Friss Ujság, 1935. október (40. évfolyam, 223-249. szám)
1935-10-01 / 223. szám
2 Gyomorrontásnál - gyorssegély gfB35EThns 3 adagos siffiflTEft esetben, ha Európa valamelyik állama erőszakhoz folyamodik. ■A jegyzék leszögezi, hogy Anglia kész együttes eljárásra minden kihívó támadás esetén. De leszögezi a jegyzék azt is, hogy a Népszövetség minden tagjának el kell ismerni, hogy a békeszerződések nem örökké megmerevített, változhatatlan dolgok. Ezzel Anglia súlyos sebet ütött a békeszerződéseken. Ennek értelmében Anglia nem védheti meg Memelt, Ausztriát és Erdélyt azok ellen, akik ma csak fenyegetnek, de holnap már meghódíthatják a területüket. Lávai francia miniszterelnök újból arra kérte Angliát, hogy adjon külön biztosítékokat a memneki és az osztrák kérdésben. Ezenkívül a francia vezérkar azt kívánja, hogy megállapodás jöjjön létre a francia és az angol vezérkar között. Ez a megállapodás az olasz és a francia vezérkar közötti olaszfrancia határra vonatkozó megállapodás helyébe lépne. Ezt azért kívánják, mert a francia-olasz vezérkar közötti megállapodást kétségtelenül fel kell majd áldozni. Súlyos ellenzéki támadások Debrecenben szövetkeznek az ellenzéki pártok A Független Kisgazdapárt vasárnap Kunszentmártonban nagygyűlést tartott, amely előtt az a hír terjedt el, hogy a főbírói hivatal utasítására fel fogják írni azoknak a neveit, akik a kisgazdapárt gyűlésére elmennek. Ennek következtében sokan el is maradtak a gyűlésről. A szolgabíró a gyűlés megkezdése után lezáratta a kapukat és csak Eckhardt Tibor közbelépésére nyittatta fel újból, hogy a kintrekedtek résztvehessenek a gyűlésen, amelynek ideje alatt többizben ismételten megszólaltak a harangok és ezeknek kongása kísérte az ellenzéki beszédeket. Eckhardt Tibor azt fejtegette, hogy nagyobb szükség van Kossuth történelmi példamutatására, mint bármikor. Kossuth eszméi csak a papíron vannak meg, a gyakorlatban nem élnek. Az ország keservesen csalódott Gömbös Gyulában. A népnek se kenyere, se joga nincsen. Támadta a karteleket, majd követelte a földteher végleges rendezését, a terhek arányosítását és a titkos választójogot. A miniszterelnök vadászhat külföldön is, de csak a legnagyobb felelősség és számadási kötelezettség mellett mehet ki külföldre. Eckhardt Tibor több tárgyalást folytatott a debreceni választással kapcsolatban. A Független Kisgazdapárt a polgári ellenzéki erők egyesítését kívánja elérni. Végleges lista még nincs. Valószínűleg Eckhardt lesz a listavezető, Hegymegi Kiss Pál szerepel a második helyen, míg a harmadik helyen esetleg Vásáry István, utána pedig Debrecen katolikus társadalmának valamelyik tekintélyes tagja. Grieger Miklós, a nemzeti néppárt vezére pártjának most sorozatosan betiltott gyűléseiről úgy nyilatkozott, hogy ezek nem akadályozzák meg sem őt, sem pártját, hogy minden erővel és eszközzel küzdjenek a kormány ellen. Az időközi választásokon támogatják az ellenzéki jelölteket. ilBRISSY ÚT 5!. || részére rendel egész naj | Troneleldi] teljes gyógyulás után f űzethető* FRISS ÚJSÁG 1935 október 1. kedd Betörés a zálogházba A detektívfilmek legizgalmasabb jeleneteit, a bűnügyi olvasmányok legvakmerőbb kalandosságait tárja most elénk a valóság. A kecskeméti zálogház kirablása döbbenti meg a közönséget és a körülmények, ahogy ez az elszánt betörés megtörtént, nagyon is elgondolkoztatják az embereket. A zálogház nem derült hajlék és aki oda bemegy, szomorúsággal végzi látogatását. Az emberek, akik itt megfordulnak, legféltettebb tárgyaikat helyezik el, kölcsön ellenében, azzal a tudattal, hogy becses, vagy fontos holmijaikat a zálogház valóban megőrzi addig, amíg kiválthatják azokat. Most pedig