Friss Ujság, 1937. május (42. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-01 / 98. szám
! ! / ^ ^ ^ ^ ~ ! M/m/ // Ára 6 fillér T / . 7 FDIPP II I f* A f* — Negyedévre K jf m. % 1| H IfA ■ BUDAPEST, 4pengőJf^^S# 1 fNbI fi 1 ■ 1 nM MM fia vg- NAGYMEZŐ UCCA 3 Belerohant a sinautó a tehervonatba Véres bosszút állt az elhagyott udvarló A magyar munka tavaszi nagy erőpróbája és ünnepi bemutatója tíz esztendő óta a budapesti Árumintavásár. Gondoljunk csak rá, hogy milyen bátortalan és gyámoltalan vállalkozás volt tíz esztendővel ezelőtt kiállanunk a Duna-medence közepén, nagymultú ipari országok szomszédságában, a gyermekcipőben járó magyar ipar teljesítményével. És most, tíz esztendő után, a Liget tavaszi pompában bontakozó sátra alatt egyre fokozódó örömmel és magabízó lendülettel hirdethetjük, hogy a magyar dolgozó kéz, a magyar szaktudás, a magyar akarat csodát művelt és bebizonyította, hogy nincs olyan ipari feladat, amit meg ne tudnánk oldani a magunk erejéből. A Dunán átívelő acélhidak pillérei és acélgerendái egyforma tökéletes formában és teherbíró erőben kerülnek ki a magyar munkás kezéből. Most a vásáron láthatjuk, hogy szövetben, iparművészetben, edényben és bútorban a világversenyben is helytálló eredményeket értünk el. Nincs olyan nehéz feladat, amit a magyar munkáskéz meg ne oldana. De kérdezzük: vájjon ennek a munkateljesítménynek a hasznából osztozik-e olyan arányban a dolgozó magyar munkás, a magyar iparos és a magyar iparművész, mint a nagyipari országok munkástársadalma! Mert itt is, a vásár ünnepi pompájában mi csak a verejtékező munkást látjuk, azt a dolgozó embert, akinek a munkaereje és élete nagyon is szomorú viszonyok között tengődik. Aránytalanul rosszabb munkafeltételek között dolgozik és rosszabb életfeltételek között nő fel és éli le élte nagyobb felét. Mennyivel nagyobb ez a teljesítmény, ha számbavesszük, hogy a dolgozó magyar munkásnak lakásból, táplálkozásból és örömökből mennyivel kevesebb jut, mint a sokkal szerencsésebb körülmények közt, sokkal magasabb munkabérért dolgozó nyugati munkástársainak. Ezért mindenki, akinek a gondjára van bízva a magyar ipar fejlődése, a nagy eredmény láttán gondoljon arra, mi jutott eddig és mi jár a jövőben a dolgozó magyar munkásnak és iparosnak, hogy a gyönyörű eredményekkel dicsekedő tízéves fejlődés meg ne rokkanjon, hanem tovább is ebben a lendületbenvirágozzék. A kormányzó megnyitotta a Nemzetközi Vásárt Pénteken délelőtt derült, kék ég alatt, ragyogó napsütésben és rastyogó tisztaságban várta az ünnepélyes megnyitást a Budapesti Nemzetközi Vásár. Pontban 10 órakor érkezett meg a kormányzó, akit Szendy Károly polgármester, mint a Vásár elnöke üdvözölt, rámutatva arra, hogy a háromévtizedes fejlődés útján, ismét nagyobb, gazdagabb és erősebb lett a magyar iparnak ez a tavaszi felvonulása. Horthy Miklós kormányzó megnyitotta a Vásárt és kíséretével megindult annak megtekintésére. Legelőször az Állami Gépgyár pavilonjába ment, ahol ifjú Horthy István fogadta. Azután Ausztria és Olaszország pavilonjait nézte meg s hosszasan időzött a magyar faluban, ahol népviseletbe öltözött kiállítók fogadták. Több mint két óráig tartott a körséta, amelynek folyamán a kormányzó többször adott kifejezést tetszésének, sőt elragadtatásának is. A kisipari kiviteli intézet pavillonjában részletes felvilágosítást kért a magyar kisipar kiviteli lehetőségeiről és nagy érdeklődéssel szemlélte a légvédelmi kiállítást is, amelyet a Légoltalmi Liga, a légügyi parancsnokság, a Vöröskereszt és a tűzoltófőparancsnokság közösen szerveztek meg. Amint fényképfelvételünk mutatja, egy kétemeletes ház keresztmetszetében négy lakás tárul elénk és itt mutatják be, miként kell a mentőmunkálatokat végrehajtani légitámadás esetén. Fényképfelvételünk másik része a kormányzót ábrázolja Bornemisza Géza miniszterrel és a kísérettel együtt. Minden diktatórikus ábrándnak befellegzett Griger Miklós az elmúlt rendszer veszélyeiről, a választójogról és a kenyérkérdésről - Sürgős szociális segítséget követelnek az ellenzéki szónokok A költségvetési vitában pénteken tovább folyt az ellenzéki bírálat a költségvetésről. Giiger Miklós kereszténypárti azzal kezdte, hogy nem engedte bilincsbe zárni eszét, szívét, legitimista meggyőződését és ezért szálka volt az illetékesek szemében. A hatalom nem engedte meg, hogy a nemzet törvényhozója lehessen. Bezárták előtte a parlament kapuját, mert nem akart szolga lenni, mert van hite és van meggyőződése. Ezek után járta az országot és mégis meghallották. Mint a mai választási rendszer szenvedő alanyának, joga van a választójog kérdésével foglalkozni. Ez a legfontosabb kérdés a nemzet jelenében és jövőjében. Négy egymást felváltó kormány ígérte meg a választójog reformját. Megrendült lélekkel gondol Gömbös Gyula tragédiájára, de ki kell jelentenie, hogy választójogi politikáját elhibázottnak és károsnak tartja. Gömbös 1935-ben indítványt tett a Ház feloszlatására, ami nem állt ellentétben az alkotmány betűivel, de nem fért ösze az alkotmány szellemével. A Házfeloszlatást azért kellett kiírni, mert az akkori kormány el akarta foglalni azokat a hatalmi helyeket, amelyekkel el akarták érni, hogy csak egy párt uralkodjék Magyarországéin. A választás a nép akaratának erőszakos lekaszabolása volt, az ország legcsúnyább választása.