Friss Ujság, 1936. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-29 / 23. szám

4 Ma hatvan éve halt meg a „haza bölcse" Deák Ferenc emlékezetét ünnepli ma az ország. Soha jobban és kellőbb pillanatban nem éreztük Deák Ferenc világító bölcsességé­nek a hiányát, mint a mai párt­viszályban fuldokló politikai ta­nácstalanság idején. Annak a ko­szorúnak a szalagján, amelyet ma a Deák-mauzóleum márványko­porsójára helyeztek, ez a felírás ragyog: „A nagy alkotmány védő­nek". Ma, amikor annyiszor hall­juk az ország alkotmányának vé­delmét és az ország újjáépítését, bizony a „Haza bölcsére", Deák Ferencre kell gondolnunk, aki olyan szerencsés bölcsességgel tudta megtalálni a jog, az igaz­ság és a becsület összehangolását, hogy ennek erejével még a hatal­mas Habsburg bécsi udvart és a fiatal Ferenc József lelkét is el tudta indítani az igazát kereső magyar nép felé. Hatvan éve, hogy pihenni tért az új Magyar­­ország megalapozója. Hatvan éve tanító és intő példa az élete, ál­lamférfiai nagysága, közéleti pu­ritánsága, hogy hogyan kell és hogyan lehet Magyarországot visszavezetni Európába, bekap­csolni az európai kultúrközös­­ségbe anélkül, hogy a magyar nép függetlenségét, szabadságát, al­kotóerejét kockára tenné. Deák Ferenc bölcsessége tanított meg arra, hogy a magyar nép nem élhet még a császári önkény pa­rancsa szerint sem, egyetlen ural­mi rendszer rabságában sem, a magyar nép csak a jog, törvény és igazság alkotmányos, szabad levegőjében építheti meg a maga boldogságát, mint ahogy 1867 után Deák Ferenc reformkorszakában meg is építette. w visv\\vv\\vm\v­ m\\\i.\« Leszúrta a felesége udvarlója! Egy évre ítélték a dunaharaszt­i állomásfőnök merénylőjét Május 19-én a késő esti órákban Gál László dunaharasztii állo­­másfőnök és Kurtán Miklós Besz­­kárt szabó, dunaharasztii lakos összeszólalkoztak, majd dulakodni kezdtek, amelynek hevében Kurtán összeszurkálta Gál állomásfőnö­­köt. Az összetűzésre az adott okot, hogy fiál feltűnően udvarolt Kur­tán feleségének. A pestvidéki tör­vényszék előtt, a tanuk valameny­­nyien azt vallották, hog­y Gál va­lóban udvarolt Kurtánnénak és az asszony is később azért hagyta ott férjét, hogy Gállal találkozhassék. A tanuknak ezt a vallomását meg­erősítették Kurtánké ' szüléi­e is". Gál tagadta, hogy puszta barát­ságon kívül más kapcsolata is lett volna Kurtáiméval és az, asszony is azt vallotta, hogy csak egyszer­­kétszer találkoztak, mert a férje és az állomásfőnök kezdetben jó barátságban voltak. Az ügyész Kurtán súlyos meg­büntetését kérte, mert szándékos emberölés bűntettének kísérlete és hatósági közeg elleni erőszak tör­tént, míg Kussbach Ferenc védő azt hangoztatta, hogy a késelésre Gál kihívó magaviselete adott okot, mert a kérdéses este leköpte az előtte elhaladó Kurtán Miklóst. A törvényszék Kurtánt az enyhítő körülményekre való tekintettel egyévi börtönre ítélte. FRISS UJS/ie 1936 jannár 29. seenl* II rákosligeti főjegyzőt héthónapi börtönre ítélték Maga hamisította bizonyítványait Szávay Istvánt, Rákosliget volt vezető főjegyzőjét az ősszel letar­tóztatták, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy hamis érettségi bizonyítvánnyal lett főjegyző és már régebben is hamis bizonyít­ványokkal tévesztette meg a ható­ságokat. A pestvidéki törvényszék hétrendbeli közokirathamisításért vonta felelősségre. Szávay a bíróság előtt elmon­dotta, hogy 14 éves korában a háború alatt már katona volt, azután az élet ide-oda sodorta, mindenhol önkéntes urnak szólí­tották, mert katonaruhában járt. 1924-ben a csongrádi községházán volt díjnok, ekkor iratkozott be a jegyzői tanfolyamra. Rákosliget­nek 1933-ban lett a főjegyzője. Elő­adása szerint 1919-ben egyik nagy­bátyja Szatmárnémetiben pénzért szerzett számára