Friss Ujság, 1935. december (40. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-06 / 278. szám
4 — Izületi csúznál és ishlásnál, neuralgikus és arthritikus fájdalmaknál egy pohár természetes „Ferenc József*" keserüviz, reggel éhgyomorra bevéve, gyorsan előmozdítja a gyomor és belek működését s igen könnyű, lágy székletétet, jó emésztést és kellemes közérzetet biztosít. Az orvosok ajánlják. Pestszenterzsébeti autós gangszterbandát fogtak el Pakson A vásárok rémeinek lakásán a lopott holmik garmadáját találták Szekszárdon óriási feltűnést keltett, hogy a csendőrök hat egymáshoz kilincselt, jólöltözött férfit és nőt kísértek végig a vasútállomásról a szekszárdi ügyészség fogházáig. Egy pestkörnyéki vásári gangszterbanda került a csendőrök kezére izgalmas körülmények között. A legutóbbi paksi országos vásárra budapesti taxiautón zendült le .Hungár József, Hungáry Józsefné, Kompanovics Józsefné, özvegy Németh Gyuláné, Takács Béla és Stirtz Margit, akik ismert vásári tolvajok. Olyanok is vannak köztük, akik már hétszernyolcszor voltak , büntetve lopás miatt. A paksi vásáron aztán egész teherautórakományra való árut lopkodtak össze. A paksi csendőrök leleplezték a nagystílű tolvajbandát és a hatalmas zsákmányt lefoglalták. A banda tagjainak azonban sikerült egy autón elmenekülni. A csendőrök is autón vették üldözőbe és utol is érték őket Pestszenterzsébeten, ahol a házkutatás során nagymennyiségű vásári lopott holmit találtak. A banda, hat tagját letartóztatták. Bevallották, hogy az volt a módszerük, hogy egy vásári sátor előtt többen alkudozni kezdtek és eközben meglopták az eladót. A vásári tolvajbandát átadták a szekszárdi ügyészségnek, ahol most folyik pontos bűnlajjstromuknak összeállítása. Az egyik tolvajnál 210 darab zálogcédulát találtak, amely kivétel nélkül ruhaneműről szól. A nyomozás kiderítette, hogy a banda a lopott holmit nagyobbrészben elzálogosította és a zálogcédulát adta el. Valamennyit előzetes letartóztatásba helyezték. tetszett almiék! Színes, kemény ledólappal, JEHEY JENŐ sokszínű rajzaival A leiszel Diselenup Ára 30 fillér Kapható a FRISS ÚJSÁG árusítóinál FRISS ÚJSÁG 1935 december 8. péntek A magyar kisipar feltámadása öt érdemes öreg mester a kézművesipar múltját siratja, de bízik annak jövőjében A miskolci ipartestület fennállásának ötven esztendős évfordulóján Miskolc iparossága meleg szeretettel vette körül az öt legeregebb miskolci iparost", Gombosmre, Nagy András, Goór Mihály csizmadiamestereket, Rózsiik Bálint kalaposmestert és Kovács Gyula szobafestőmestert. Megkértük őket, mondják el, milyennek látják ma a világot és miben találják a különbséget a mai idők és a „régi jó idők“ között. ^Az öreg líng^ NAGY ANDRAS Mingyárt NAGY and PAS meg is mondja, miért. Félszáz évvel ezelőtt még nagy becsben állt a csizma. Nem győztek eleget termelni a híres miskolci mesterek, akiknek száma akkor nyolcszáz körül járt. Ma már alig száz csizmadia van Miskolcon. A régi nevezetes csizmadia céhet lassan, de biztosan elsorvasztotta a gyáripar és most a borkaréj kegyetlen diktatúrája eszi meg a miskolci csizmadiák utolsó maradékait. Üres kocsi, teli bugyeláris Goór Mihály ugyancsak csizmadiamester valamikor tizenkét legénnyel dolgozott. Ma másodmagával is könnyen győzi a munkát. — Sajnálom a fiatal iparosokat. Soha sem fogják megismerni azt a boldogságot, mit jelent az, ha