amikor a várost meg­alapították. Az öngyilkos Hádin­ger Adolfnak négy gyermeke volt, két leány és két fiú. Ezek vala­mennyien, a leányok igen előkelő vállalati vezetőkhöz mentek férj­hez, a férfiak pedig szintén előkelő állást töltenek be nagy vállalatoknál és gazdag emberek. A tragikus öngyilkosság nagy szenzációt kel­tett Újpesten, ahol Hádinger Adolfot és a Hádinger-családot jóformán mindenki ismeri. Kimenti a tűzhalálból a három ájult munkást a hős kapus A három eszméletlenül fekvő embert biztos halál fenyegette, amikor az udvaron a kapus ré­mülten vette észre, hogy a padlás ablakaiból lángok csapnak­ ki. Rögtön értesítette a gyári tűzőr­­séget, majd halált megvető bátorsággal felrohant a padlásra, a lángok közé vetette magát és egymásután kimentette a mun­kásokat a halál torkából. Amikor a tűzoltók a padlásra értek, a há­rom ember már védett helyen volt. A gyári tűzőrség hozzálátott az iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiL oltáshoz, de rögtön látták, hogy nem boldogulnak, mert a vész rohamosan terjedt. Amikor meg­érkezett a községi tűzoltóság is, addigra már az egész tetőzet és a padláson lévő nagy értéket kép­viselő raktárak leégtek. Mire tel­jesen besötétedett, már egy lángtengerré vált az egész hatalmas épület. A tűz belekapott a negyedik, majd a harmadik emeletbe is. A tető izzó gerendázata egy­szerre irtózatos robajjal be­szakadt. A börtön elől a halálba menekült Hádinger Adolf újpesti bankár Rengeteg környéki kisembert tett tönkre a Pénzváltó Intézet Rt összeomlása . A 65 éves bankár családja Újpest alapítói közé tartozott Újpest város egyik legismertebb embere, Hádinger Adolf 65 éves volt bankigazgató, szombaton este öngyilkosságot követett el Buda­pesten György nevű fivérének Garay tér 12. szám alatti lakásán. Hádinger Adolf fivére volt a Phöbus Villamossági Részvény­­társaság egyik megalapítójának és igazgatójának, aki néhány év előtt halt meg. A Phöbus Villa­­mossági Részvénytársaság később beolvadt a Trust Villamossági Vállalatba és akkor a szombaton öngyilkossá lett Hádinger Adolf fivére is kivonult a vállalatból. Hádinger Adolf, aki hosszú ideig szorosan együttműködött fivéré­vel, évek előtt Pénzváltó Intézet címen bankot alapított, amelynek helyisége Budapesten a Gizella téren volt. A bank főleg Budapest környékén bonyolí­tott le üzleteket. T­elekparcellázással foglalkozott és rengeteg környéken lakó kis­emberrel állott üzleti összekötte­tésben. 1928-ban a Pénzváltó Inté­zet Rt. fizetési nehézségek elé ke­rült és csakhamar csődbe ment és a bank fel­számolt. A bankbukás óriási feltűnést kel­tett, mert a kisemberek százai ká­rosodtak általa. A bankbukás ügyében a rendőrség is megindí­totta a nyomozást és ennek során Hádinger Adolfot, a bank igaz­gatóját a rendőrség letartóztatta, majd pedig a bűnügyi eljárás le­folytatása után a bíróságon jog­erősen két és egynegyedévi fog­házra ítélték hamis bukás címén. Fellebbezések folytán az ügy csak a közelmúltban zárult le, a múlt hét csütörtökén pedig Hádinger Adolf felszólítást kapott az ügyész­ségtől, hogy legkésőbb hétfőig vonuljon be a fogházba bün­tetésének kitöltése végett. Az ügyészség értesítése az öreg­embert kétségbeejtette. Szombaton délelőtt elbúcsúzott Újpesten Ár­pád utca 7. szám alatt lakó hozzá­tartozóitól és beutazott Budapest­re, ahol felkereste bátyját, Hádin­ger György hentesmestert, akinek Garay tér 12. szám alatt van a lakása. Azt mondotta fivérének, hogy itt akarja tölteni az éjszakát. Délután Hádinger György lement a hentesüzletébe, a család többi tagja pedig eltávozott hazulról. A lakásban egyedül maradt Há­dinger Adolf, akit este fivére, ami­kor visszajött, a pav­lagon fekve vértócsában, átlőtt mellel holtan talált Mellette feküdt a földön a hat­lövetű Frommer-pisztolya, amely­­lyel az öngyilkosságot elkövette. Két búcsúlevelet találtak, az egyik György fivéréhez volt intézve, amelyben azt írta, hogy „becsüle­tesen halok meg. Nem akarok ártatlanul bűn­hődni. Nem vonulok be a fogházba, ne­hogy szégyent hozzak nevemre és családomra.