Friss Ujság, 1936. október (41. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

2 még szükségessé és ez esetben a miniszterelnök nem fogja kérni többé betegszabadságának meg­hosszabbítását. Ettől kezdve a kor­mányzó bölcsesége fogja eldönte­ni, hogy az új helyzetben milyen­­intézkedéseket tart szükségesnek. Szakvár­­ Emil alezredes, Göm­bös miniszterelnök személyi tit­kára repülőgépen Münchenbe uta­zott Gömbös miniszterelnök meg­látogatására. A miniszterelnök hosszasan elbeszélgetett Szakváry alezredessel, aki beszámolt neki az itthoni politikai helyzetről. A mi­niszterelnök felesége csütörtökön utazik Münchenbe, hogy huzamo­sabb ideig maradjon a bajor fővá­rosban és időnként meglátogat­hassa férjét. Darányi Kálmán miniszterelnök­helyettes szerdán délben kihallga­táson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál és az államfőnek beszámolt az időszerű kormány­zati ügyekről. A gyűléstilalom Szerdán reggel kormányrende­let jelent meg, amely szerint tilos minden politikai gyűlés vagy ösz­­szejövetel, politikai felvonulás, vagy körmenet tartása, kivéve az országgyűlés képviselőinek saját kerületeikben történt­­ beszámolóit. A politikai köröket váratlanul érte ez a rendelet, amely semmiféle in­dokolást nem foglalt magában. Kozma Miklós belügyminiszter Szerdán délben minisztériumába értekezletre hívta össze a rendé­szeti hatóságok vezetőit és meg­tárgyalta velük a rendelet végre­hajtásának módozatait. A végre­hajtás következtében a keresztény községi párt ifjúságának október 1-ére a Vigadóba egybehívott bol­­sevi­sta-ellenes nagygyűlését és a diákszervezetek felvonulását nem lehet megtartani. Csilléry András, a keresztény községi párt vezetője ebben az ügyben eljárt a belügy­miniszternél és bejelentette, hogy az antibolsevista tüntetést az egyik fővárosi kereszténypárti képviselő beszámolójának keretében kíván­ják megtartani október hó­­ else­jén, amely esetben természete­sen elmarad minden felvonulás. Az új gyűlés engedélyét a rendőr­­főkapitányság szerdán este meg­adta. A tilalmi rendelet értelmében megtartható lesz a független kis­gazdapártnak Kalocsán csütörtök­re hirdetett nagygyűlése, amelyen Galánthay-Glock Tivadar mond beszámolót. Amint ebből látható, a gyűléstilalomnak nincs politikai célja, mert a képviselők beszámo­lóikat elmondhatják. Illetékes ma­gyarázat szerint a tilalmi rende­let előzetesen meg akarja akadályozni, hogy a mai nehéz időkben nem kí­vánatos módon tárgyaljanak olyan kérdéseket, amelyek a köz­véleményt nyugtalaníthatják. A független kisgazdapárt szer­dán délben képviselői értekezletet tartott, amelyen tiltakoztak a tila­lom elrendelése ellen. Az értekez­letről kiadott nyilatkozat szerint a súlyos kérdések megoldását a köz­vélemény felvilágosításának lehe­tetlenné tételével akarják elérni. A tilalom kiélezi újból a belügyi kormányzat és a független kis­gazdapárt közötti ellentéteket és a párt a polgári ellenzék higgadt és mérsékelt magatartására méltatlan válasznak tartja a rendeletét. Penzió — Hogy törülközzem ilyen pici törülközővel? — Úgy, hogy tessék kevesebb vízzel mosdani. FRISS ÚJSÁG 1936 október 1. csütörtök Megfizetik a szükségmunkát? Érezni már a nyirkos ősz, a kö­zelgő tél zord tehellétét, ország­szerte­ mozgolódnak a hatóságok, intézmények, hogy szükségmunká­val lássák el az ínségeseket, fő­ként azért, hogy megküzdjen­ek a munkanélküliséggel. A szükség­munkaalkalmak legnagyobb gyön­­gesége, hogy nem pótolják a mun­kát. Szükségből dolgoztatják az embereket, akik odaadják teljes munkaerejüket, tudásukat és amit érte kapnak­, nagyon kicsi jövede­lem, az ínségét alig tudja csilla­pítani, különösen, ha gyerekek, el­öregedett hozzátartozók is vannak a családban. Rosszul fizetik a szükségmunká­kat. Ezt mi régen mondjuk, de most megerősíthetjük az igazsá­got Budapest polgármesterének nyilatkozatával, aki ugyanígy vé­lekedik a szükségmunk­ákban.