az ember kétszáz csizmával kimegy a vásárba és üres kocsival, de teli bugyellárissal tér vissza onnan. — Ma nem is érdemes vásárra menni — folytatja — az ember csak költséget csinál és alig árul valamit. Sokalja a vásári helypénzt, az adót, ami régen negyede sem volt, pedig de sokkal többet keresett a kézműves, akármilyen mestersége is volt. I---- Gombos Imre régi házán a megfakult cégtábla mutatja, hogy időbenn csizmadiamester műhelye van. Az ócska cégtáblát nem cserélte ki. — Lássák, hogy nem mai em- gombos Imre fogya mesterségében. Arról esik szó közöttünk, milyen volt a tanoncnevelés azokban a régi jó időkben és hogy tartották a legényeket. GOMISOS IMRE — Nagy sokáig úgy volt még az én időmben, — mondja — hogy a legény is kosztot, lakást kapott. Ma már ez is kiment a divatból. Pedig de szépek voltak azok a gondtalan idők. Gombos bácsi még céhez tartozott. Szívesen emlékszik vissza erre is. Törvényünk volt és magunk tettünk igazságot, ha vita merült fel két csizmadiamester között. Akik vétettek a céh szabályai ellen, azokat el is tiltották a mesterségük űzésétől. A kézműves nem versenyezhet a gyáriparral Rózsik Bálint kalaposmester azt az időt sajnálja, amikor olyan magyaros kalap volt a divat, mely kisiparosok műhelyéből került a magyar ember fejére. A kézműves ma már nem bírja a versenyt a gyáriparral. Legelsősorban azért nem birja — mondja, — mert nincs pénze a versenyhez. Az iparosnak régente jobban ment a dolga, de soha sem volt olyan jó dolga, hogy komoly tőkét gyűjthetett volna a tömegáruval berendezett gyárakkal való versenyre. Ebben az egyenlőtlen harcban ma úgy látszik elvérzik a kisipar, ő mégis bízik benne, hogy a kézművesség még sok száz éven át tartani tudja, magát.. Hiszi, hogy a magyar kisiparnak elkövetkezik még a feltámadása. Ezt elő lehetne segíteni, ha a kormányzat olcsó hitelt nyújtana a vergődő kézművességnek és megkönnyítené az adóterheket. Utoljára Kovács Gyula- szobafestőmesterrel beszélgettünk. Túljár már a nyolcvanon. Betegen feküdt, amikor beléptünk szobájába, ámde azért kezében ottvoltak a legújabb szó- KOVÁCS GYULA bafestési minták. A szobafestőknek abból a nemzedékéből való, amelyik először tarkította szép színes mintákkal a kisemberek lakásának falát. — Amikor szobafestő inasnak mentem — meséli — mindenütt kinevettek. Azt mondták, éhen fogok halni a mázolás mellett. Azért mondták, mert akkoriban még csak nagy urak festtettek, a kispolgárok beérték egyszerű, fehérre meszelt falakkal. Az ellenkezője történt. Abban az időben, amikor kiváltottam az ipart, még utána sokáig alig győztem a munkát. Divatba jött a mintás fal és nem a munka volt kevés, hanem a mesterember. Nem is jó visszaemlékezni ezekre az időkre, mert elfacsarodik az ember szíve, ha rágondol, hogy mostanában mennyire nincs munka! 1. 28—30 fillérre emeli fel a környéki átszállójegyek árát. 2. Rövid viszonylatokat léptet életbe. A 24 filléres jegyeknek 4—6 fillérrel való megdrágítása azt fogja eredményezni, hogy a Budapestre naponta beutazó háromszázezer környékimunkás, altiszt, tisztviselő és alkalmazott nem fogja tudni igénybe venni a villamosokat — mondotta az egyik bizottsági tag és hozzátette hogy a Beszkárt néhány hét előtt még csupán kétfilléres emelést tervezett. Mi az oka tehát hogy most már az emelés nem elegendő. A felelet az volt, hogy a kétfilléres emelés csupán évi