Friss Ujság, 1935. december (40. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-28 / 295. szám

FRISS ÚJSÁG ! 1935 Decembier 28, szombat Kegyetlenül meggyilkolták és kirabolták a rózsautcai szűcsműhely öreg gazdáját Nyolc baltacsapással szétloccsantották 1­ 72 éves Hustyava György koponyáját, torkát szűcstűvel szúrták keresztül Tizenkét órát feküdt a Holttest vérbefagy­va a műhelyben Lázas hajsza a gyilkos után, nyomon van a rendőrség Bestiális rablógyilkosságot fe­deztek fel pénteken reggel a Rózsa utca 33. számú ház pincéjében lévő szűcsműhelyben. A műhely­nek Hustyava György 71 éves szűcsmestere volt a tulajdonosa. Pénteken reggel fél 8 óra tájban megjelent a pinceműhely bejárata előtt Borsovszky Kálmán szűcs­­segéd és kopogtatni kezdett a vasi ajtón. Tudta, hogy gazdája, aki a szűcsműhelyben lakott is, oda­benn van és a kopogtatásra szokta kinyitni az ajtót. Nagy meglepe­tésére azonban az ajtó nyitva volt és még kilincsre sem volt be­csukva. Borsovszky rosszat sej­tett. Ismerte gazdáját. Hustyava György félénk természetű ember volt, aki még napközben is zárva tartotta a pincét és csak „úgy en­gedett be valakit, ha előzőleg meg­győződött róla, hogy az illető mi járatban van. Borsovszky Kálmán belökte az ajtót, lesietett a mű­helybe, a következő pillanatban azonban rémülten visszatántoro­­dott. A szűcsmírhely lakásnak be­rendezett sarkában a pult és a pamlag között vértócsában, összeroncsolt fej­jel, holtan feküdt a szűcs­­mester, a pinceműhely tulajdonosa. Bor­sovszky Kálmán rémülten rohant ki az uccára és torkaszakadtából kiáltozni kezdett: — Segítség! Meg­gyilkolták Gyuri bácsit! Gyilkosság történt! A kiáltozásokra összesereglettek a járókelők, kirohant a házból a házfelügyelő, többen pedig rend­őrért szaladtak, aki futva sietett a véres esemény színhelyére. Ami­kor a rendőr­ meggyőződött róla, hogy mi történt, azonnal értesí­tette telefonon a főkapitányságot, ahonnan Dóra Sándor főkapitány­helyettes vezetésével rendőri bi­zottság robogott ki riadóautón a Rózsa uccába. A rendőrorvos ala­pos vizsgálat alá vette a szűcs­mester holttestét. Megállapította, hogy a 71 éves Hustyava Györ­gyöt, aki 30 éve volt a pincemű­­hely lakója, baltához hasonló éles szerszámmal ölték meg. A gyilkos 6—8 hatalmas erejű csapást mért áldozata fejére, majd szűcstűvel átfúrta az áldozat torkát, amikor azonban ezt az utolsó kegyetlen műveletet elkövette, a szűcsmester már halott volt. A baltacsapások alatt lehelte ki lelkét. A gyilkos­ság még csütörtök éjszaka történ­hetett és Hustyava György 10—12 órája feküdt holtan a pincemű­­helyben. A rendőri bizottság meg­állapítása szerint a bestiális véres gyilkosságot olyanok követték el, akik ala­posan ismerték a helyszínt A gyilkosok tehát az öreg szűcs­mester ismerősei köréből kerül­hettek ki. Abból a körülményből, hogy a műhely ajtaja nyitva volt és ,azon feszítés vagy zártörés nyomai nem voltak láthatók, arra következtetnek, hogy Hustyava György maga engedte be a mű­helybe a gyilkosokat, akik este 10 óra után jöhettek, és egyszerű kopogtatásukra nyitott nekik aj­tót Hustyava. A detektívek két vizespoharat is találtak, mind­kettőnek alján néhány cseppnyi bormaradék volt, amiből arra kö­vetkeztetnek, hogy a szűcsmester borozgatott és el is beszélgetett gyilkosaival. A gyilkos beszélge­tés közben kapta elő ruhája zse­béből a baltát vagy a kalapácsot és rátámadt az öregemberre. A gyilkos szerszámot a bűntény el­követése után magával vitte és azt nem is találták meg. A meg­támadott öregember és a gyilkos között borzalmas életre halálra menő dulakodás kezdődött. Erre mutat a holttest fekvése, görcsösen előrenyúló jobb karja, amellyel még a halál pillanatában is védekező mozdu­latot tett. Egy olcsó prémgallér leszakított darabját is megtalál­ták a detektívek. Ezt a prémdarabot dulakodás közben szakította le Hustyava György gyilkosának kabátjáról. A rendőrség megálla­pítása szerint rablógyilkosság tör­tént. A gyilkos elvitte magával Hustyava György aranyóráját és aranyláncát, pénztárcáját és egyéb értéktárgyait. Valószínű, hogy a rablógyilkos értékes prémeket is zsákmányolt. Ezt azonban még nem tudták határozottan megálla­pítani. Hiányzik az öreg szűcs­mester vastag arany pecsétgyű­rűje is. Az alkalmazottak előadása szerint a gyilkos tudhatta, hogy karácsonykor nagy forgalmat bo­nyolított le Hustyava György és néhány száz pengőt tartott oda­haza. Ennek a pénznek az elrab­lása miatt történt a gyilkosság. Borsovszkij Kálmán síncssegéd, aki felfedezte a rablógyilkosságot. Balsejtelmek gyötörték az öreg szűcsmestert Hustyava György mintha sej­tette volna, hogy mi várakozik reá, állandó rettegésben töltötte életét. Valóságos