­ fog­lalkoztatott tömegek keresetéről és mint a polgármester mondja, va­lamiképpen meg kellene oldani, hogy a szükségmunkát ugyanúgy fizessék, mint a rendes munkát! A munkanélküliséget akarja meg­harcolni a szüktségmunka. Ez nem­­csak annyit jelent, hogy az ada­kozó termelést arrébb lendítenék, de azt is, hogy oltalmazni kíván­ják a nép leromló egészségi álla­potát, a gyerekek zsenge életere­jét, a düledező tűzhelyek épségét, vagyis dolgoztatják az embereket, hogy keresetükkel meggyőzzék a sorsukat. Lehet-e erről szó, ami­kor tudjuk, hogyan fizetik a szük­ségmunkát? Hosszú munkanélküli­ségben amúgy­­is legyengült mun­kások, a végsőkig lecsökkentett díjazás ellenében végzik a legfá­rasztóbb munkát és ez szinte biz­tosítja a további kallódásukat, a családok megpróbáltatását. A ke­gyetlen szükség tereli az embere­ket a szükségmunka felé és ez a segítség bizony, félsegítség. A pol­gármester szerint a fővárosnak az a szándéka, hogy a szükség­­munkát is rendesen megfizessék. Mi úgy érezzük, hogy éppen a nyomorúságból érkező, szükség­­munkáért jelentkező embereket kellene a legjobban megfizetni, mert annyi-annyi pótolnivalójuk akadhat a maguk és családjuk körül. Háborús szellem uralkodik Európában A spanyol emlékiratot visszavonták­ ­A Népszövetség közgyűlésének szerdai ülésén Tahezaz etióp meg­bízott rámutatott Abesszínia sú­lyos helyzetére. Montesta­ portugál külügyminiszter kifejtette, hogy Európában háborús szellem ural­kodik, ami főleg annak tulajdonít­ható, hogy egyes országok idegen eszméket akarnak másokra kényszeríteni. Nem szabad a viszályokat vagy megszüntetni, hogy új igazságta­lanságok támadjanak. Ajánlatos lenne bizonyos állapotok megvál­toztatása a nemzetközi együttmű­ködés elősegítése céljából, de egy vigyázatlan revízió újabb bajokat okozhatna. Cantilo argentin kikül­dött azt fejtegette, hogy összhang­ba kellene hozni a Népszövetség alapokmányát a Brinod—Kellog­­féle párizsi egyezménnyel. Nagy érdeklődés fordult a nép­szövetségi tanács zárt ülése felé, amely felmentette Lester danzigi főbiztost és helyettes főtitkárrá ne­vezte ki. Ez azért történt, mert Lester súlyos ellentétbe került a danzigi parlamenttel, amelynek többsége nemzeti szocialista és ál­landóan paktál a német nácipárt alvezéreivel. A tanácsnak tárgyal­nia kellett volna Del Vayo spa­nyol külügyminiszter emlékiratát, de ez nem történt meg, mert a kül­ügyminiszter visszavonta az emlék­iratot. Ez Franciaország és Ang­lia erélyes közbelépésére történt, mert az emlékiratban súlyos tá­madások voltak Portugália, Né­metország és Olaszország ellen. A spanyol kormány ugyanis azt ál­lítja, hogy a nemzeti hadsereg fel­kelői azért győznek, mert külföldi hatalmaktól kapnak a fent említett nagymennyiségű hadiszereket és pénzbeli segélyt. Bérmozgalom kezdődött a sütőiparban A munkások határidőhöz kötött választ kértek a munka­adóktól • Kormányrendeletileg állapítják meg a sütőipari legkisebb munkabéreket A sütőipari munkások, akik rendkívül alacsony keresetük meg­javítása érdekében mozgalmat in­dítottak, szerdán délelőtt pedig el­juttatták a sütők ipartestületéhez­­árkövetelésüket, amely az eddigi emrékét arányba akarja hozni az élet megdrágulásával. A munkások bérlistáján 40, 50 és 70 pengős hetibérek sze­repelnek, ezenkívül a­­ napi 8 órai munka­időn túl túlóra pótlékot is kértek. Beszéltünk a pékmunkások veze­tőségével, ahol a következőket mondották: — A munkások még 1928-ban bérmegállapodást kötöttek a mun­kaadókkal, amelyeket azonban nem tartanak be, ma már 8—10 pengős béreket fizetnek a legtöbb helyen 14—16 órai napi munkáért. A meg­állapított bérek 200—300 százalék­kal lemorzsolódtak, természetesen a munkások képtelenek megélni ,­­zekből­­a­­sanyarú keresetekből. Teljesen lerongyolódtak, pedig a pékipar megköveteli, hogy a mun­kások tiszta és rendes öltözékben legyenek. Egyes üzemekben tart­hatatlanok az­ állapotok, a munká­sok a műhelyekben alszanak. A hatóságilag