Friss Ujság, 1936. június (41. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-19 / 139. szám

. — A magyar tanító érdemei ésmostoha sorsuk. A magyar tanítóság emberfeletti munkával csodát művelt a magyar nyelvoktatás terén a múlt század derekától kezdve, egész a világháborúig, amikor már húszmillió ember vallotta anyanyelvének, Arany János nyel■rvét. A magyar tanítóság akkor is, most is nehéz gondok között folytatja ezt az ősi küzdelmet a magyarság legdrágább kincséért, a nyelvéért. Ez a mostoha sors csak megerősítette hitében és küzdelmében Tolnától és Békés vármegyétől kezdve Nógrádig az ország egész tanítóságát. Soha nem is ivott nagyobb szükség erre az erőfeszítésre, hiszen a lelketlen idején vénzen folyó agitáció Tolnától és Baranyától Békés megyéig, mindenütt felvette a harcot Kazinczy Ferenc és Arany János tisztán csengő magyar nyelve ellen.A Julián Iskolaegyesület éppen ezért dícséretreméltó kötelességet tanúsít, amikor a magyar nyelvoktatásban kiváló eredményt elért tanítókat minden évben megjutalmazza. Most az iskolaév végeztével osztják ki az idei tanévben elért kiváló eredményekért a dicséreteket és jutalmakat s öröm látni, hogy az összes vármegyékben egyre több magyar tanító tevékenysége érdemel dicséretet és jutalmat, sajnos azonban mostoha sorsuk távolról sem javul ilyen arányban. — Marathoni táncverseny az Ujságírónapon. Június 27-én, szombaton rendezik meg az Angol Parkban az Újságíró Szanatórium Egyesület javára az újságírónapot, amelyen egyik móka a másikat fogja követni. Az újságírónap egyik kimagasló eseménye lesz a marathoni táncverseny, amely iránt már eddig is szinte példátlan érdeklődés mutatkozik. Mindenki a saját tetszése szerint megválasztott táncszámmal indulhat, de kötelező szám a tangó. A táncverseny már délután fél négy órakor kezdődik és hajnalig tart. Jelentkezni Írásban lehet az Újságírók Szanatórium Egyesületében, Budapest, VII., Erzsébet körút 9. — Nem azonos az elítélt kémmel. Szonda Lajos, a Miskolczi és Társa papír- és műpalagyári cég központi irodájának tisztviselője, a Szonda József megszűnt belvárosi egyenruhakészítő cég tulajdonosának fia, annak megállapítását kéri, hogy ő nem azonos azzal a Szonda Lajossal, akit a honvédtörvényszék legutóbb kémkedés miatt 15 évi fegyházra ítélt. 1936/kih. 503/1. száza. A m. kir. áll. rendőrség X IX. ker. kapitányságának alulírott rbt. bírája az 1924:IX. t.-c. 7. §-ába ütköző kihágás miatt Tauner György paksi lakos ellen indított kihágási ügyben, melyben a vádat szakképviselő képviselte, a Bpesten, 1931. ápr. 25. napján terhelt jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után hozom a következő ítéletet: Tanner György terheltet, aki 94 éves, r. k. vallású, nős, tereli születésű, paksi lakos, magyar állampolgár, vagyonos borkereskedő foglalkozású, bűnösnek mondom ki az 1924:IX. t.-c. 7. és 8. Vába ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy 1935. IX/18-án, IX. ker. Bakáts tér 8. szám alatti üzletében salicilsavval készített mustot hozott forgalomba s ezért Tanner György terheltet az 1924:IX. t.-c. 42./.I. pontja alapján a Ktk. 21. $, II. Bpr. 5. §-a alkalmazásával 12 . pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére II. Bpr. 10. §-a alapján 2 napi elzárásra ítélem el. Az elzárást terhelt önköltségén kell foganatosítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett a m. kir. áll. IX. ker. rendőrkapitányság pénztárába kell befizetni. A pénzbüntetés összege az 1924:IX. t.