Friss Ujság, 1936. október (41. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-07 / 229. szám

1998 október 7, szerda FRISS ÚJSÁG A spanyol kormánycsapatok benyomultak Oviedoba Öldöklő harcok Észak-Spanyolországban Oviedo már napok óta ostrom alatt állott és a várat a felkelők elkeseredetten védték. Az ostromlók az asturiai bányászok voltak, akik három oldalról támadták meg a nemzetiek által megszállott Oviedot. Kedden reggel benyomultak a városba. Ugyancsak súlyos helyzetbe kerültek a nemzetiek Burgasnál is, amely várost a kormánycsapatok teljesen körülvették. A csatatéren száz halott maradt. A nemzetiek viszont megkezdték a hadműveleteket Malaga ellen. Az északi spanyol fronton elkeseredett harcok folynak. Több helyen a kormánycsapatok ellentámadásba mentek át. Madrid ellen legközelebb megindul Pranco tábornok általános rohama. Sevillában Martinez Barrio, a spanyol képviselőház elnöke ellen a Parlament épületének elhagyásaóta felizgatott tömeg támadást intézett. A szorult helyzetbe került politikust csak a parlamenti őrség gyors beavatkozása mentette meg a biztos haláltól. Felrobbant a benzingőz, összeégett két takarítónő Súlyos szerencsétlenség a debreceni MÁV Üzletvezetőségen Veszedelmes robbanás történt kedden Debrecenben a MÁV üzletvezetőség palotájában. A most kinevezett igazgatóhelyettes irodájában takarítást rendezett Csordás Károlyné és özv. Gömöri Jánosáé, akik benzinnel mosták fel a szoba padlóját. Munka közben befűtöttek a cserépkályhába. A melegtől a szobában terjengő benzingőzök felrobbantak és lángra gyulladt a két asszony ruhája. A takarítónők jajveszékelve rohantak ki a folyosóra, ahol sikerült eloltani lángoló ruhájukat. Addigra azonban súlyos égési sebeket szenvedtek, úgyhogy életveszélyes állapotban szállították mindkettőjüket a klinikára. A robbanás következtében lángra lobbant a szoba padlózata és berendezése is. Kihívták a tűzoltókat, azonban mire kiérkeztek, az épületben tartózkodó vasutasok eloltották a tüzet A vizsgálat megindult. édeskám, édeseim* A gyászlobogók gyászolják a miniszterelnököt, az államférfit, a politikust. A halálban megpihent és megnyugodott holtteste mellett, megálltak az elsápadt arcú államférfiak, külföldi és belföldi vezéremberek. Közben pedig, amikor már utolsót birkózott mindenáron élni akaró és az élethez oly görcsösen kapaszkodó teste, lelke az elmúlással, egy őszhajú, sápadt asszony járkált kezét tördelve a fényes palotában. Kicsike alakja borzongva, fázósan, meggörnyedten süppedt bele a mély karosszékbe: nem a miniszterelnököt, nem az államférfit, nem a politikai vezért siratta. A fiáról volt szó. Édes gyermekéről, arról, akit valamikor két karjával ölelt át, úgy szorított az anyaszívhez. Akit táplált és vezetett kézenfogva. Akinek kis kezét megtanította betűt vetni a palatáblára. Látta felnőni, sudár, szép fiatalemberré és követte repdeső anyaszívével élete minedn fordulatát Neki mindene volt: az első édes csók a csecsemő puha arcán, az első kis cipő, a kis nadrág, amit a két kezével varrt a csomag, amibe belerakta gondosan a vajaspogácsát útravalóul. Neki az volt, amit ezzel a szővel lehetett kifejezni: édes fiam. Vitte a vonat a közös éjszakában zihálva, vágtatva, vitte és vitte a két fiút és sugarasszemű leánygyermeket. Mikor megmondták nekik, hogy élet-halálos válságban vergődik Gömbös Gyula a szanatóriumi szoba