megállapított munka­időt sem tartják be több helyen, öt hónappal ezelőtt Kalmár Béla főkapitányhelyettes azt mondotta, hogy mivel a rendőrségnek nincs elesendő embere az üzemek ellen­őrzésére, végezzük mi el az ellen­őrzést. Ma már azonban a mi el­lenőrzésünkről sem lehet szó. A mu­nkabéremelés nem okozhat kenyérdrágítást, mert a mai 32 és 36 filléres kenyér­árak mellett is több üzem maga­sabb béreket fizet a munkásoknak, mint amilyeneket mi most kérünk az ipartestület elé terjesztett be­adványunkban. A községi kenyér­gyár például 1 pengő 95 filléres órabéreket fizet, pedig tudvalévő­jéig a legolcsóbb kenyeret árusítja.1 A legélesebben tiltakozunk az el­len, hogy a mi nyakunkba varr­ják az esetleges kenyérdrágításo­­kat. A sütőipari munkások október 5-ig kértek választ bérjavítási be­adványukra és akkor döntenek majd további elhatározásukról. Ruzicska Ede, a pékipartestület elnöke elmondotta, hogy kedden az iparügyi minisztériumban a béremelésekről folytatott tárgya­lásokat és megállapította, hog­y a sütőmunkások követelései felül­múlják a különböző szakmákban kormányrendeletileg megállapított legkisebb munkabéreket, amelyek heti 20—40 pengő között mozog­nak. Szerinte a mai kenyérárak semmiféle béremelést nem bíznak meg, főként azért, mert a liszt egyre drágul. Ha a lisztdrágaság folytatódna és a munkások köve­telését legalább részben is teljesí­tenék, akkor a kenyérárakat is emelni kel­lene, amit azonban el akarnak kerülni. Egyelőre nincs is szó kenyérdrá­­gításról. Nem adhatnak választ október 5-ig, de remélik, hogy en­nek ellenére sem fog a helyzet ki­éleződni. A törvény 8 napos idő­közt ír elő a rendkívüli közgyű­lés egybehívására és addig nem foglalhatnak állást a munkások bérköveteléseivel szemben, amíg a közgyűlés össze nem ült, ami csak október 5-én túl történhet meg. Valóban megdöbbentően rossz munkabéreket fizetnek sok he­lyen a munkásoknak és a pékiparnak kötelessége, hogy rendes béreket adjon, amiből a munkások meg tudnak élni. Illetékes helyről nyert értesülé­sünk szerint az iparügyi miniszté­rium veszi a kezébe a kiéleződött helyzet megoldását. Máris felszó­lította a minisztérium a munká­sokat és munkaadókat, hogy ne­vezzék meg megbízottaikat a leg­közelebbi jövőben egybehívandó bérmegállapító bizottságba, amely egyezkedés útján fogja megállapí­tani a legkisebb munkabéreket, a­melyeket azután kormányrendele­tileg léptetnek életbe. Hét dunai halász halálos katasztrófája Egy vontatóhajóval összeütköz­tek . A hajókerék darabokra törte a csónakot Kettős halálos tragédia történt Dunaremete község közelében a Dunán. Egy jugoszláv vontató­gőzös haladt három uszállyal fel­felé a folyamon. Vele szemben úszott a folyam árjában egy halász­­csónak, amelyben két halász ült. A halászok, úgy látszik, elaludtak és nem vették észre a közeledő hajót, amelynek kormányosa sem látta a kis csónakot. Egyszerre csak hatalmas recsegésre és halál­­ordításra lettek figyelmesek a vontatógőzös matrózai. A vontató­gőzös által felkavart hullámok a hajó oldalához csapták a halász­csónakot, amely a hajókerekek alá került. A hajó kerekei pillanatok alatt ízzé, porrá zúzták a gyenge alkotmányt. Két utasa a vízbe esett. A kapitány azonnal meg­áll­ította a hajót és mentőcsónako­­kat bocsátott le a két halász meg­mentésére. Azonban a matrózok hilába kutattak a halászok után, azokat nyomtalanul elnyelte a víz. Csak a halászcsónak összetört deszkáit és a halászszerszámokat sikerült a vízből kifogni. A nyo­mozás megindult annak kideríté­sére, hogy mi okozta a halálos szerencsétlenséget. Azt is kutat­ják, hogy ki volt a két szeren­­csétlenül járt halász. ­ Préposttá nevezték ki Mak­­ray Lajos képviselőt. Virág Fe­renc pécsi püspök vitéz Makray Lajos tolnai plébános, orsz. kép­viselőt srégi címzetes préposttá, Gaál János paksi plébánost pedig a Szentséges Üdvözítőről nevezett szekszárdi címzetes apáttá ne­­vezte ki, % *'■*»

Next