Friss Ujság, 1936. június (41. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-03 / 126. szám

Kirabolták a rémdráma mozi pénztárát Nem tudják megoldani a halálautó titkát Sorompók állnak sorfalat a lüktető, vág­tató élet útján véges-végig. Le­­bocsátott sorompók járatnak akadályversenyt az emberrel, amikor hajszolja, kergeti azt a mindennapi kenyeret. Vám­­sorompók állnak őrséget a vá­rosok kapujában. Megállj­t kiál­tanak az autónak, teherkocsi­nak, a kocogó szekérnek. Belső határokat vonnak városok és községek között. Sürgetik régóta, le kellene bontani a megkövese­dett válaszfalakat. A MÁV is észrevette, kitalálta végre, hogy a vámsorompók útjában vannak az ő forgalmának is. Azt mondja tehát: hajlandó megváltani a városoktól átalányösszegben a vám­jövedelmü­ket. Ez eddig na­gyon szépen hangzik. Helyesel­heti mindenki, hogy végre-vala­­h­ára a MÁV is áldozatokat akar hozni és ezzel könnyíteni a for­galmon és mindazokon, akik előtt — olyan gyakran — zu­hant keresztbe az úton a vám­­sorompó. A MÁV azonban úgy gondolja, hogy amit odaad az egyik kezével, azt sürgősen meg is kell szereznie a másikkal. A vámsorompók eltüntetéséért cserében fel akarja emelni a tehertarifát. Szóval el fogja tehát veszíteni a közönség azt, amit nyert a vámon­y­a réven. Valami beteges, sajátságos tü­nete ez napjainknak. Elindulni az úton, de nem menni rajta végig. Amikor már érzik, hogy könnyíteni kellene az élet ezer, mázsás batyuján, mert rogya­doznak alatta akik cipelik, ki­vesznek belőle valamit, de az­után megint csak visszarakják a másik oldalon. A MÁV szóval lebontja ugyan a sorompót, de felrakja mingyárt azoknak a vállára, akik eddig is panasz­kodtak ellene. Mi haszna, ha nem állítják meg a városok határában a közlekedést, ha mégis megbénítják a forgalmat a drágább fuvardíjjal. Ezer­szeresen bebizonyított igazság, hogy egyedül csak az olcsóság a legbiztosabb alapja az igazi haszonnak. Ahol megpróbálkoz­tak vele, mindenütt és minden vonalon kiderült, mennyi jöve­delmet jelentett az, amiről le­mondtak. A filléres vonatok példája is erre tanít. Mingyárt több lett az igénylő, a fogyasztó, mingyárt több lett a guruló fil­lér és nagyobbra nőtt a pengő. A MÁV nem akarja megérteni ezt az örök igazságot. Megállt a vám­sorompó mellett, de meg is­ torpant a tövében. Évfordulót ünnepeltek a betegápolók és ápolónők Harmincöt esztendeje, hogy meg­alakították a Magyarországi Be­tegápolók és Ápolónők Egyesüle­tét. Ebből az alkalomból Pünkösd vasárnapján avatták fel a zászló­jukat. Annak a zászlónak fehér selymébe láthatatlan szálakkal hí­mezte bele sok szenvedő ember a háláját. Az átvirrasztott éjszaká­kért, a jóságos szavakért, az eny­hítő simogatásért, amit nem lehet megfizetni és amit odaadtak annyi évtized óta az ápolók és az ápoló­nők a beteg embertársaknak. Az egyesület zászlaján ez lengett az ünneplő közönség felett, amikor megkoszorúzták a jóságnak és irgalmasságnak ezt a jelképét. A letörölt könnyek csillogtak a fényes selyemzászlón, míg felavatta a három zászlóanya: Johan Bélá­­né, Antal La­jos­né és Balázs Flóra, az­ egyesület elnökei. Megjelent az ünnepségen Auguszta főherceg­­asszony is. Az ünnepi­ misét Krizs Ár­pád pontifikálta. A zászlóavatás után az egyesü­let díszközgyűlésén Zibolen Endre dr. mondta el nagy hatást keltve az ünnepi beszédet. iiaiiEiHiiiiiiiimiiiiiimiimiiinmiimmimuiiimiiiiiiiiiiiimiiiimiiimtiiiiiHiiiiiiiiiiimm Halálos áldozatokat követelt az ítéletidő Zivatar, jégeső, villám pusztított pünkösdkor országszerte Az időjárás miatt csökkent a budapesti piac felhozatala Pünkösd két napján borzalmas ítéletidő vonult el az ország felett. Zivatar, szélvész, jégeső pusztítás. Emberemlékezet óta nem volt olyan kedvezőtlen időjárású pün­kösd, mint az idén. Az esőzés szom­baton megkezdődött és folytató­dott vasárnap és hétfőn is.­­Vasár­nap olykor kibújt a nap a fellegek között, de hétfőn már nyomát sem lehetett látni. Majdnem egész nap zubogott. Este pedig alaposan le­hűlt a levegő. A nyári vendéglők számára katasztrófát jelentett a kétnapos zivataros idő. A budai zöldvendéglők felkészülve várták a vendégsereget, amely elmaradt. Sok alkalmi pincér és­ segédmun­kás esett így el a várva várt pün­kösdi keresettől. Bakonysárkány és Kisbér vasúti állomások között a Székesfehérvár —Komárom között közlekedő sze­mélyvonat hatalmas felhőszaka­dásba került. A pályatestre sodort homok- és agyaghordalékon a vo­nat kisiklott. A mozdony, a kalauz­­kocsi, valamint az első személy­kocsi kerekei kiugrottak a sínek­ből. Emberéletben szerencsére nem esett kár. A forgalmat csak át­szállással tudták lebonyolítani. Vasárnap este 10 óra tájban Orosháza felett nagy zivatar vo­nult el. A villám több helyen be­csapott. Az egyik villámcsapás a tűzoltómajális táncpavi­­lonját érte. A deszkabódé zsúfolásig telve volt táncolókkal. A villámcsapás következtében a kivonult mentők­nek huszonnégy embert kellett elsősegítségben részesíteniük, akik elájultak. Az egyik leány a kezén, másik combján szenvedett súlyos égési sebeket. Négy eszméletlen embert a mentőlaktanyára kellett beszállítani, ahol sikerült őket eszméletre téríteni. A legsúlyosab­ban özvegy Huszár Sándorné sebe­sült meg, akit csak hétfőn reggel tudtak eszméletre téríteni. A felhőszakadás következtében Zalaszántón méteres víz öntötte el a házak udvarát. Több ház össze-

Next