kiderül, hogy máról-holnapra, azaz estéről virradóra vállalkozó betörők egy egész zálogházat kirabolhatnak. A merész rablás kapcsán egyszerire elénk tárul a látványosság, hogyan is élnek az emberek Kecskeméten? Alighanem ugyanúgy, mint másutt . . . Kiderül, hogy egymillió pengőnél nagyobb öszszeget jelentenek az elzálogosított tárgyak és arról is érkezik hír, hogy a kecskeméti társadalom az első hír hallatára felhördült és jégverésnek érezték a zálogház kirablását, mint ahogy a jégverés szerencsétlensége zuhant rá nemrégiben Kecskemétre. Az elrabolt holmi legnagyobb része megkerült, de ez nem változtat azon, hogy megpillantsuk azt a zálogházi egymillió pengőt, mely óriási összegben a kecskemétiek fölhalmozták mentő ékszereiket, ruháikkat, fehérneműiket, dunyháikat, mindent, csakhogy valamiképpen megéljenek. A zálogháztólarrébb tekintve, persze, hogy észre kell vennünk a figurákat is, akik a betörést, rablást végigcsinálták. Volt közöttük „hivatásos" betörő, léha életet hajszoló zálogházi becsüs és más alkalmi haramiák. De bennünket leginkább az a megántisztviselő érdekel, aki a rendőrség előtt jelentkezett és az ő töredelmes vallomásának köszönhető, hogy a bűnügy nyomban kivilágosodott és az elrabolt tárgyak nagyrészt visszakerülhetnek a kecskeméti zálogházba. Ez az ember a háborúban megrokkant, évek óta futotta munka után hiába, zseniális találmányokkal is foglalkozott, így sem boldogult, mígnem a letört, megingatott szerencsétlen a kecskeméti rablók társaságába került. Friss zsákmány volt ő is, de még nem egészen züllött és az első felszólításra megvallotta, kik voltak a társai, merre találhatják a kecskeméti zálogház széthordott tárgyait. A banda feje, a „hivatásos" betörő, mikor megtudta, hogy a magántisztviselő elárulta őket, gúnyosan vélekedett: — Nem szabadott volna ilyen zöld, gyakorlatlan „havert" magunk mellé venni . . . Rikít ez a vallomás és meg kell látni ebben az elvadult históriában a munkanélküliek sorsát is, akik odakerülhetnek a legtragikusabb mesgyére. Titokban megdrágították a népkenyér árát Sok pék beszüntette a sütését, mások 22 fillér helyett 24 fillérért adják A falatka kenyér körül ismét furcsa manipulációk történnek. Emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt ádáz harcok folytak a kenyéráraid felemelés körül. A pékkartel annak idején kimondotta, hogy a félbarna kenyér árát felemeli 30 fillérről 34 fillérre, de a Friss Újság tiltakozására a kormány közbelépett. Ennek az lett a következménye, hogy megengedték ugyan a félbarna kenyérnek 4 fillérrel való megdrágítását, de arra kényszerítették a pékeket, hogy 22 fillérért élvezhető, jó barna kenyeret hozzanak forgalomba. Ezt a legolcsóbb fajta kenyeret elnevezték néj-kenyérnek. A nép-kenyér árát tehát kormányrendelet állapította meg 22 fillérben és ennek az olcsó kenyérnek a kötelező készítése és forgalombahozatala volt az előfeltétele a félbarna kenyérnél történt áremelésnek. A barna kenyér maximált árát tehát a kormány hozzájárulása nélkül, egyoldalúlag nem szabad megdrágítani, mert az súlyos vétséget jelent. Mégis mit kell látnunk? A kartel-pékek, nyilván bizonyos helyről jött bátorítás alapján, titokban felemelték a barna kenyér árát. Történik pedig ez olyan módon, hogy a viszontelárusitóknak, a csarnoki kenyérárusoknak, fűszereseknek stb. ők adják 22 filléres nagybani áronk a népkenyeret s így a szegény viszontelárusitókat, akik filléres hasznot akarnak, arra kényszerítik, hogy 24 fillérért adják tovább a barna kenyeret. Ezzel a kormányrendelet áthágására szorítják az amúgy is küzködő kenyér-kisárusokat. Ezek tiltakoztak a nyilvánvaló visszaélés ellen, sokan közülük lemondtak a