Friss Ujság, 1935. április (40. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-02 / 75. szám

, S­­uj#fkra fi filiér ';"s *pn-2. / 42e évfolyam,, szánt__________________________ Budapest, 1935 Április 2, kedd IBeilTIMJI! NAPILAP m Szerbesztesési és umd­umm-E!CflX«té*9 a»8 MM MM Mi [■§ HK jM| MM, M BUDAPEST, (Helyben és vidéken) Wm fX ff Ki B SSTSa fijgji 4RPB VE, NAGYMEZŐ UCCA * r nlou Ud«Ab==E~.— & nyilt választás meglep® szenzációi 30 régi képviseUS kibukott az elmó választási menetben — Griger miklós9 &ailm)ic§Mit Qyörgy őrgróf, Meggmegi«1Uss9 ‘Berki Gyula, Mázár miklós, Mzettler Jenő, ‘Penyé­­ttliksa a nyílt szavazás aldozatai — &az elvérzett ellenzék súlyos panaszai a hivatalos nyomás ellen • nagy veszteséget szenvedtek a független kisgazdák is tyeszkedvék 145 ezer szavazóin az urnák Nyílt szavazás mellett senki sem várta és senki sem várhatta, hogy tiszta képet kapjon a ma­gyar nép meggyőződéséről, el­határozásáról, hogy mit akar és hogyan akarja. Nyíltszavazásos rendszer mellett csak úgy vála­szolhatott, ahogy válaszolt, ahogy az ajánlási listákkal ázott játék parancsolta. Az eredmény tehát senkit sem lepett meg. Száznyolcvannégy kerületnek szinte a kilencven százaléka a kormánypárt. Maga a kormánypárt is meg­hökkenteni áll ez előtt az ered­mény előtt. Túl nagy a győze­lem. Most már tisztán látható, hogy az új törvényhozásban­­ nagy magyar kérdések és a sorsdöntő reformok aligha ke­rülnek a parlamentarizmus tör­vénye és hagyományai szerint minden oldalról megvilágított lelkes, eleven vita központjába, mert csak töredék­pártok gyenge ellenzéke áll majd szemben a kormány táborával. Ez a párt a nyíltszavazásos uralmi rend­szer jóvoltából tehet, amit akar, de a felelősség is hiánytalanul, teljes egészében az övé marad. A reformkor miniszterei nem győzik elégszer ismételni és hangsúlyozni, hogy sorsdöntő idők előtt állunk. Nos hát, a magyar sors e döntő korszaká­ban a kormány tábora a nyílt szavazás révén vállalja az el­jövendő korszak minden lépésé­nél a százszázalékos felelőssé­get. Hinni akarjuk, hogy tuda­tában is van ennek a felelősség­nek. Ha pedig tudatában van, magának is éreznie kell, hogy egy reformkorszak minden döntő elhatározása emelkedett kritikát követelne. Emberekre volna szükség, akik észreveszik a hibákat, akik rámutatnak az érem másik oldalára is, akik szakértelemmel, tudással, lelki­ismerettel segíteni tudnának komoly alapot vetni a tervezett reformok alá. Hinni akarjuk, hogy az első választási eredmé­nyek után a kormány maga fog segédkezet nyújtani arra, hogy a komoly kritika szószólói tel­jesen ki ne maradjanak abból a gyülekezetből, amely most ilyen könnyen ül be a magyar törvényhozás házába. Az or­szágház a magyar alkotmányos­ságnak a vára a magyar állami élet és Magyarország csak ad­dig él, amíg népéből ki nem hal, meg nem rokkan, meg nem törik a hit ebben az alkotmányosság­ban, amely a Kossuth Lajosok, Széchenyi Istvánok, Deák Fe­­rencek, Szilágyi Dezsők alkot­mánya volt. Titkos szavazás Újpesten. A pestkörnyéki kerületben vasárnap és hétfőn választott a kerület népe. Ebben a kerületben titkosan folyt a szavazás. Képünkön látható a szavazófülke, amelyben a választó senki által sem ellenőrizheti módon helyezi el a keresztet a neki tetsző lista mellett. Amikor ezt a műveletet befejezte, szavazócéduláját borítékba zárva jelentkezik a választási biztos előtt és átadja borítékba zárt titkos voksát. 132 kerületben győzött a kormánypárt A vasárnapi nyíltszavazásos vá­lasztás eredménye a kormánypárt számára máris biztosította az óriási többséget, amilyenhez ha­sonló Magyarországon a koalíciós kormányzat óta még nem volt. 175 nyíltszavazásos kerületben­­ volt választás és ennek eredmén­ye­képpen 102 mandátumot hódítottak el a kormánypárt részére. 130 hi­vatalos és két nemhivatalos kor­mánypárti jelölt jött be és a ma­radék mandátumokon a nyíltsza­­vazásos kerületben résztvevő pár­tok osztozkodtak. Az elosztás vég­eredménye megdöbbentő vesztesé­get tüntet fel az egyes pártokra nézve. A kormánypártot kivéve, a poli­tikai pártok a nyíltszavazásos vá­lasztáson csúnyán póruljártak. Lehengerelték, felmorzsolták, ösz­­szetörték őket. A legfeltűnőbb a független kisgazdapárt veresége, amely 71 kerületben állított jelöl­tet, de csak 17 képviselőt tudott behozni. 54 jelöltje csúfosan el­vérzett abban a küzdelemben, a­mely a kormánypárttal kötött paktum felborulása után csak­ugyan komoly harc volt, miután a kormánypárt vezetői őszintén megmondották, hogy a kisgazdák ellen „megteszik a szükséges in­­tézkedést". Megsemmisítő vereséget szenve­dett a kerszténypárt, amely csak három képviselőt tudott behozni, egyrészt a hivatalos nyomás miatt, de azért is, mert a párt több tagja nem vette komolyan az ellenzéki­séget és a kormány felé kacsinga­tott A királypártiaknak is csak egy mandátumot sikerült nagyne­­hezen megszerezni. A még hátra­lévő nyíltszavazásos kerületek ezen az arányszámon nem sokat fognak változtatni. Máris előre le­het látni az új képviselőház össze­tételét. A kormánypárt legalább 164 mandátummal fog rendelkezni, a kisgazdák legjobb esetben 22 mandátumot szereznek, a keresz­ténypárt a titkos kerületeket is számítva talán 16 mandátumig jutnak, a szociáldemokraták 15-ig,­­ a szabadelvű párt 7 mandátumot Kormánypárt 132 Kisgazdapárt 17 Kereszténypárt 3 Pártonkívüli 8 Királypárti 1 Nyilaskeresztes 1 Reformnemzedék 1 Munkáspárti 1 Pótválasztás 11

Next