Friss Ujság, 1935. október (40. évfolyam, 223-249. szám)
1935-10-01 / 223. szám
L , w-v, ára 6 fillér . ^— 40. évfolyam, 223. szám _______________________Budapest, 1935 október 1. kedd Előfizetési ári____________ ■ POLITIKAI NAPILAP (Helyben |j^H |B HB gj H iajBK WB __ SS ::: | 14"lD|v% 81 nsr— r INWO Ilii vAb "’NAG- ECCA* Vasárnap......................1* fillér ■ ■ ESI £2 Telefon:* 24-2-90 A kecskeméti milliós rablás izgalmas részletei Megdöbbentő testvérgyilkosság a vacsoránál Tíz mandátumot, gyermeket állította a pompázatos oltár elé a hercegprímás semmisített meg azon a napon a magyar bíró lelkiismerete, amikor az ország egyik nagy népgyűlésén a kormány politikáját bíráló szónok szavába azzal vág bele egy közbeszóló, hogy miért beszéljünk Kossuth Lajosról, hiszen Kossuth már régen halott. Nos hát, az a tíz megsemmisített képviselői megbízólevél mindennél csattanósabb választ adott azoknak, akik szeretnék Kossuth Lajost valóban elmúltnak, halottnak és mélyen eltemetettnek hinni. De a Kossuth Lajos világító szelleme és lelkiismerete nagyon is él és tündöklően világít, ime a magyar bíró lelkében, a magyar bíró jogtiszteletében, alkotmányosságában és szabadságszeretetében. A legfelsőbb magyar bíróság ormán még nem felejtették el úgy, mint az élharcosok táborában, hogy ki volt Kossuth Lajos. Mindaz a sok szó, amely az ország újjáépítéséről, a nemzet feltámadásáról és egy új ezer esztendő álmáról mostanában elhangzik és leíródik, alaptalan, üres szóvirág, ha megfeledkezünk, ha megtagadjuk vagy halottnak hisszük Kossuth Lajost. Hiszen Kossuth tanításának minden szava csak most kezdi meg lélekformáló, nemzetvezérlő útját, most, amikor a történelem százszorosan bebizonyította, hogy az 1848-iki reformok nélkül nincs számunkra élet Európában. A jobbágysorsból felszabadult rögtörő magyarra hivatkozik ma minden hangos politikai szál, nekik ígérik a telepítést, a földet, az országot, a feltámadást s a jövendőt és még sok-sok egyebet is, de Kossuth Lajost, a népjogok nagy apostolát, azt ki szeretnék felejteni az új idők reformtörekvései alól. Márpedig Kossuth Lajos nélkül, Kossuth szelleme nélkül nincs reformpolitika Magyarországon. A bírák lelkiismerete a legtalálóbb pillanatban hozta meg ítéletét, amelyivel pálcát tört a mai népképviseleti rendszer módszerei fölött. Ez a bírói ítélet a választási elnökök homlokára sütötte a bélyeget, hogy hogyan nem szabad meghamisítani a népakaratot. Ezt az ítéletet a Kossuth szelleme diktálta, bizonyságául annak, hogy Kossuth Lajos tanítása kitéphetetlenül és minden időkön át vezérlő világossága minden magyar igazságnak. A Városliget nagy lombkoronás, ősi fái is meghatva tekintettek az Iparcsarnoknak ég felé törő, klaszszikus szépségű oszlopai között felállított ünnepi oltárra, amely kimagasodott a százezernyi ember feje fölött. A lépcsőzeten bíborszínű szőnyeg futott fel a magasba. Végesvégig a fehérkaringes papok sorakoztak kétoldalt Lenn az óriási térségen az ünnepi ruhába öltözött, áhitatos közönség. Amerre csak nézett a szem, mindenütt ott volt a felnőttek között az ezernyi és ezernyi gyermek, a különböző fokozatú iskoláknak növendékei. A 26-ik katolikus nagygyűlést a gyermek jegyében tartották meg A gyermekről beszélt a hívek százezreihez dr. Serédi Jusztinián hercegprímás is a megafonon keresztül, az oltár előtt. Képünkön a narancs- és bíborszínű függönyök között arany és ezüst sugárzásban ragyogó, gyönyörű oltárt láthatjuk, előtte a hercegprímást a Szentmise alatt. Harci riadót fuj a fekete császár A négus könyörgő levelet irt az olasz királyhoz Anglia súlyos sebet ütött a békeszerződéseken Hailé Szelasszié császár bizalmas, sajátkezűleg irt levelet intézett Viktor Emánuel olasz királyhoz, akit a legdrámaibb módon arra kért, hogy akadályozza meg, hogy a két keresztény nép öldöklő háborút indítson egymás ellen. A császár arról biztosította az olasz királyt, hogy az abesszin nép nem táplál ellenséges érzületet az olaszok iránt. A császár levelét egyik francia bizalmasa juttatta el az olasz királyhoz. Ugyanekkor a négus a népszövetségi tanács elnökéhez is üzenetet küldött, amelyben a tanács figyelmét felhívja arra, hogy a folytonosan küldött csapaterősítésekkel állandóan növekszik az olasz fenyegetés. Felkéri a tanácsot, hogy tegyen meg minden óvintézkedést az olasz támadással szemben, különben elmulasztaná kötelességét, ha tovább halogatná az általános mozgósítást. A mozgósítási parancsot a császár már aláírta, de kiáltvány formájába még nem öltöztették. Ezzel szemben minden előkészület megtörtént a mozgósítás végrehajtására, melyet a határvidékeken már végre is hajtottak. Az egész országban előkészítették a nagy harci trombitákat és a régi császári palotában is felállították az óriási kürtöket. Ezek között a legnagyobb hat méter átmérőjű. Az óriási trombita felületét oroszlánbőrrel vonták be. Ezen az óriási trombitán az első kürtjelet maga a császár adja le. Hangját kilenc kilométeres körzetben lehet elhallani. Az aduai csata óta most történik meg először,hogy ezeket a harci kürtöket megszólaltatják. Úgy számítják, hogy az általános mozgósítás után a négusnak egymillió fegyverben álló katonája lesz. Ezeknek alapján azt hiszik, hogy az ellenségeskedések tizenöt nap múlva megkezdődnek. A franciák viszont úgy számítják, hogy az ellenségeskedések a jövő hét közepén már megkezdődnek. Olaszországot rádión fogják mozgósítani. Az abesszin jelentések szerint az eritreai határon tovább folytatódnak a csapatösszevonások. Abesszíniát nem fenyegeti fegyver- vagy lőszerhiány. Egyedül Antwerpenből 60 millió töltényt és 200 gépfegyvert szállítottak Abeszszinia számára. További 28 millió útban van. A fegyvereket csempészik nemcsak zongoraládákban, hanem gyümölcs- és főzelékkonzervdobozokban is. Genfben valószínűnek tartják, hogy rövidesen teljesítik Abeszszinia kérését és az abesszin határra semleges megfigyelőket küldenek ki annak megállapítására, hogy ki kezdi a támadást. Anglia válaszjegyzékét Franciaország kérdéseivel vasárnap este tették közzé. Ebben Anglia Franciaországnak arra a kérdésére felel, hogy milyen magatartást hajlandó tanúsítani abban az