Friss Ujság, 1935. augusztus (40. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-17 / 187. szám

1985 animnsztui 18, vasárnap FRISS ÚJSÁG Misszakaszt a Héven a környéki lakosságnak Viteldisanarchia Cinkota, Ilona­telep, Kis- és Nagy­marcsa között ígérgetés helyett most már va­lóban cselekedni kell, le kell törni a tarthatatlanul magas HÉV vi­teldíjakat, amelyek kerékkötői a környéki lakosság­ boldogulásá­nak. A gödöllői vonal mentén, ahol kizárólagosságot élvez a HÉV, mert nincs más közlekedési e­sz­­köz, elsorvadnak a községek. Kü­lönösen sokat szenved Kistarcsa, amelynek Mátyásfölddel sűrű a kapcsolata. A gyermekek ide jár­nak iskolába, az asszonyok az it­teni piacokat látogatják és a nyúl­farknyi útért, amely alig tesz ki hzaz kilométert, 82 fillért számít a HÉV. Ugyanezért a pénzért 27 ki­lométeres távolságot lehet be­utazni a MÁV-on. Kistarcsa, Nagy­­tarcsa, Cinkota és Mátyásföld la­kossága a beadványok egész­­sorá­val ostromolja évek óta a HÉV, illetve most már a Beszkárt igaz­gatóságát, hogy csökkentsék a vi­teldíjakat és teremtsenek olyan közlekedési politikát, ami az utazóközönség érdekeit is figye­lembe veszi, sőt arra is rámutat­tak, hogy a HÉV is jobban jár, ha olcsóbb tarifával fokozza a félig üresen járó vonatok kihasználá­sát. Most újabb erélyes mozgalom indult a tűrhetetlen állapotok meg­változtatására. Öt érdekelt község, Kis- és Nagytarcsa, Ilonatelep, Cinkota és Mátyásföld negyven tagú küldöttséget alakítottak és Veress Ferenc kistarcsai főjegyző vezetése alatt pana­sziratot adnak át a Beszkárt és a főváros vezető­ségének és sürgős viteldij rendezést kérnek. Rámutatnak az iratban arra, hogy Cinkotáról Ilonatelepre 20 fillér a viteldij, holott egészben véve egy állomásról és igen rövid útról van szó, aminél három-négyszer na­gyobb utakat hatfilléres kissza­­kaszjeggyel lehet megtenni Buda­pesten a Beszkárt kocsijain. Ilona­­teleptől Kistarcsáig szintén egy állomásról van szó, ez az út ugyan­csak rövid, de itt már 30 fillérbe kerül a viteldíj. A legfurcsább azonban, hogy aki Cinkotáról köz­vetlenül utazik Kistarcsára, an­nak 62 filléres jegyet kell váltania, holott ha először Ilonatelepig, in­nen pedig Kistarcsáig vált jegyet, akkor az út csupán 50 fillérbe ke­rül. Hogy ennek a jegypolitiká­­nak mi az értelme, azt senki sem tudja, talán maguk a HÉV vezetői sem értik. A lakosság azt követeli, hogy a viteldíjakat az egész vona­lon szállítsák le, a rövidebb útvonalakon pedig ha­ ladéktalanul léptessék életbe a kis­­szakaszt, ami némileg enyhítené az eddigi kirívó igazságtalanságo­kat. álmában agyonverte mostohaapját a budai péksegéd Anyám védelmében gyilkoltam — mondja zokogva a rendőrségen Takács István —­­Hullai József budai pékmester viharos családi élete Kilenc husángcsapással végzett áldozatával a gyilkos fiú Véres bűntény híre riasztotta fel szombaton a kora reggeli órák­ban a budai Naphegy környékét. A Zsolt utca 7. számú háromeme­letes bérház előkertjében baltával agyonverve találták ifjabb Gallai József­ pékmestert. A bűntény fel­fedezését a 4030. számú rendőr­őrszem jelentette a főkapitány­ságra, ahonnan a rendőri bizott­sággal azonnal a helyszínre robo­gott a mordautó, amelyen gyil­kossági bűnügyekhez szoktak ki­vonulni a rendőrség emberei. A Zsolt ucca és Medve ucca sarkán lévő vöröstéglás épület előtt ek­kor már a kíváncsiak százakra menő tömege álldogált. A bérház öt méter hosszú előkertjében egy sodronyos nyári ágyon gyapjú­­takaróval befedve feküdt if­j. Gallai József pékmester holt­teste. Amikor a takarót felemelték, bor­zalmas látvány tárult elő. A pék­mester feje felismerhetetlenségig össze volt zúzva, agyveleje kilocs­­csant, párnája és ágyneműje tele volt alvadt vérrel. A rendőrorvos megvizsgálta a holttestet. Körülbelül kilenc hatal­mas fejszecsapás érte a koponyát és ezek közül három feltétlenül halálos volt. A halálos sebek kö­zül az egyik a jobb homlokon volt, 5 centiméter hosszú tátongó mély seb volt ez, a másik fejszecsapás a baloldalon érte a szerencsétlen ember fejét és a szemöldöktől a fülkagylóig felhasította a kopo­nyát. Ettől az ütéstől loccsant ki Gallai agyveleje. A többi csapás kiütötte az áldozat mindkét szemét, tövig levágta orrát és fülét, úgyhogy amikor a rendőri bizott­ság megtekintette a