Friss Ujság, 1935. szeptember (40. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-01 / 198. szám
Előfizetési ért (Helyben és vidéken) Egy hónapra . . . P 40 fillér Negyedévre. . . . 4 P Hanoidon az előfűizetési ár hétszeres Egyes számára: Hétköznapon.....................6 fillér Vasárnap ...... 12 fillérFRISS UJS&C POLITIKAI NAPILAP Szerkesztéseit és kiadóhivaik BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ UCCAI Telefon: *24-2-v» Ma: Színes regénymelléklet és Friss Gyermekujság Ára 12 fillér, hétköznapon 6 fillér 42. évfolyam, 198. szám Budapest, 1935 szeptember 1. vasárnap Angoloknak eladta félországát a fekete császár Két uszály halálos Összeütközése a Dunán Szeptember a beteljesülés hónapja, szeptember a sokgyermekes anya, aki egyik szemével mosolyog, a másikkal búcsúzkodik, ilyenkor már gyümölcsben és borban ott a nap tüze s a hűvös esték lehelletében már itt az ősz. Szeptember hűvös szele már őszi gondokat muzsikál. De a szeptember sok sápadt gyermeke között legriasztóbb az iskola gondja. Ilyenkor minden gyermekes család terhe megtízszereződik és mikor a család fel akarja fegyverezni gyermekeit ismeretekkel, tudással, akkor szembetalálkozik az iskolával, ahol a magyar jövendőt nevelik és egyengetik. Ez az iskola egyre megközelíthetetlenebb, egyre drágább és minden esztendőben újabb és újabb terheket ró a terhek alatt roskadozó családra. Szeptember elején tömegesen kapjuk az ország minden részéből a gondbaborult szülők leveleit, akik mind azt kérdezik tőlünk, hogy hogyan és honnan teremtsék elő két-három fiuk és lányuk számára a beiratási díjat, a tandíjat, a méregdrága tankönyveket, az előírásos drága füzeteket? Hogyan teremtsék elő iskolába induló gyermekeik számára a vízálló cipőt, a rendes ruhát? A családvédelemnek ilyenkor kellene megmozdulnia és mindenkivel megértetnie, hogy az iskola drágasága nem családvédelem, hogy az iskolázás megnehezítése nem a magyar jövendő érdekében történik. Iskola nélkül senki sem boldogulhat, tanulás nélkül félember marad a legtehetségesebb ember is. Ahol kevesebb gyermek kerül be az iskolapadokba, ott a szegénység és a nyomorúság csak fokozódni fog. A népek versenyében mindig több és több tanult magyar emberre lesz szükség. Ezek mind olyan közismert igazságok, amelyek szeptember elején tízszeres súllyal szólalnak meg minden kispolgári család levelében. Ezeket az igazságokat ajánljuk a figyelmébe a magyar közoktatás és népnevelés hivatott őreinek és a magyar családvédelem apostolainak. Hogyan éljen meg a többgyermekes család az elkövetkező hónapokban, ha két-három gyermek iskolába indításának terhe meghaladja a család kétháromhavi jövedelmét? Berendezkedés! kiállítás (Gáspár Antal rajza a Friss Újság részére.) Hej, gyönyörű dolog a lakásművészet, „Nappal szék, éjjel ágy“ igen nagy kényelem. Amit itten látni, az csupán egy részlet. Szükség szerint ipar vagy kereskedelem Díszes közebédlő, dús asztali készlet, A feltalálója általa van jelen Jól esik magyarnak, ilyet, ha csak nézhet. Egységesen bár, de fölváltva két helyen. S ha tán nem is lehet szépen és jól lakni Abból, amit itten szemlére raktak ki, Ha nem is kapható ez a sok szép holmi, A beléptidíjat le muszáj szurkolni. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH nyerészkedni akar a Beszkárt a vizeldíjreformmal A jelentéktelen HÉV mérséklést harmincszorosan hozza be utasain a Beszhárt Az az általános felháborodás, amely a nagykörúti közlekedés rontásával kezdődött és amely a tarifaemelésről szóló hírekkel csak fokozódott, arra bízta Szénás Károly polgármestert, hogy mindenekelőtt a közlekedés kérdését tűzze a városházi feladatok elejére. Egyelőre csak bizalmas tárgyalások folynak a polgármester és a Beszkárt vezérigazgatója között, amelyekről nem szivárgott ki úgyszólván semmi, de a főváros népe bízik a polgármesternek abban a kijelentésében, hogy semmiféle árdrágításhoz nem járul hozzá. A polgármester annál inkább érvényt szerezhet ennek a felfogásának, mert — amint most kiderül — a HÉV-tarifának a fővárosi területen való leszállítása egyáltalán nem indokolja az átszállójegyek kétfilléres drágítását. A HÉV-tarifa leszállítása ugyanis mindössze csak 43 ezer pengővel csökkentené a bevételt, ezzel szemben az átszállójegyeknek az összes vonalakon való felemelése egymillió 700 ezer pengővel növelné a bevételt és így majdnem egymillió 300 ezer pengő többletjövedelemhez jutna a Beszkárt. De ha már különbséget tesznek a főváros területén és az ezenkívül lévő vonalak között és ennek megfelelően a környéki vonalak drágaságát tovább is fenntartják, nem gondolják-e, hogy jogtalan a főváros területét el sem hagyó utasokkal megfizettetni az állítólag előálló bevételcsökkenést. De minden megkülönböztetés főváros