másfél, kétmillió pengő bevételi többletet jelent, ez pedig kevés. De a 4—6 filléres drágítás bevételi hiányt fog eredményezni, mert az emberek nem fognak tudni villamoson utazni! — kiáltották közbe a bizottsági tagok, feleletet azonban nem kaptak. A viszonylatok megrövidítése is súlyos csapás a környékre, ahonnan ezentúl nem lehet bejutnia fővárosba. A környéki villamosok jóformán csak a budapesti határokig fognak járni, ott át kell majd szállani. Aki utazott már a zsúfolt környéki villamosokon, az el tudja képzelni, mit jelent, az ilyen átszállás. Újpestről például csak az újpesti vasúti összekötő hídig lehet majd utazni, ott át kell szállani a Váci úton közlekedő villamosra. A környéket egységes állásfoglalásra kényszerítették a Beszkártnak ezek a tervei. Közös bizottságot alakítanak és ügyüknek megnyerték Karay-Krakker Kálmán pest megyei főispánt, akinek vezetése alatt küldöttségileg keresik fel a kereskedelmi minisztert. Az elkeseredés óriási. A környék a jó és olcsó közlekedéssel él vagy pusztul. Az emberek százezrei nem engedhetik magukat elítélni a Beszkárt mai vezetőségének kapkodó, közérdekellenes tarifapolitikája miatt.KOVÁCS GYULA Halálra ítélte a Beszkárt a környék közlekedését Háromszázezer utas zsebére megy a 4,6 filléres drágítás és az utazási viszonylatok bevezetése A főváros környékén lévő városok lakossága megdöbbenéssel szemléli a Beszkárt által hol szélnek eresztett, hol megcáfolt közlekedési „reformokat**. A Beszkárt most szint vallott és a kispesti városi képviselőtestület közlekedési bizottsága előtt ismertette a tervezett közlekedési változtatásoknak a környéket érdeklő részét. A közlések mélységes megdöbbenést keltettek. Herschkovics József képviselőtestületi tag így fejezte ki a bizottság előtt a közvélemény hangulatát: — Ha a Beszkárt ezeket a reformjait megvalósítja, a főváros környékének városait pusztulás fenyegeti. Általános helyeslés fogadta ezeket a szavakat. A Beszkárt által ismertetett terv a következő: Fakérget és férget eszik ötmillió ember Kína lakosságát pusztítja az áradás és a szárazság Kínában gyakoriak az árvizek. Most is megáradt a Sárga folyó és példátlan katasztrófát idézett elő. 48.000 négyzetkilométer áll víz alatt és ötmillió főnyi lakosság nemcsak az idei, hanem a jövő gazdasági év termését is elveszti, mert legalább tíz hónapra van szükség a gátak kijavításához és az ár lecsapolásához. A lakosság fakéreggel és lisztté őrölt agyagból sütött kenyérrel próbálja életét tengetni, sőt még a rovarokat és férgeket is megeszi. Hozzájárul a nyomorhoz, hogy Hanán tartományban tavasz óta egy csepp eső sem esett és az égető szárazság felperzselte a termést. Egyes kerületekben a falubeliek nem mernek a szabadba menni, mert a környék visszhangzik a fenevadak vérszomjas üvöltésétől. — A cseh miniszterelnök Magyarországról és a középeurópai együttműködésről. A prágai képviselőházban Hodzsa miniszterelnök kijelentette, hogy a kisántaninak Középeurópa megszervezésében döntő partnere ma Ausztria és Magyarország. Magyarországgal a nyár folyamán keretszerződést kötött Csehszlovákia. Jelenleg új tárgyalások előkészítése van folyamatban. A középeurópai államoknak minden kereskedelempolitikai lehetőséget fel kell használniuk, hogy egymás termékeit fogyaszszák. Első feladata gabonafeleslegek nyilvántartása és azok elhelyezése a Középeurópán kívüli piacokon is.