meggyilkolt pékmester fényképét, az összeron­­csolt fejről nem lehetett őt felis­merni. Ki a gyilkos? A helyszíni vizsgálat rögtön meg­kezdődött. Amiként ilyenkor szo­kásos, mindenekelőtt azt igyekez­tek tisztázni, hogy gyilkosság, avagy rablógyilkosság történt-e. Percek alatt tisztázódott, hogy nem történt rablógyilkosság, az áldozattól semmiféle holmit nem vittek el. A következő kérdés, amelyet a rendőri bizottság feltett önmagá­nak, ez volt, miért gyilkolták meg Gullai Józsefet. A feleletet is gyorsan megtalálták. Ifjú Gullai József pékmester csakis bosszúnak eshetett áldozatul. A nyomozás most már ezen a fo­nalon haladt tovább és elsősorban tisztázni igyekeztek Gullai pék­mester családi körülményeit. Ki­derült, hogy a pékmester, aki a Zsolt utca 7. számú ház első eme­let 7-es számú szoba-konyhás la­kásában lakott feleségével, szüle­tett Takács Ilonával és mostoha­fiával. Takács István 23 éves pék­segéddel, valamint 9 éves Juliska nevű keresztleányával, hosszú idő óta rossz viszony­ban volt a feleségével. A házastársak között napirenden voltak a civódások és veszekedé­sek, amiket az váltott ki, hogy 8 pékmester gyakran kocsmázott és részegen járt haza. A Zsolt ucca 7-es számú házban van a meggyil­kolt ifjú Gallai József pékműhe­­lye is, ahol Takács István 23 éves mostohafia és Nusszer Sándor pék­segéd dolgozott. Felfedezik a véres bűntényi Nusszer Sándort hallgatta ki először a rendőri bizottság. A fia­talember elmondotta, hogy a kora hajnali órákban szokták kezdeni a munkát a péküzemben. Szomba­ton hajnalban 4 órakor érkezett meg Nusszer, a házfelügyelő nyi­tott neki kaput, felment az első­emeleti szoba-konyhás lakás felé, ahol Gullai és családja lakott. Be­zörgetett a konyhaablakon, mire Gullai József­né kiadta a pékü­zem kulcsát a segédnek és Nusszer Sándor lement a pincehelyiségbe, hogy előkészítse a sütésre a tész­tát A pince előtt lévő kis előkert­­ben egy nyugágy szokott állani a bokrok között. Sokszor megtör­tént, hogy Gallai József pékmes­ter, ha későn érkezett haza a kö­zeli kocsmából, vagy túlságosan melegnek találta az első emeleti lakást, erre a nyugágyra feküdt le és itt aludta át az éjszakát. Nusszer a hajnali félhomályban csak egy pillantást vetett a nyug­ágy felé és látta, hogy a pékmes­ter, akinek fejére fehér vászonlepedő volt terítve, a nyugágyon fekszik. Nem akarta zavarni gazdája hajnali álmát és ezért nem is szólította meg, hanem lement a pinceüzembe és meg­kezdte rendes napi munkáját. — Egy órával később — folytatta vallomását Nusszer Sándor pék­segéd — lejött a pékségbe Gallai felesége és itt segített a munká­nál. Egyszer csak Gáliainé meg­­törülgette verejtékező homlokát, megszólalt: — Sándor, kimegyek egy kicsit a kertbe, megnézem mi van az­ urammal. . Az asszony felment a lépcsőn, de rögtön visszajött és lihegve­­ így szólt: — Menjen csak fel gyorsan ma­ga is, nem tudom, mi történt az urammal. Úgy látom, hogy véres az arca. A péksegéd ezután elmondotta, hogy felment és odalépett a nyug­ágyhoz és akkor látta, hogy mi történt gazdájával. Azonnal ki­rohant az uccára és torkaszakad­­tából kiáltozni kezdett: — Segítség! Gyilkosság történt! Megölték Gallai urat! A péksegéd ezután a Madarász ucca sarkán álló 4030-as rendőrőr­szemhez rohant, aki azután telefo­non értesítette a gyilkosságról a főkapitányságot. Szorul a hurok a mostoháim közül If­ia Gallai Józsefnét, a meg­gyilkolt pékmester feleségét hall­gatta ki ezután a rendőrség. Az asszony könnyes szemekkel adta elő, hogy férje pénteken délután öt órakor ment el hazulról, a közelben lévő Csóka vendéglőben ivott és kártyázott barátaival, majd este nyolc óra tájban tért haza, telje­sen részegen. Amikor az asszony szemrehányásokat tett neki, férje hozzáugrott és alkalmazottak szeme láttára öklével mellbeütötte feleségét. A jelenetnél jelen volt Gallai mos­toha fia, Takács I­stván péksegéd is. Amikor a pékmester feleségé­nek bántalmazása után eltávozott, Gullainé így fakadt ki a fia előtt: — Ha más anyával ezt csinálná a férje, a fia már valamit a kezébe kapott volna. Gullainé nyilvánvalóan arra célzott, hogy fia nem védelmezte meg őt mostohaapjával szemben, amikor ez őt bántalmazta. Gullainé vallomásában előadta, hogy ezzel Ifj. Gullai József, Takács István, az apagyilkos. 3

Next