Friss Ujság, 1935. március (40. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-01 / 50. szám

. Dr. Oetker-féle fényképes receptkönyvet, melyet ingyen és bérmentve küld kívánságra: dr. O­e­t­k­e­r tápszergyár, Budapest, vill., Conti ucca 25 ben álló vendégipari rendezés al­kalmával a kormány szociális szempontokból a kocsmaiparban lévő kisegzisztenciák megélhetését bizonyos közszükségletszerű jog­­ki­terjesztéssel megfelelően alátá­masztja, ami bizonyára közmeg­nyugvást kelt a nehezen küzködő kocsmárosság körében. 3000 munkanélküli jut keresethez Kispesten Nagyszabású közmunkák indul­nak meg áprilisban Kispest egymillió 250 ezer pengő kölcsönt kap az OTI-tól, ötszáza­lékos kamat fejében és ezt az ösz­­szeget nagyrészt közmunkákra fordítja. Molnár József dr. pol­gármesternek régi terve, hogy a vízvezeték hálózatot az egész vá­rosban kiépítsék, amihez még 20 kilométer hosszúságban kell le­fektetni a vízcsöveket. Ugyancsak kiépítik a csatorna­hálózatot a város belterületén, háromezer da­rab vízórát állítanak fel, felépítik a nagy, modern közvágóhidat és ezeket a közmunkákat április kö­zepén feltétlenül megindítják. Az OTI-kölcsönből­­kifizeti a város a 250 ezer pengős tartozását, ame­lyért hatszázalékos kamatot kel­lett fizetni. A közmunkák céljára azonban még 500 ezer pengőt kap a város a Tröszt villamossgi válla­lattól a most megkötött villany­­szerződés alapján. A szerződést 10 évre hosszabbították meg és ezért 800­ ezer pengőt kap a város, ami­ből egy összegben azonnal folyó­sítanak 500 ezer pengőt, a többit pedig évi részleteidben. Ugyan­ekkor a szerződés értelmében Kis­pest évi 55 ezer pengő részesedést kap a vállalat jövedelméből. A villanydíjakat 5,2 fillérről 4,5 százalékkal szállították le. Kispestet eddig a Beszkárt látta el világítási árammal. Amikor a HÉV kisajátításával a kispesti Beszkárt-villamostelep a Tröszt­nek jutott, Kispest új szerződés megkötését követelte. Erre csak olyan feltétellel volt hajlandó, hogy leszállítják a villanyáram díját és nagyobb jövedelem része­sedéshez juttatja a vállalat a vá­rost. Kispestnek tehát bőven van pénze közmunkákra, úgyhogy 2500 —6000 munkanélkülit tud majd ke­resethez juttatni a legrövidebb időn belül. Erre annál is inkább szükség van, mert a szeméttelepen végzett munkálatokkal rövidesen végeznek. Tiszta lelkiismeret Bíró: Talán megfizette önt a vádlott, hogy ennyire kedvezően vallotta? Tanú: Dehogy is, nagyságos bíró úr, még ő tartozik nekem! FRISS ÚJSÁG 1985 március 1, péntek ’ Szívek hangja A legnemesebb és legtitokzato­sabb hang a világteremtésben. Kilépett a káoszból és megjelent a földi tereken az ember: a szív dobbanása. A lüktető szív hangja dalol és sír az űrben. A lüktető szív vércsöppjei és hulló könnyei jelzik az ember útját. Az elgépe­­sített világ felfedezte és meg­találta a gépesített embernek a szívét. Ráébredtek, hogy a tech­nika századában, a százmérföldes sebességgel rohanó világban le­marad, romlik, állandóan vonag­lik a lüktető szív. A gépszázad géplelke odahajlik a szív fölé és megállapítja, hogy gyógyíthatat­­lanul szenved, kifullad, nem bírja. A lüktető szív hangját fogja hall­gatni ezer kilométereken át az a szívgyógyító-állomás, amelyiket most Rómában állítanak fel. Ten­geri hajókon, távoli földrészeken, exotikus vidékeknek a telepein szineres­ leadókészülékeket fog­nak felszerelni a tudósok és ezek a készülékek továbbítani­ fogják a római orvosi rádióközpontba a betegeknek szívhangjait, hogy az­után a tudósok a megfigyelés alapján azonali tanácsokat adhas­sanak szikratávíró segítségével. A gyógyító tudomány versenyre kel a romboló tudománnyal. Mi­után majd a mérges gázok, a fegy­vergyárak ezertorkú fenevadjai szétmarcangolják az emberi szi­vet, következik a szivrádió, meg­hallgatja az átharapott sziveknek végső vonaglását és gyors taná­csokat fog adni. Talán a világnak minden pont­ján minden államférfinek az asz­talára oda lehetne szerelni azt a bizonyos felvevőközpontot, ame­lyik a népmilliók szivének hang­jait továbbítja. Hadd orgonázzák ezek állandóan, mi fáj, mi sír és mi könyörög az emberiség szivé­ben gyors segítségért. Ha egyszer a felvevőkészülékek valamennyien leadnák a S. O. S.