nyoszolyáján, akkor a gyermekek leültek egymás mellé a vasúti kocsiban. Összebújtak, fázósan, sápadt arccal és szívükben, lelkükben fájdalmasan dobolt a gondolat: édesapám! Úgy szenvedtek, mint a többiek, mint a névetelen milliók. Elérkeztek oda a családtagok, a feleség és a gyermekek, ahol megszűnik minden hatalom és rang, vagyon, a felhalmozott arany és közömbössé lesz a koldustarisznya is. Elérkeztek a végső állomásra. Ott megszűnik a dobogni a meleg szív,_elnémul és elcsitul minden harci zaj a lélekben, bármilyen messzire tudott is szárnyalni. Megmarad az ember, akinek azt mondták, édes fiam, édes uram, édesapám. Őt siratják a legbensőbb, legmélyebb és legtisztább fájdalommal. Bérrendezés nélkül nem lehet szabályozni a textilipari munkaidőt A textilgyárak elfogadták a 48 órás munkahét bevezetésének tervét A fővárosi és pestkörnyéki textilgyári munkásság hónapok óta reménytelenül húzódó munkaidőrendezésének ügyében döntő fordulat történt Miután az iparügyi minisztérium belátta, hogy régebbi felhívását, melyet a nyolcórás munkaidő önkéntes bevezetésére intézett a textilgyárakhoz, több vállalat nem vette figyelembe, most újabb, célravezetőbb intézkedést tett. Felszólította a Magyar Textilgyárosok Szövetségét, hogy a textilgyárak igazgatóságaival karöltve készítsék el rövid időn belül a heti 48 órás munkaidőtervezetüket. A tervezet birtokában azután az iparügyi minisztérium azonnal megkezdi a tárgyalásokat a munkaadók megbízottaival a munkaidő korlátozásának mielőbbi bevezetéséről. A budapesti és pestkörnyéki textilgyárak igazgatóságainak megbízottai most gyűlést tartottak, melyen hosszas vita után elkészítették a heti 48 órás munkaidőről szóló tervezetet A gyűlés résztvevői nem ellenezték a korlátozott munkaidő bevezetését — mondották a Friss Újság munkatársának a textilgyárosok. Az iparügyi minisztériumba benyújtandó tervezetben kimutatják, hogy vannak a textiliparban olyanfajta munkák, melyeknek folyamata 10—12 órát tart, mint például a fehérítés. Ilyen esetekben a nyolcórás munkaidő nem vihető keresztül, mert ezt a munkát abbahagyni nem lehet és a munkát azoknak a munkásoknak kell bevégezni, akik megkezdték. Előfordul az is, hogy a gyárnak sürgős megrendelése van és a túlóráztatás elkerülhetetlen. Ha a készülő rendelet igazolt esetekben eltekint a heti 48 órás munkaidőtől, akkor a textilgyárak vezetői készek a korlátozott munkaidő bevezetésére. A munkaidő rendezésével azonban még korántsincs könnyítve a munkások helyzetén. A 48 órás munkaidő bevezetése a bérek arányított rendezése nélkül a mostaninál sokkal súlyosabb helyzetbe döntené a munkásokat. A korlátozott munkaidő bevezetésével kapcsolatban a Textilmunkások Szövetségében Madarász István főtitkár a következőket mondotta: — Néhány textilgyárnál akkordrendszer mellett már áttértek a heti 48 órás munkaidőre. Ezekben a gyárakban átlag napi 10 órát dolgoztak és a napi 8 órai munka mellett a kereset csupán 1,5 százalékkal csökkent. Más a helyzet azokban a gyárakban, ahol órabérrendszer van. Ezekben az üzemekben feltétlenül a nyolcórás munkaidőhöz kell majd igazítani a béreket. Egyszóval a munkaidő rendezése a bérrendezés nélkül egyenesen katasztrofális lenne a munkásságra. Az iparügyi minisztérium csak úgy javíthat a dolgozók tízezreinek helyzetén, ha egyidőben rendezi a munkaidőt és ehhez arányítva az óra- és akkordbéreket is. A