-c. 49. §-ának rendelkezéséhez képest a F. M. tárca javára az államkincstárt illeti meg. Kötelezem továbbá terheltet, hogy a Bbsz. 227. §-a értelmében a vizsgálati díjat a F. M. tárca javára 8 P-t és Szabó István kir. főjegyző javára 4 P-t, összesen 12 P-t megállapított eljárási költséget az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt különben végrehajtás terhe mellett a m. kir. áll. IX. ker. rendőrkapitányság pénztárába megfizesse. A jogerős ítélet kivonatának az italmérők lapjában és a Friss Újságban terhelt költségén való közzétételét elrendelem. Megokolás: A kihágás elkövetése terhelt beismerése és a Borvizsgáló Szakértőbizottság vegyvizsgálata alapján beigazolást nyert és ezért marasztaló volt. Enyhítő körülménynek vettem büntetlen előéletét és beismerő vallomását. Súlyosbító körülményt nem észleltem. Ezért alkalmaztam a Ktk. 21. §-t. Figyelemmel terhelt vagyoni és kereseti viszonyaira, az elkövetett kihágást a kiszabott büntetéssel eléggé megtorolva láttam. Az ítélet közzététele a törv. 48. §-ának és a díjak megítélése a 2000/929. F. Mr. 92. 93. §§-nak rendelkezésén nyugszik. Ezt az ítéletet Tanner György paksi lakos terheltnek írásban azzal a figyelmeztetéssel adom ki, hogy az ellen a kihirdetést követő naptól számított 15 nap alatt a m. kir. áll. rendőrség bpesti főkapitányságához intézett fellebbezésnek van helye, melyet a m. kir. áll. rendőrség 9. ker. alulírott kapitányságánál kell benyújtani. Budapest, 1936. évi április 25. „ Veszely Stafl. rdbiró. FRISS ÚJSÁG 1936 június 19, péntek Hasznos állat a „birgen Lezajlott Kiskunhalason a nyári országos vásár, melyre messze környékről is igen sok jószágot hajtottak fel A jószágárakban most is meg van a tavaszi vásáron beállt 30 százalékos emelkedés. Birkának 30—35 pengő, tavaszi báránynak 15—18 pengő volt párja, gyengébb tehén 120—140 P, jó tehén 200—300 pengőért kelt, kilóra a marhát 50 fillérért, a borjút 65— 70 fillérért vették. Jó igás ökörnek 400 pengő volt darabja. Szegény embernek való lovat 50—100 pengőért, jó lovakat 200—450 pengőért lehetett venni darabonként. A választási malacok párjáért 15—18 pengőt, süldőkért 30—40 pengőt, hízott sertés kilójáért 92 fillért, befogni való sertés kilójáért 1 pengőt adtak. Nagy volt a kereslet a szegényember tehenében, a kecskében. 25—30 pengőt adtak egy-egy jól tejelő kecskéért. Igen sokan kerestek, de kevesen tudtak juhot és bárányt vásárolni. A gazdák nemigen adják el a birkaállományt, mert nincs ma hasznosabb jószág, mint a „birge“. Az átlag 1,80 pengős gyapjuár mellett egy birka 10—12 pengős hasznot ad a bárányon kívül s a szerény igényű állat tartási költségét, meg a juhász bérét fedezi a túró, meg a sajt. Ezért aztán minden gazda növelni igyekszik a juhállományát s még a szegényemberek is igyekeznek néhány „tokját" szerezni. A jószágvásár nagy forgalma s a jó állatárak ellenére is a kirakóvásár gyenge forgalmú volt. Következik a nyári munkák ideje, arra kell most a gazdaembernek a pénz. — A Rádió mozgalmas sportvasárnapja. A nyári nagy sportesemények valósággal torlódnak június 21-én, vasárnap. Ezen a napon kerül lefutásra a nagy autós Grand Prix, amelyen világhírű versenyzők vesznek részt. A Grand Prix-ről helyszíni közvetítés formájában beszámolót ad a magyar rádió s ezenkívül délelőtt 10 óra 30 perctől 1 óráig az összes német adóállomások is. A német rádióriportereken kívül Budapestre érkezik a prágai adóállomás sportközvetítője is, aki vasárnap délután a Ferencváros—Slaviaközépeurópai labdarúgó kupamérkőzés II. félidejéről számol be a csehszlovákiai rádióállomás hallgatóságának. — Le