mániájává fa­jult a halálfélelem. Éjszakára min­dig ólmosbotot állított a pamlag mellé, amelyen aludt. Különösen azóta félt, hogy néhány nappal ezelőtt feltörték a kirakatát és a betörők elvitték az odatett préme­ket. Legutóbb arra kérte segédjét, hogy töltse az éjszakát a műhely­ben, mert rossz sejtelmei vannak és nagyon fél. A gyilkosság előtti éjszaka, karácsony napján este 9 óra tájban Hustyava György be­kopogtatott a házfelügyelőhöz és elpanaszolta, hogy megdöglött az egyik kis tengerimalaca. Az öreg ugyanis két tengerimalacot tartott a műhelyben. Amikor elmondta az esetet, aggodalmas arccal jegyezte meg: — Nagyon rossz jelnek tartom­. Hustyava György ezután vissza­ment a műhelyébe, ahonnan többé nem is került elő élve. Lázas nyomozás a gyilkos után A véres bűntény tettesének vagy tetteseinek kézrekerítésére lázas nyomozás indult. Először az öreg szűcsmester egyik takarítónőjére irányult a gyanú, mert a házbeliek elmondották, hogy a takarítónő két héttel ezelőtt összeveszett a szűcsmesterrel és tettlegességre is került közöttük a dolog. A taka­rítónőt kórházban találták meg, ahol december 7-ike óta fekszik. Természetesen ezzel megdőlt a gyanú, kiderült a takarítónő ár­tatlansága. Megállapították, hogy a gyilkosság előtt, csütörtök dél­után Kispesten járt a szűcsmes­ter, ahol egy cipész ismerősét lá­togatta meg. Kispestről­­ délután öt óra tájban távozott el Hustyava György és a kispesti cipészmester, természetesen, semmit sem tud ar­ról, hogy hová ment és mit csinált később a szűcsmester. A kispesti cipész alibit igazolt, bebizonyí­­totta, hogy a péntekre virradó éj­szakát lakásán töltötte. A főkapi- Kf.viamak * ***** bűntény mű­nhelye körül. 3 tányságra a Rózsa utca környéké­ről igen sok rendőri felügyelet alatt álló nőt idéztek be kihallgatás végett. A nők közül többekkel is­meretségben volt az öreg Hus­tyava György, néha-néha meg is invitálta őket egy kis borozgatás­ra és nem tartják kizártnak, hogy ez­ek közül valamelyiknek része le­het a bűntényben, illetve a nők közül egyik vagy másik felbiz­tathatta ismerősét arra, hogy gyil­kolja meg és rabolja ki az öreg szűcsmestert, akiről sejtették, hogy módos ember lehet. A nyomozáss folyik és a rendőrség reméli, hogy rövidesen tisztázódik a rózsa­utcai pinceműhelyben történt vé­res rablógyilkosság szörnyű titka- Megölte vetélytársát karácsony éjszakáján Féltékenységi tragédia a templom előtt Abaújlak községben megdöb­bentő féltékenységig dráma játszó­dott le karácsony éjszakáján.­­ Ro­­hány András 23 éves és Kiss Tóth András 23 éves legények egy lány­nak udvaroltak. A leány egyfor­mán fogadta mindkettőjüket. A vetély­társak között az ellentét egyre élesebb lett és az utóbbi idő­ben többször halálosan megfenye­gették egymást. Karácsony éjsza­káján azután Kiss Tóth András elhatározta, hogy végez ellen­felével. Éjféltájban, mikor a falubeliek a misére mentek, a templom előtt lesben állt és mikor Bohány An­drás szüleivel a templom köze­lébe ért, előugrott rejtekhely­éről bicskát rántott és vetélytársat­t Szíven szúrta. A szerencsésen ember vérbeborul­­tan zuhant gyilkosának lábai elé és a helyszínen kiszenvedett. A gyilkos Kiss Tóth Andrást el­fogták és vallomása után­­ letar­tóztatták. Beszkárt nyugdíjatok: reméljetek! A törvényszék bizonyítást ren­delt el egy próbaperben Három Beszkárt nyugdíjas al­­kalmazott nemrégiben munkaügyi pert indított a vállalat ellen, mert szerintük a Beszkárt illetményei­ket jogtalanul csökkentette. Még 1931-ben történt, hogy a bankzár­latot követőleg a Beszkárt is csök­kentette tisztviselői fizetését. Az akkori igazgatóság kijelentette, hogy a fizetésleszállítás csak egy évig tart. Ezzel szemben az 1931-ben elrendelt nyugdíj leszállítás két éven át volt érvényben, sőt 1933-ban újabb nyugdíjleszállításra került a sor és ezzel a nyugdíjasok illetményei az eredeti nyugdíjnak mintegy harminc százalékával csökkentek. Hónapokkal később három nyug­díjas megállapította, hogy­ a Beszkárt igazgatósága részéről el­rendelt nyugdíjcsökkentések tör­vénytelenek és ennélfogva érvény­telenek. Most már többen csat­la­koztak hozzájuk, s hogy az elve­szett nyugdíjhoz visza­jussanak, megalakították a „Beszkárt Nyug­­díjegyesületét“. Ma már az egye­sület több mint 1500 tagot számlál a mintegy 2100 főre becsülhető Beszkárt nyugdíjasok közül. Mi­vel a Beszkárt vezetőségével foly­tatott tárgyalások nem jártak eredménnyel, elhatározta az egye­sület, hogy próbapert indíttat a Beszkárt ellen. A pert ez év jú­niusában be is adták a munkaügyi bíróságon, ahol azonban keresetü­ket elutasították. .Fellebbezés folytán a törvény­szék elrendelte az erdemi tár­gyan­tást és bizonyítást­­ mélt­ó­ta.

Next