munkásság reméli, hogy más megoldás számba sem jöhet. Holnap jelenik meg az új kötet, Károlyi Gábor izgalmas kalandorregénye •'* M áruló aranyóra 108 nagy oldal, sokszínű fedőlap, számos szövegközötti rajz, szórakoztató KERESZTREJTVÉNY! Kapható mindenütt ÁRA:10 FILLÉR 7 — Aranyérnél és az ezzel járó bél-* dugulás, végbélberepedés, kelés, terhes vizelési inger, májduzzadtság, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szári ülési rohamok esetén a természetes „Ferenc József" keserűvíz használata csakhamar kellemes megkönnyebbülést eredményez. .Orvosok ajánlják. Országos iparosbajok a tolnai nagygyűlésen Kartellek letörése — OTI terhek csökkentése A szekszárdi, bonyhádi, paksi, bátaszéki és tolnai iparosság részvételével körzeti iparos nagygyűlést tartottak Tolnán. Nálam József tolnai ipartestületi elnök nyitotta meg a nagygyűlést, majd Papp József rámutatott arra, hogy sok iparoskérdés vár elintézésre. Szükségesnek tartja, hogy az iparosságot védő törvények végrehajtása olyan legyen, hogy az iparosság érezze a törvény gondoskodását. Az iparosság harcának, amelyet a kenyérért, a fenmardásért folytat legfontosabb állomásai: a kartellek letörése, az árrombolás megakadályozása , a tisztességtelen verseny kiküszöbölése, a kisipari export fejlesztése, az OTI visszafejlesztése és az iparosok öregségi és rokkantsági biztosításának megteremtése. Ezután Boros Imre szekszárdi asztalosmester sürgette a kötelezőt iparosbiztosítás megteremtését. — Lehetetlen, — mondotta, — hogy amíg az alkalmazottról gondoskodik a törvény öregségére, rokkantságára — úgy ahogy — addig aziparosmester, aki a legtöbb esetben az OTI terheket egyedül maga viseli alkalmazottai helyett is, öregségére azért könyörögjön, hogy valamelyik szegényház befogadja, avagy koldulni menjen... Handl János bonyhádi ipartestületi elnök sürgette a kereseti adó reformját, Szelp József paksi ipartestületi elnök pedig a vásári helypénzek ügyében kért intézkedést. Treubert Imre szekszárdi iparos a kisipart sújtó közterhek enyhítését kérte, Gisztonyi József bonyhádi iparos pedig az árrombolások ügyét tette szóvá. A felszólalók határozati javaslatait a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta. Burgonyadetektivek a vidéken A termelői árak megállapításának káros hatása Az ország legfőbb burgonyatermelő területének, Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyéknek burgonyakereskedői nagygyűlést tartottak Nyíregyházán. A felszólalók valamennyien hangoztatták, hogy a legkisebb termelői árakmegállapítása káros a gazdákra nézve is, pedig a helyzet egyébként is bizonytalanná vált a külföldi valutaértékcsökkentések miatt. A termelők szívesen adnák már olcsóbban is burgonyájukat, de a komoly kereskedők nem akarnak a törvényes rendeletekkel öszszeütközésbe kerülni és így tartózkodnak a vásárlástól. Annál inkább, mert a burgonyadetektívek már a vidéken is megjelentek. Jellemző a helyzetre, hogy a termelők mégis olcsóbban kínálják a burgonyát, mert atól félnek, hogy nem tudják eladni. Csak a jobbfajta burgonyákra akad vevő, mert ezekért szívesen megadják a termelői árnál magasabban megszabott összegeket is. A gyűlés kimondta, hogy megalakítják a burgonyakereskedők országos egyesületét és felkérik a földművelési minisztert a szabadkereskedelem helyreállítására, a legkisebb árak és a burgonyadetektivek intézményének megszüntetéséra.