-jeleket, támadna olyan hangverseny, aminől még a bábeli zűrzavar óta nem hallott az emberiség. Csak az kellene, hogy meg is értsék a hangokat azok, a­kiket illet és cselekedjenek is a szikratávíró gyorsaságával. Lakatra járó zsebekkel látta el kártyamestereit a birkózó világbajnok Weisz Richard rágalmazóját elítélték Weisz Richard volt olympiai birkózó-bajnok, a Néparéna cir­kusz igazgatója néhány évvel ez­előtt Árvai Rezső fővárosi cirku­szával egyesítette vállalatát. Nem­sokára összevesztek, mire Weisz Richard bizalmas körben röpiratot terjesztett, amelyben Árvai műkö­dését kedvezőtlen színben tüntette fel. A támadásra Árvai is röpirat­­tal válaszolt, amit a főváros tör­vényhatósági bizottsági tagjainak is megküldött. Weisz Richar­d az éleshangú röpirat miatt, sajtó út­ján elkövetett rágalmazásért fel­jelentést tett Árvai ellen. Mindkét fél kérésére a bíróság széleskörű bizonyítást rendelt el. A bíróság kihallgatta Kovács József színészt, aki azt állította, hogy Weisz Ri­chard egy kártyaklub igazgatója és pinka bérlője volt és különféle visszaéléseket követett el. A tanú előadása szerint Weisz több alkalommal meg­­motoztatta a kártyamestereket, mert attól félt, hogy a nyereség­ből néhány pengőt elrejtenek. Szász Sándor és Roboz Aladár kártyamester szerint Weisz olyan kabátokkal látta el őket, amelyen lakatra járó zsebek voltak. A pénzt, amit a nyerőktől kaptak, be lehetett a zsebbe­­ tenni, de ki­venni csak úgy tudták, ha előbb a lakatot leszedték róluk. Bucsinszky Lajos kávéháztulaj­donos elmondotta, hogy Weisz Ri­chard 20 ezer pengőt ajánlott fel neki arra az esetre, ha beveszi a pinka­bérletbe. A 20 ezer pengőért havi ezerpengős jövedelmet követelt. A veszteségekből nem akarta ki­venni részét, ezért azután az Ar­tista Klub élére állott. Sándor Jó­zsef, az Artista Egyesület elnöke arról beszélt, hogy Weisz Richard külön helyiséget kért tőle, amely­ben játék után a kártyamestereket megmotozhassa. Csak azzal a fel­tétellel volt hajlandó lemondani igazgatói állásáról, ha az Artista Egyesület neki napi ötven pengőt fizet. A volt birkózó világbajnok, Weisz Richárd védekezése támadás volt Árvai ellen. Elmondotta, hogy Ár­vai, mint a Beketow-cirkusz igaz­gatója, jegycsalást követett el, amit ő jelentett is a fővárosnak. Nem állította, hogy Árvai ebből hasznot húzott volna, de a csalást mégis el­követte. Tiltakozott az ellen, hogy munkabérlő lett volna. Beismerte, hogy a kártyamesterek részére la­kattal zárható zsebeket készíttetett, de ezt azér­t tette, hogy az érdekü­ket megóvja. A kabátok különben sem kerültek használatba. A bíróság Árváit sajtó útján el­követett rágalmazásért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A kispesti kutyamészáros szörnyűségei Nők társaságában költötte el a kutya- és macskapecsenyét Egész Kispestet izgalomban tartja a kutya- és macskamészárszék le­leplezése. Engler József kárpitos­­mester, a kispesti kutyák és macs­kák réme a Szigligeti utca 33. sz. alatt saját szép kőházában lakik. Róla állapította meg a város állat­orvosi hivatala, hogy összefog­­dossa Kispesten a kutyákat és macskákat, lebunkózza