*" A másik búcsúlevél a rendőrséghez Volt intézve. Ebben is ártatlanságát hangoztatja és arra kéri a rendőrséget, hogy ne boncolják fel. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy évek előtt Hádinger Adolf egyike volt Újpest leggazdagabb polgárai­nak, ingatlanok egész tömegét mond­hatta magáénak. Budapesten is voltak házai. Igen előkelő rokon­sága közismert Újpesten, többen közülük a legelső lakói voltak IIBRRBlIBBBBfllflBBBBIBIIBBIIIBIBIBBIHII A Lindberh-gyermek gyilkosa a siralomházban Hauptmann ártatlanságát han­goztatja Hauptmann Brúnót, a Lind­­bergh-gyermek gyilkosát átszállí­­tották a trentoni fegyház siralom­házába. A szállításnál rendkívüli óvóintézkedéseket tettek. Kezeit hozzábilincselték az őt kísérő tisztviselő és fegyőr kezeihez és a kocsit fegyveres csapatok kísér­ték motorkerékpáron és autókon. A fegyház folyosóit éjszaka ha­talmas fényszórókkal világítják meg, hogy Hauptmann szökését lehetetlenné tegyék. A megjelent újságíróknak Haupt­mann csak ennyit mondott: — Ártatlan vagyok! Látogassa­tok majd meg az új börtönben. Később két újságírónőnek kije­lentette, hogy véleménye szerint egy Fisch Izidor nevű ember a tettes. A trentoni fegyházba való meg­érkezése után Hauptmannt azon­nal zárkájába vezették, amely csak hat lépésnyire van a reá várakozó villamosszéktől. Egyébként Hauptmann egyik vé­dője útján nyilatkozatot adott, amelyben „Isten színe előtt esküszik, hogy ártatlan.** Kijelenti nyilatkozatában, hogy nem ő rabolta el a Lindbergh­­gyermeket és semmi köze az egész ügyhöz. Az ítélet szerinte súlyos igazságügyi gyilkosság. Hauptmann anyjának Hoff­man­­hoz, New Jersey állam kormányzó­jához intézett kegyelmi kérvényére a kormányzó azt felelte, hogy csak akkor foglalkozhatik a kérvény­nyel, ha azt mint a kegyelmi ta­nács tagjához intézik. Az Amerikában élő németek külön gyűjtést indítottak meg Hauptmann fellebbezési alapja javára. A Lindbergh-gyermek volt dajkájának, Gon Bettinek 6000 dollárt ígértek, ha megírja emlékiratait, de a dajka ezt visz­­szautasította. Egy mulató tulaj­donosa az esküdtszék minden egyes tagjának heti 300 dollárt és az esküdtek fejének 400 dollárt ígért, ha mutatványos körútra mennek vele az Egyesült Álla­mokban. Olcsó libatoll lestér lesn­atlan 50 iill., fosztott 2.—.­­., p. pelyhes 3.50 P. Párna jó angunból 2­­­g. tollal 4.50, 6 —, T.50 P. Dunyha 4 kg. tollal 14 —, 10.— P., félpehellyel 20.— Pengő SACHSEL, BUDAPEST, DOB-U. 3. is­ ­ Amerika részt vesz a támadást kizáró szerződésben. A világ bé­kéjének­ megszervezése a londoni egyezmény után úgy látszik, roha­mosan nekilendül. Hull amerikai külügyi államtitkár feltűnést keltő beszédben körvonalazta az Egye­sült­­Államok külpolitikáját. Töb­bek között azt mondta, hogy Ame­rika távoltartja magát ugyan Európa politikai és gazdasági vi­szályaitól, de a béke megszilárdí­tásában részt kíván venni. Részt­­vett a­­ Kellog-szerződésben is és most részt fog venni egy támadást kizáró szerződés megkötésében és el van határozva, hogy háborús veszély esetén a béke megmentésé­ről tanácskozásokat folytat és nem fogja megakadályozni a tá­madó állam elleni nemzetközi fel­lépést. A fegyverkezési verseny megszüntetése a legfőbb előfelté­tele annak, hogy Amerika közre­működjék a­ béke biztosításában.

Next