a fővárosi vámokkal. Minden érdek ezt kívánná. Elsősorban a főváros élelmezése, olcsóbb ellátása sürgeti a középkori vámrendszer lebontását, de ugyancsak országos érdek, hogy a környékbeli és a távolabbi vidéki termelő gazda is vámmentesen juthasson be a saját fővárosa piacaira. A fővárosi vámok megszüntetése körül azonban meddő tanácskozások és alkudozások folynak. Egyszer már a MÁV is ajánlatot tett, hogy hajlandó átalányt fizetni a fővárosi vámdíjak megszüntetése ellenében, ha a mai vámoknál alacsonyabb pótdíjat számíthat fel. Most a főváros halogatja a kérdést és az e tárgyban összehívott értekezlet későbbi időpontra való halasztását kérte, holott minden polgári érdek azt parancsolja, hogy az értelmetlen és életdrágító vámokat szüntessék meg, mégpedig minden alku nélkül, kizárólag a fogyasztó és termelő polgárság javára, mert ez az idejét múlt, értelmetlen városi vám sem Budapesten, sem sehol a vidéken, sem a MÁV-nak, sem egyetlen más köztestületnek nem lehet jövedelmi forrása, ezt különböző címeken nem szabad tovább állandósítani. Országos érdek, hogy a vám elengedésével könnyítsünk az életen. A bélben keletkező mérgek által okozott rosszulétnél egy-két pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz gyors és alapos bélkiürítő hatásánál fogva a legjobb szolgálatot teszi. — Öngyilkos holtteste került elő a Dunából. A Pálfy téren a Dunaparton csütörtökön reggel kifogtak egy férfiholttestet a Dunából. A rendőrorvos megállapította, hogy a holttest 5—8 napig lehetett a Dunában. Zsebében egy rézöngyújtót találtak, amelyen P. L. monogram volt. Ezen az alapon indult meg a nyomozás. Megállapították, hogy a főkapitányságon néhány nappal ezelőtt bejelentették Pirmner Lajos 31 éves kifutó eltűnését Váci út 190. számú házban lévő lakásáról. Az eltűnési bejelentéssel egyidejűleg lakásadója elmondotta, hogy Pirner anyagi bajai miatt sokszor hangoztatta, hogy öngyilkos lesz. Miután a személyleírás egyezik, valószínűnek tartják, hogy a Dunából kifogott holttest azonos az eltűnt Pirner Lajossal. — Mikor nem kaphat nyugdíjat az özvegy? özvegy Dominiák Józsefné elhalt férje után 92 pengős nyugdíj iránti keresetet nyújtott be a bírósághoz. Keresete szerint férje évtizedeken át a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat alkalmazásában állott és ugyanannyi időn át tagja volt a vállalat nyugdíjintézetének is, tehát neki, mint özvegynek nyugdíjjogosultsága van a céggel szemben. A bíróságok Dominikné keresetét elutasították. Megállapították, hogy amikor az asszony felesége lett elhalt férjének, a férj már betöltötte a 45-ik életévét és a házasságát a megkötés előtt az igazgatóságnál írásban nem jelentette be. De elmulasztotta utóbb azt is, hogy nősülési korhatárának módosítását engedélyezzék. A Kúria kimondotta, hogy az özvegynek nyugdíjigénye még akkor sem lenne, ha az elhalt férje egyébként nyugdíjjogosult alkalmazottja lett volna az alperesnek. Szükséglakásokat épít Újpest. Újpest városa már régebben megvette a Ferencrendnek az újpesti Baross uccában levő telkét azzal a céllal, hogy ott szükséglakásokat építtessen, mert az ugyancsak az újpesti Baross uccában levő szükséglakástelep a rászorulók befogadására szűknek bizonyult. Már ki is írták a pályázatot a tervek elkészítésére. A munkálatok elvégzésére egyelőre csak 50.000 pengő áll a város rendelkezésére, úgyhogy a szükséglakásokat fokozatosan fogják felépíteni. — Ha fáradt és izgatott, ha a hasban feszülés érzése kínozza és gyakori félelemérzetben szenved, akkor igyék