népkenyér árusításáról, úgyhogy az utóbbi időben sok helyen már nem is lehet olcsó barna , kenyeret kapni. Tiltakozásuk azonban mit sem használt, a barna kenyeret tehát most a legtöbb helyen a meg nem engedett 24 filléres áron árusítják, a 34 fillérre drágított félbarna kenyér forgalma pedig annyira lecsökkent, hogy ennek árával kénytelenek voltak lemenni 30, sőt 28 fillérre is. A kartel-pékek a múlt héten még tovább mentek és hogy a bonyodalmaknak elejét vegyék, nagyon sokan közülük teljesen beszüntették a barna kenyér sütését és különösen a város külső kerületeiben a szegény nép nem jut olcsó kenyérhez és hogy mégis ennivalóhoz jusson, kisebb darab félbarna kenyeret vásárol drágább áron. Valóban itt a végső ideje, hogy a kormány rendet teremtsen , és véget vessen a bizonytalanságnak a kenyérellátás körül. Első lépése az legyen, hogy szüntesse meg a nemrég feltámasztott kartelt, amely úgy látszik minden bajnak és zűrzavarnak az oka és forrása. kXVVVWVWWWVXVVWVVWXVt Baleset érte a földművelésügyi államtitkárt Árokba fordították kocsiját a megvadult lovak Marschall Ferenc földművelésügyi államtitkár vasárnap délelőtt Jánoshalmáról gépkocsin menti Rém községbe, ahol átszállt a reá várakozó küldöttség kocsijába. A lovak megbokrosodtak és a kocsit árokba fordították, az államtitkár kizuhant, de szerencsére kisebb zúzódásokkal menekült a balesetből. Marschall Ferenc államtitkár ezután még megjelent a községben tartott levente-zászlószentelésen is, majdvisszautazott Budapestre. Bicskával agyonszúrta barátját A gyilkos beismerte tettét Sárrétudvar községben Tőzsér Kálmán 24 éves és László Lajos 21 éves földművesek összeszólalkoztak amiatt, hogy kinek telik több italra. Tőzsér Kálmán a vita során kijelentette: „Annyi pénzem van, hogy sokkal több bort ihatok érte, mint amennyi vizet te életedben ittál". Ebből harag keletkezett és pár nap múlva Tőzsér Kálmán bokszerrel támadt László Lajosra. Az utóbbi bicskát rántott és nyolcszor mellbeszúrta Tőzsért, aki azonnal meghalt. A gyilkos fiatalember elmenekült, de a csendőrök elfogták. Beismerő vallomása után beszállították a debreceni ügyészség fogházába. Az árvaleány szerencséje Tizenötévi munkabért ítélt meg a bíróság Nyári Margit magánzónő 12.000 pengő és járadékai iránt pert indított Manno Demeter özvegye és gyermekei ellen. Követelését abból származtatta, hogy még a békeidőkben, mint 12 éves gyermeket Manno Demeter a házába fogadta s azt ígérte, hogy felnevelteti, kiházasítja, sőt hozománnyal is ellátja. Két évig járt iskolába, de azután Mannoék házában foglalatoskodott, mint háztartási alkalmazott. Manno 1917-ben meghalt. Nyári Margit ekkor kijelentette, hogy semmiféle anyagi köyetelése nincs, amit eddig kapott a családtól, azzal teljesen kielégítettnek érzi magát. A leány továbbra is az özvegy házában maradt 1932-ig. Akkor megvált Mannoéktól, végkielégítést követelt, de nem kapta meg, mire a bírósághoz fordult a 15 évre visszamenőleg elmaradt munkadíjáért pert indított A pestvidéki törvényszék, majd a Tábla el is marasztalta Mario Demeter hátramaradottait. Arra kötelezte őket, hogy 15 évre visszamenőleg fizessenek a leánynak havonként 20 pengőt. A Kúria az alsóbíróságok ítéletét most megváltoztatta. Kimondotta, hogy a leány munkaerejének teljében, mint háztartási alkalmazott nem 20 pengőt, hanem 30 pengőt is megkereshetett volna. Ezért a szokásos mindenesbér alapulvételével a leány havi díjazását 30 pengőben állapította meg és a 15 évre megítélt 3600 pengőt ezen az alapon 5100 pengőre emelte fel A férj: Ne üss többet a serpenyővel! Éppen eléggé kicsorbult már . . . A feleség: Ennek is te vagy az oka! Miért van olyan kemény fejed?