érett­ségi bizonyítványt 1934-ben azonban minden kitudó­dott s a fegyelmi biztos előtt be­vallotta bűnét. A elnök ezután elébe tárta a vádlottnak, hogy két levente­­oktató-igazolványt szintén­­ saját maga állított ki magának és hogy ugyancsak ő hamisította a közép­iskolai IV. V., VI., VII. és VIII. osztályok elvégzéséről szóló bizo­nyítványokat A vádlott egészen megtörve folytatta: — Méltóságon uram, gyermekkori botlás áldozata vagyok, mindig mardosott a lelkiismeret, tudtam, hogy egyszer lelepleznek, tíz éven át állandóan készültem az érettségire, de akkor meg attól tartottam, hogy ezáltal leplez­nek le. Vitéz Endre László főszolgabíró szerint Szávay a legkitűnőbb jegyző volt. A törvényszék a volt jegyzőt héthónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Véres családi tragédia a férj állástalansága miatt Egy nyíregyházi fogtechnikus rálőtt feleségére, majd mellbe­­­lőtte magát . Mindkettő állapota rendkívül súlyos Megdöbbentő családi tragédiá­hoz vezetett egy fiatal férj hosszú állástalansága. Csordás László nyíregyházi fogtechnikus négy évvel ezelőtt házasodott. Felesé­gével boldog szerelemben éltek egészen addig, amíg az anyagi gondok éket nem vertek közöttük. A pénztelenség éppen akkor kö­vetkezett be, amikor az asszony­nak kisleánya született. Csordásné a gyermekkel együtt szüleihez költözött. A házastársak beadták a váló­pert, de a tárgyaláson kiderült, hogy még mindig szeretik egy­mást és kibékültek. Négy hétig éltek együtt kisleányukkal csend­ben, békességben. De a lelkekbe megint beköltözött a szegénység fenyegető réme és a szükség azt parancsolta, hogy az asszonynak újra el kellett költöznie férjétől. Ennek ellenére jó barátságban maradtak. Csordásné állandóan hangoztatta, hogy mihelyt álláshoz, keresethez jut a férje, újra felveszik a régi meghitt családi életet. Ilyen előzmények után találko­zott Csordás László kedden este 7 óra előtt a nyíregyházi dohány­gyár környékén a feleségével. Nem lehet tudni mi történt közöt­tük, miről beszélgettek. A közelben lévők a revolverlövések zajára let­tek csak figyelmesek. Csordás előbb feleségére lőtt, majd mellé­nek szegezte és kétszer egymás­után elsütötte revolverét. Mire odaértek, már a férj is, meg a felesége is vérében feküdt az úton. A mentők kórházba szállították őket, ahol súlyos állapotuk és eszméletlenségük miatt nem lehe­tett őket kihallgatni. Meg kell oldani három és félmillió mezei munkanélküli kérdését Nem bíznak a paraszt hitbizom­ányi rendszer eredményében A keddi képviselőházi ülésen Kozma Miklós belügyminiszter be­terjesztette az önkormányzatok kárpótlási vagyonának legutolsó hatévi kezeléséről szóló jelentése­ket, a tűzrendészet fejlesztéséről és a rendőr-, valamint a csendőr­­legénység betegségi alapjáról szóló törvényjavaslatokat. trom­eniszu, Géza ipari miniszter a nők éjjeli munkaidejéről, valamint a tábla­­üveggyártásnál alkalmazott mun­kásokról szóló genfi nemzetközi egyezmények becikkelyezésére vo­natkozó javaslatokat, majd rátér­tek a hitbizományi javaslat vitá­jára. Malasits Géza szociáldemokrata hangoztatta, hogy a szocialisták kezdeményezésére teremtették meg az első szociális vonatkozású in­tézményeket. Beszélt a hitbizomá­nyok keletkezéséről, kimutatva, hogy ezeket mindig a magyarság ellen alapították. A terjengő nagy­birtokok miatt az emberi munka­erő oda értéktelenedett, hogy a szőlősgazdák kereplő­ helyett embereket alkalmaznak a verebek elkergetésére, mert az olcsóbb. A szocialisták a hitbizományok teljes eltörlése mellett vannak. Hivatko­zik Berzeviczy Gergelyre, aki meg­állapította, hogy a hitbizomány és a parasztság nyomora között szo­ros okozati összefüggés van. Nem közügy ez a javaslat, hanem csak­ 67 mágnáscsalád ügye. Ennél is ígérethegyek