reggelenként, éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet, mert ez megszünteti az emésztési zavarok okait, csökkenti a mérges bélgázfejlődést s elhárítja a vértódulásokat. Az orvosok ajánlják: — Névtelen levelekkel keserítik Sárga Ferencné életét. A közelmúltban nagy feltűnést keltett Sárga-Darkó-ügy hullámai még ma sem ültek el teljesen. Sárga Ferenc csütörtökön délelőtt megjelent a főkapitányságon és feljelentést tett névtelen levélírók ellen, akik feleségét elhalmozzák névtelen levelekkel, amelyekben gyalázkodó hangon szólítják fel arra, hogy férjét azonnal hagyja el. Sárga Ferenc kérte Kubinyi Andorné, Schober Béláné és egy varrónő kihallgatását. Anüb Házbér és varrógép már régen biztonságban élhetne egymással, mert a házbérnek törvény szerint sincs semmi köze már a varrógéphez. A varrógép szegény, robotos asszonyoknak a kenyérkereső szerszáma és így a varrógép számára törvény biztosítja, hogy semmiféle tartozás fejében, még házbérhátralék miatt sem foglalható le. Nincs tehát joga a háztulajdonosnak sem viszszatartani. A törvény kíméletét hosszú viták előzték meg és az ország törvényhozásának szociális belátása biztosította a kenyérkereső szerszám védelmét. Az emberi kíméletlenség azonban nagyon sokszor túlteszi magát a törvényen is. Még mindig akadnak háztulajdonosok, akik házbérhátralék fejében kíméletlenül lefoglalják és visszatartják a kenyérkereső szerszámot is. Legutóbb egy ilyen, csak a maga zsebét védő háztulajdonos házbértartozás fejében viszszatartotta egy nehéz körülmények között élő varrónő kenyérkereső gépét s amikor az asszony a törvény határozott védelmére hivatkozva, a bíróság előtt követelte a varrógép visszaadását, a háztulajdonos nem átallotta azzal védeni a maga vélt igazát, hogy a varrónő iparigazolvány nélkül dolgozott mások számára. Milyen sötét árnyékot vet ez a kíméletlenség az ember jellemére. A háztulajdonos nagyon jól tudja, hogy az a szegény asszony nem önhibájából, hanem a körülmények vigasztalansága következtében maradt adós a házbérével és tudja azt is, hogyha szabálytalansággal és iparigazolvány nélküli tevékenységgel vádolja meg a bíróság előtt, a szegény asszonynak még kevesebb módja és alkalma lesz adósságát megfizetni, ám szerszámától megfosztják és keresetétől eltiltják. Szerencsére a magyar bíróság szociális érzéke példásan leintette ezt az emberi mohóságot, a törvényszék a háztulajdonost a varrógép visszaadására kötelezte, annak erőteljes hangsúlyozásával, hogy a kenyérkeresetül szolgáló varrógépet semmi körülmények között sem lehet visszatartani még házbértartozás fejében sem. Ezt a bírói határozatot és ítéletet jó lesz, ha megjegyzik maguknak a háziurak és mindazok, akik nem akarnak vagy nem tudtak eddig beletörődni a kenyérkereső szerszámok törvényes védelmébe CHIP — A békési kaszáskeresztesek nem tudták, mire szervezkednek. A kaszáskeresztesek bűnperének csütörtöki tárgyalásán a békési bíróság folytatta a vádlottak kihallgatását. Több vádlottnak sejtelme sem volt arról, hogy mire vállalkozott, amikor csatlakozott a mozgalomhoz. Papp József 52 éves földműves azért csatlakozott a kaszáskeresztesekhez, mert azt ígérték, hogy már nem lesz egy pengő a napszám. Kelemen Gergely 34 éves napszámos térdig mezítláb, rövid szakadozott nadrágban állott a bíróság elé. Azt vallotta, hogy Nagymagyarországra tette le az esküt. Szűcs Gábor 39 éves napszámost a nyomora vitte bele a mozgalomba. Az árulókat halállal büntették volna, ha a szervezkekedést elárulják. Többen arról vallottak, hogy nem értették meg az eskü szövegét.