Friss Ujság, 1936. április (41. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

érdekeltségek sorába váratlanul ma beállott a Községi Élelmi­szervizem­ is. A húsdrágítás fo­lyik már hónapok óta külön­böző indokolással és különböző címeken akkor, amikor a nép­élelmezés romlása miatt egye­nesen a belügyminiszter vezeté­sével egyre hangosabb és át­gondoltabb küzdelem szervezke­dik. Mindenki érzi, hogy a nép­táplálkozás javítására kellene törekedni, aminek meg is lenne a lehetősége, hiszen az állat­­tenyésztés, a zsír- és állatkivitel örvendetes emelkedése révén je­lentős húsmennyiségek halmo­zódnak fel itthon is. Ezeknek a tartalék húskészleteknek a fel­dolgozása körül alig néhány hete játszódott le a szalámi­g­yárak haszonleső spekulációja. I­yenkor pedig, amikor a nép­táplálkozás javítása és olcsóbbá tétele áll szemben a spekuláció­val, éppen a Községi Élelmi­szerüzem hivatása és rendelte­tése volna, ármérséklő tényező­ként közbelépni a spekulációval szemben. Kissé szemforgató és nem őszinte a Községi Élelmi­szerüzem védekezése ma, mint­ha azért állana be a hatósági üzem is a húsdrágítók sorába, mert nem akar versenyt tá­masztani a hentesáru kisüze­meknek. Alapos a gyanúnk, és aggodalmunk, hogy ez felerész­ben sem így van, hiszen a hús­drágítás lavináját hatalmas, nagy érdekeltségek indították meg és a kisüzemek kénytele­nek a rá erőszakolt magas ára­kat­ a saját kárukra tartani és a fogyasztó közönségre kényszerí­teni. A kisüzemek nagyon jól tudják, hogy a tartalék hús­készletek lehetővé tennék az ala­csonyabb árakat és ők fognak a legjobban ráfizetni a húsdrága­­ság fokozódására, mert forgal­muk éppen ennek következté­ben máris pang. Éppen ezek a kisüzemek várták a Községi Élelmiszerüzem kötelességszerű­ ármérséklő beavatkozását az átalakító nagyvállalkozókkal szemben. Most azonban minden ily irányú tevékenységnek az ellenkezője történik, így történt ez a burgonyaközpont részéről és éppen úgy a pékkartelnél, a nép legnélkülözhetetlenebb élel­miszereivel. És éppen az a fáj­dalmas és megbocsáthatatlan, hogy a Községi Élelmiszerüzem a főváros részéről hivatalosan siet állandósítani a húsdrága­­ságot, amikor a néptáplálkozás nyomorúságos szegénységén az ország siránkozik. IT V . \\ —f , / | y // //-} Magyar búza, magyar liszt diadala Van olyan tudományos intéze­tünk is Budapesten, ahol tudósok irányítják a kenyér sütését. Az ő ellenőrzésük alatt mérik ki a lisz­tet, dagasztják meg, állapítják meg a hőfokot, amelyik azután megsüti az áldott magyar kenye­ret. A Gabona és a Lisztkisérleti Állomáson folyik a remek munka a magyar búza és magyar liszt diadaláért. Volt olyan időszak is, amikor a termelésben a mennyi­ség volt a fontos. Minél többet hoz­zunk ki a földiből. A világverseny­ben azután kiderült, hogy a mi­nőség dönti el, hajlandó-e a világ­piac felvenni a mezőgazdasági ter­melésnek az eredményét. A minő­ségnek tökéletesítéséért folyik te­hát a harc minden téren. Nemcsak a búzát vizsgáljuk azonban a tu­dományos intézetben, hanem a lisztet is. Mikor megállapították a különböző lisztről, hogy melyik osztályba tartozik, akkor kenyeret sütnek belőle. Az a kérdés, ho­gyan viselkedik a liszt ebben a folyamatban? Mikor kisült a ke­­nyér, akkor azután azt is alapo­san vizsgálgatják a tudósok. Ké­pünk ezt a kenyérvizsgálatot mu­tatja meg. Az előtérben lévő kis gép a térfogatát méri meg a ke­nyérnek. A háttérben a tudós azt tanulmányozza, milyen lyukacsos és milyen magas a kenyér? Minél jobb a liszt, annál ruganyosabb, lyukacsosabb és magasabb kenyér lesz belőle. A Gabona és Lisztkísérleti Ál­lomás ma már diadalmasan hir­deti a magyar búza és ma­gyar­ liszt legelsőrangúságát. A magyar föld soha nem hagyta cserben azokat, akik hozzáértéssel és megértéssel szolgálták, azért, hogy a mindennapi kenyerünket megkapjuk tőle. Legjobb a ma­gyar kenyér! Még jobb volna, ha minden éhes szájnak jutna elé£ belőle. í 1S&8 aPR. - 1- |jr C /<' Ma: Keresztrejtvény Ára 6 fillér — ■ 41. évfolyam, 76. szám Budapest, 1936 április 1. szerda I15l!zei@sl Ari_____________ ■ POLITIKAI NAPILAP (Helyben és HBB H H 19 _____ .:: J 1 " “ sET qjB 1 m® IS® N­ 1 mr fii |r® r.-T filú 0 UejyAh "AG-zeGCCA* Vasárnap . . . . • . 12 fillér ■ U N­ felelőn :* 24-2-99 örökrabságra Ítélték a feleséggyilkost Rokonsága agyonvert egy birtokos házaspárt A húsdrágító iiiiimiimmiimiiimiiiiiiiiiiiimmiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiciiiiiiiiiiimiiimiMD Pokoli forróságban, lávamezőkön át nyomulnak előre az olasz hadak Elképzelhetetlen nehézséggel küzdenek Graziani tábornok katonái . Egyszerre három fronton törnek előre az olaszok Badoglio elfoglalta az aussai szultánságot Európai viszonyok között elkép­zelhetetlen nehézségeket kellett le­küzdenie Graziani tábornoknak, a déli front diadalmas hadvezéré­nek, amíg végre lehetővé vált szá­mára, hogy megindíthassa az ál­talános támadást. Ha az északi harctéren roppant akadályt­ jelen­tett a hegyes-völgyes, sziklás, sza­­kadékos terep, délen még ennél is nagyobb kerékkötője volt az olasz hadmozdulatok kibontakozásának az, hogy úttalan utakon, per­zselő forróságú teljesen sík földön, homoktengeren keresztül kellett óriási távolságokat áthidalni. Ami­kor januárban Graziani csapatai Doloból kiindulva megverték Desta herceg csapatát és végrehajtották az egyetlen nagyobb szabású had­műveletüket, 100 kilométeres utat tettek meg ilyen körülmények kö­zött az olasz katonák. Az olasz had­sereg tényleges kiinduló pontja a tengerparton fekvő Mogadiscio ki­­kötőváros, ez pedig jelenleg nem kevesebb, mint 1000 kilométeres távolságra van Negellitől, a mos­tani olasz főhadiszállástól. A má­sodik olasz csomópont, Gorahaj 630 kilométerre fekszik Mogadis­­ciotól és hasonló távolságokkal kell számolni úgy muníció, mint élelem és vízellátás szempontjából a déli harctér minden vonalán. El­képzelhető ilyen körülmények kö­zött az útépítés nehézsége. Jel­lemző adat, hogy az olasz útépítő­­munkások gyakran 16 órát is dol­goznak naponta. Száraz időben át­hatolhatatlan porfelhő lebeg az új utak felett, esőben pedig minden

Next