párosultak, amely­ből megszületett ez a szürke kis egér, a hitbizományi javaslat. Pe­dig a kérdésnek ilyen elintézésével a magyar nép nincs megelé­gedve. Igazi hitbizományi és telepítési reformot csak titkos választójog alapján összeülő törvényhozás fog csinálni. A kis paraszthitbizomá­­nyok létesítése sem oldja meg a kérdést. Ott, ahol a legidősebb gyermek fogja örökölni az apja vagyonát, fel fog bomlani a csa­lád és az örökségből kimaradó gyermekek kényszerülni fognak elmenni hazulról. Meg kell oldani három és félmillió mezőgazdasági munkanélküli kérdését. Túl sok a munkaalkalomtól megfosztott em­ber, aki nem tud mit csinálni a munkaerejével. A hitbizományo­­kon a napszámbér 50 fillérre szál­lott le-Pesthy Pál kormánypárti azt fejtegette, hogy a javaslat elsősor­ban örökösödési javaslat. A családi hitbizomány megteremtése alapjában véve helyes gondolat, de nagy eredményeket nem lehet várni tőle. Leghelyesebb lenne, ha nem a legidősebb, de a legfiata­labb gyermek örökölné a paraszt­­hitbizományt, mert így az időseb­bekről az apa jobban tudna gon­doskodni. Horváth Ferenc független kis-, gazda a hitbizományi kötöttség teljes megszüntetése mellett fog­lalt állást. Elvben nem helytele­­níti a kis paraszthitbizomány megvalósítását, de rámutatott arra, hogy ugyanekkor a népet nem szabad elzárni a földtől. El­mondotta, hogy Sopron megyében 267.000 katasztrális hold területből 40.000 hold hitbizományi birtok, ha ezt felszabadítanák, sokkal na­gyobb hatása lenne, mint bárhol az országban. Ez a javaslat telje­sen szürke, nem tudni azt sem, hogy mikor lép életbe. Horváth Zoltán: Majd ha Göm­bösnek ilyen nagy szakálla lesz. Hunyadi Vass Gergely kormány­­párti elfogadja azt az álláspontot, hogy a hitbizományt egyelőre csak kor­látozni kell. Középbirtok alakulására kell helyezni a fő­­súlyt. Tagadja, hogy a javaslat­ban diktatúrás intézkedések len­nének. A javaslat vitáját szerdán foly­tatják. Felakasztották az apjukat Két bollédi legény rémtette 15—15 évi fegyházra ítélték az apagyilkosokat 1921 július 7-én a Trollád községé­hez tartozó Darics szőlőhegyen fel­­akasztva, holtan találták Kovács József gazdát. A hatóságok akkor kiadták a temetési engedélyt, mert a boncolás során nem találtak semmi olyan adatot, amiből bűn­­cselekményre lehetett volna követ­keztetni. A múlt év karácsonya előtt bizalmas jelentés érkezett a rendőrségre, amelynek alapján nyomozást indítottak Kovács Jó­zsef halála ügyében. A vizsgálat során kiderült, hogy az öreg Ko­vácsot két fia, József és György gyilkolták meg, oly módon, hogy a pince mester­­gerendájára kötelet erősítettek és arra akasztották fel apjukat. Mikor végeztek vele, anyjuknak jelentették, hogy meggyilkolták az öreget. Az ügyészség a két fiút, mint tet­test, anyjukat mint felbujtót vá­dolta meg. Most tárgyalta ezt a az ügyet a kaposvári törvényszék. Mind a két fut tagadta, hogy meg­ölte volna apját. Azt hangoztat­ták, hogy apjuk öngyilkos lett, mert anyjukkal rossz viszonyban élt. A tárgyalás során több tanút hallgattak ki, akik azt vallották, hogy a gyilkosság napján a két fiú összeveszett az apjával és olyan kijelentést tett, hogy ma még nagy muri lesz. A bíróság Kovács Györgyöt és Kovács Józsefet felmenő ágbeli rokonon elkövetett gyilkosság bűntette miatt 15—15 évi fegyházra ítélte el; anyjukat, Kovács Jó­zsefnél pedig felmentette a vád alól és elrendelte azonnali sza­badlábra helyezését Az ítélet nem jogerős. •­ Ki látta balesetet? Bencze József­­né (lakik: Ceglédi út 5/7­14. épület 543) 1935 december hó 6-án reggel 8 és 9 óra között a Tisza Kálmán téren, a Gáz­gyár kapujában, elcsúszott és lábát törte. Ezúton kéri a szemtanúkat és azokat a járókelőket, akik őt a gyár portásfülkéjébe bevitték, közöljék vele rímüket

Next