Friss Ujság, 1935. augusztus (40. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
IA A ~ Q 77 v * WGi 1 ara 6 fillér Má 42. évfolyam, 173. szám_____________________Budapest, 1935 augusztus 1. csütörtök Előfizetési ári_________________ ___ M POLITIKAI NAPILAP (Helyben és vidéken) guug gg gg ■ M ^^k _____ Sgyetfévre* .* 4 P 4° IBB f| 8?® jj B I ffik” A sierte.*fo*e«esm«dMif.t.i, kOrlásban az elvnzetésskr kétszeres ■HH IflfsS m Nfafik BB @3 B La BUDAPEST, mmsr.rr.rm.| Iiluu IIllVHil Vasárnap ...... 12 fillér ■ Hl 1a W&r vggp VSBW ^8? ■ Ivl Telefon:*24-2-99 Súlyos szerencsétlenség a Radiator-gyárban Elvágta Imádottja torkát a csalódott legény Elnémulnak ma éjszaka Budapest utcáin az idegiűrészelő autódudák, rádióhangszórók és egyéb, nem mindig kellemes megnyilvánulásai a mai életnek. A csendrendelet paragrafusait jótékony idegcsillapítónak és megnyugtatónak szánták. A pesti ember mindenesetre hálás mindenért, amit jószándékkal kap, de a lelke alján valami olyasmit érez, hogy amíg az idegei rendben voltak, amíg a gondjai, terhei, bajai túl nem nőttek a nyakán, évek hosszú során észre sem vette, hogy az élet milyen fokozódó ritmussal zakatol az ablaka alatt. Valahogy jól esett az a tudat, hogy az élet lohol, az élet forgalma egy pillanatra sem áll meg s ebben a zakatoló, forgó nagy ördögmalomban egyre több és több ember találja meg a boldogulását. Amíg a nép széles rétegeinek megvan a mindennapi kenyere, megvan a házbére, biztosítottnak tudja nemcsak a holnapját, de a holnaputánját is, addig autódudaszó mellett is igen jól aludt. Csak amióta álmatlanul forog mindenki a gondjai terhe alatt, amióta érzi a feje tetejére állított világ nyomorúságát és gondját, vettük észre túlzott érzékenységgel, hogy különböző kellemetlen neszek, füttyök, dudák és sípok törik meg az éjszakák csendjét. Szép tehát a csendrendelet és a megnyugtatónak szánt idegkúra, de nagyon is alapos a gyanúnk, hogy sokkal mélyebben és meszszebbről kellene kezdenünk a kúrát, hogy visszaadjuk százezrek és milliók éjszakai nyugodalmát Budapesten és az egész világon. Mennyivel kevesebb lenne a szórakozott, az úttesteken szabálytalanul kóválygó és gondjain töprengő ember, mennyivel kevesebb a szerencsétlenség, mennyivel több a léke, a zavartalanul átalakult, kipihent éjszaka, ha a nyomorúságon, a nép lelki egyensúlyán sikerülne könnyíteni. Százezrek és százezrek azt se tudnák, hogy autóduda van a világon, ha nem szorongatná őket álmatlan éjszakákon át a fenyegető holnap veszedelme, amikor hátbért kell fizetni, amikor lejáró kötelezettségek rémei tartják ébren a kispolgárok ezreit. Csendet az uccára, de csendet a leltekbe, békét és harmóniát, hogy visszatérhessen az az idő, amikor nem számláltuk a nyugtalanító zajokat. Napjában háromszor egy-egy órára nyílik meg a pesti szegények ingyen-gyógyforrása Déli tizenkét órát fújnak a gyárak kürtői. Erre a jól ismert hangra egyszerre népes lesz a Városligetnek a Széchényi-fürdő körüli része. Meggörnyedt anyókája, munkásemberek, gyermekek jönnek, mintha a földből ugrottak volna elő. Valamennyien a Széchényi-fürdő falába épített kúthoz mennek. A kút csövéből megindul a víz és víganragyogva, nagy gőzfelhőket eregetve tör elő. A szegényes táskákból, szatyrokból előkerülnek a bögrék, üvegek és a szegények sorba állnak a csap előtt. Azután ki-kinyül a lépcsőkre és ott helyben isszameg az artézi forrás egészséget adó, forró vizét. Sokan haza is visznek magukkal belőle a családnak, vagy hogy estére eltegyenek maguknak. Öreg, töpörödött anyóka nagy kortyokat húz a bögréjéből. Naponta kijár a forráshoz. A víz nagyon jót tesz neki. Közben a kút szájánál egyre nagyobb a forgalom. Jönnek-mennek a szegény emberek és merik, viszik az áldott, gyógyító hatású vizet. Napjában háromszor, reggel 6—7-ig, délben 12—1-ig és este 6—7-ig folyik a fürdőépület falába épített kútból a főváros szegényei számára az artézikút forrásának ingyen vize. Senkisem tudja, hogy miért korlátozzák napjában háromszor egyegy ivás turnusokba a vízmerítést A föld ingyen adja, bőséges menynyiségben adja. Egy kis jóakarattal, rendszerváltozással meg lehetne csinálni, hogy a szegények egész nap hozzájussanak. Sorba állnak a szegények az artézi kútnál, hogy hozzájussanak az ingyenvízhez. iimmmiiimmmimtiimiimmimmiiiHgBimimiiiiimmmiiiiiiismiiiimiemiiiiiiiiBiiim A munkaadók sokallják, a munkások keveslik a munkabér- és munkaidő-rendeletet A két szociális rendelet sok hibát orvosol, de még többet hagy orvosolatlanul A költségvetési vita alkalmával a kormány bejelentette amt a rendeletet, amely szabályozza a 48 órás munkaidőt és szabályozza a munkabéreket is. A miniszterelnök akkoriban rámutatott arra, hogy a kormány e két rendelet megalkotásánál nagy figyelemmel lesz a munkauzsora megszüntetésére és külön elbírálás alá fogja venni a gyermekek, valamint a nők munkaidejének kérdését is. A most megjelent két kormányrendelet már ebből a szempontból is hiányos, mert sem a gyermekek, sem a nők munkaidejének kérdéséről nem tartalmaz semmiféle intézkedést. Váratlanul érte a közvéleményt, hogy a kormány az érdekeltek meghallgatásának csaknem teljes mellőzésével a legsürgősebben nyilvánosságra hozta a rendeletet. Mint értesülünk, ennek oka nem is annyira az építőipari sztrájk elmérgesedése, hanem főképpen az a törekvés, hogy megakadályozzák az újpesti asztalosiparban az újabb sztrájk kitörését. Újpesten ugyanis az átmenetileg 58 órás munkahétben történt megállapodást a munkáltatók nem tartották be és újra 70—80 órát dolgoztattak a munkásokkal. A 48 órás munkaidőről szóló rendelkezés egyelőre csakis az asztalosiparra és a rokonszakmákra érvényes. Ennek a rendeletnek általánosításánál figyelembe kívánják venni a különféle ipari szükségleteket és ennek megfelelően a rendelet kivételezésekre nyújt módot Az mindenesetre haladás, hogy 1 dy órát meghaladó túlórázást legalább 25 százalékos felárral kel megfizetni a rendelet szerint. A legkisebb munkabér megállapítására vonatkozólag a rendelet paritásos vegyes bizottságok felállítását írja elő, amelyben pártatlan vagyis sem a munkaadóhoz, sem a munkásokhoz nem tartozó tagok is részt vesznek. Az általuk meghozott határozatot az egyes munkabérekre vonatkozólag a miniszter hozzájárulása emeli törvényerejűvé. A két rendelet az érdekeltek kö-