szegény páriákat és azután hölgyismerőseinek társaságá­ban lakornázik a kutyák és macskák húsából. Engler József háztulajdonos létére is nyomorgó, szegény ember oly­annyira, hogy a Kispesti szemét­telepen dolgozik, mint inségmun­­kás. A Szigligeti utca 33. számú házban csütörtökön délelőtt újabb helyszíni szemlét tartottak a ható­ságok és megdöbbentő látvány tá­rult eléjük. Mindenekelőtt Eng­ler József fáskamrájába léptek be, amely tele van véres kutya- és macskacsontokkal. A kamra dön­gölt földjét kutyaszőr, csontok, zsírdarabok, húscafatok, szemét, piszok és papírhulladék borítja. Egy fazekat is találtak, amely színültig tele volt vízzel és a ház­beliek vallomása szerint ebben szokta áztatni­ a húsdarabokat a kutyahúst kedvelő kárpitosmester. Engler lakását igen elhanyagolt állapotban találta a bizottság. A házbeliek elmondották, hogy Eng­­lernél állandóan vonítottak és vi­sítottak a macskák, amelyeket az udvar egyik sarkában szo­kott lebunkózni. Az állatok kivégzéséhez meghívta fiatalkorú ismerőseit, akikkel az uccákon barátkozott össze. A közel­múltban azzal dicsekedett, hogy pompás lakomát csapott, angora­­macskát evett és ennek, szerinte, jobb a húsa, mint a csirkéé. Kide­rült, hogy Engler József nemcsak a kutyáknak és a macskáknak volt a réme, hanem csapdával fogta a galambokat és verebeket is. Egyébként a macskákat is saját találmányú csapdájával fogta el. Érdekes, hogy az állatok, mintha megérezték volna benne az ellen­séget, szűkölve menekültek előle, úgy hogy Engler az utóbbi idő­ben már alig jutott zsákmányhoz. A bort is rendkívüli mód kedvel­te a kutyák és macskák ellensége. Egy hajtásra ivott meg egy liter bort és keresetét mindig elitta. Gyakran volt részeg és a házban sok nő látogatta. A hatóságok folytatják a vizsgálatot és ennek befejezése után döntenek majd ar­ról, hogy a jövőben miképp aka­dályozzák meg Engler Józsefet a kutyák és macskák ellen irányuló irtóhadjáratában. Bűnvádi feljelentés Winter Sándor filmbankár ellen Hitelezési csalással vádolja egy déligyümölcskereskedő Winter Sándor, a City Filmipari Részvénytársaság igazgatója fize­tési nehézségekbe került és a hite­lezők bizottságot küldtek ki Win­­ter vállalatai anyagi helyzetének felülvizsgálására. A vizsgálatot nagyon megnehezítette az a kö­rülmény, hogy Winter Sándor nem tartózkodik Budapesten és jólle­het, hogy a hitelezők mindent el­követtek, hogy Wintert hazaté­résre bírják, ez mindeddig még nem történt meg. Csütörtökön az­után az egyik hitelező, Ravics József déligyümölcsnagykereskedő hitelezési csalás címén feljelentést tett Winter Sándor ellen és ebben azt adta elő, hogy 510 ezer pengőt bocsátott ren­delkezésére, aki ebből a pénzből készítette el a Bál a Savoyban című filmet. Ra­vics feljelentésében nemcsak az 510 ezer pengőt követeli Winter Sándortól, hanem az elmaradt hasznot is, amelyet 200.000 pengő­ben jelölt meg. A feljelentés ügyé­ben a rendőrség megindította a nyomozást, a feljelentés azonban rögtön visszavonható, ha Winter Sándor megjelenik Budapesten és megegyezik feljelentőjével. Win­ter Sándor budapesti irodája sze­rint a feljelentésnek nincs bűn­vádi alapja, csupán elszámolási különbözetről van szó és remélik, hogy békés egyesség útján intéző­dik majd el az ügy. A rendőrség megállapítása szerint Winter a magyar hangosfilmek gyár­tásánál szenvedett nagy káro­kat. A filmvállalkozó irodája bejelen­tette a rendőrségen, hogy Winter Sándort felhívták telefonon Lon­donban, ahonnan azt üzente, hogy azonnal útnak indul és Budapest­re jön, hogy ügyeit tisztázhassa. Mindenütt kapható a friss Ujsag Szines Regénytara új kötete: Aza­gioi | 100 oldal, 10 fillér #

Next