Friss Ujság, 1937. május (42. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

2 Gróf Sigray Antal: Tatárjárás! Griger Miklós azután kifejti, hogy abban az időben nagy volt a veszedelem. A magyar ember már kezdte azt hinni, hogy nincs is igazság és csak akkor lélegzett fel, amikor a közigazgatási bíróság ítéletei nyilvánosságra kerültek. "Angliában 24 óráig sem maradhat­na olyan kormány uralmon, mely­nek ilyen módon megválasztott képviselői vannak. A bíróság eb­ben a Zord korszakban visszaadta a nemzetnek az igazságban való híret. Meg kell állapítani, hogy a bírói függetlenség nincs eléggé kö­rülbástyázva! Lázár Andor igazságügyminisz­­­ter: Sehol a világon nincs ü­gy kö­rülbástyázva, mint nálunk! Giiger Miklós: A bíróság elő­menetele az igazságügyminisztertől függ és azt, aki kellemetlen ítéletet hoz, karrierjében megakadályoz­hatják. Azt mondják, hogy a ke­nyér fontosabb, mint a választójog. A titkos választójog csak látszólag politikai, tényleg azonban kenyér.­­ Az előző kormány uralma nem je­­­­len­tett több kenyeret, csak több szolgaságot és több bilincset. A jobboldalon azt hangoztatják, hogy nevetséges diktatúráról beszélni. Ernszt Sándor szerint minden lé­pés­ megtörtént a diktatúra érdeké­ben, gróf Eszterházy Móric pedig azt mondotta, hogy a kormány minden intézkedése a diktatúra elő­készülete., A nyílt diktatúra nem olyan veszedelmes, mint a burkolt, mert a nyílt diktatúra ébren tartja a nemzet lelkiismeretét, ellenben az alkotmányos formába bujtatott diktatúra a nemzet elaljasodására vezet. Minden diktatórikus ábránd­nak befellegzett. Hogy a nemzet nem halt meg, az bátor férfiaknak köszönhető, akik felemelték intő és figyelmeztető szavukat. Darányi Kálmán kormányra kerülésekor megváltozott a légkör. Az új mi­niszterelnök érintkezést keresett az ellenzék vezéreivel és ez rokonszen­­vet kelt. De meg kell mondani, hogy a­ régi rendszerből még sok , megmaradt. Az egységes pá­d csak részben kívánja a választójogot. A demokráciát egyesek a túl­oldalon gyűlölik. Ma is beszedik a postásoktól és a vasutasoktól a NEP-tagdíjakat,­­ mindössze csak az a változás, hogy­­ a tagilletőség a hónap hatodik nap­jától szedhető be. Azután támadja a főispánokat és azt a reményét fejezi ki, hogy a miniszterelnök a legrövidebb időn belül megvaló­sítja a titkos választójogot. A be­csületes titkos választójoggal áll és nem bukik a nemzet. Addig, míg a titkos választójogot a kormány meg nem valósítja, a költségvetést nem fogadja el! Tóth Pál egységespárti azt fej­tegette, hogy az egységes párt tel­jesen egységesen áll a titkos vá­lasztójog mellett. A társadalom­biztosításból nem szabad a föld­­munkásréteget kirekeszteni, ha ágyazott csatorna milliós kárai­tól. Lehetetlen dolog, hogy a ta­­ilyai világban a szülések 25 száza­léka szülésznő nélkül történik. Malavits Géza szociáldemokrata azt mondja, hogy a dolgozó nép­rétegek sorsa Magyarországon év­­ről-évre rosszabb lesz. A demo­krácia erejével a nagytőke profit­vágyát korlátok közé kellene szo­rítani. Kijelentette, hogy a tőke csak tőke és se nem keresztény, se nem zsidó. Egyformán uzsorázza ki a munkásokat. Egyik soroksári gyáros 4 pengő heti,fizetést ad munkásainak. A 4 pengőből is egy részt jancsi­­bankókban ad ki, mert kényszeríti a munkásokat, hogy sógoránál vá­sároljanak, még­pedig hetenként egyszer húst. Ronkay Ferenc kormánypárti az adórendszer hiányait kifogá­solta. Tauffer Gábor kereszténypárti arról beszél, hogy iparosítással egyedül nem lehet levezetni a munkanélküliséget. A mezőgazda­­sági szakoktatás fejlesztését sür­gette. Kérte, hogy a magánalkal­mazottak különadóját a kormány fokozatosan szállítsa le. Ne féljen a kormány a titkos választójogtól. Már volt az országban titkos vá­lasztás, amiből a­­ keresztény­­és nemzeti elemek kerültek ki győz­tesen. Szalay László kormánypárti sze­rint a kormány helyesen cselek­szik, amikor nem kizárólag az al­kotmányjogi kérdésekre helyezi a súlyt, hanem a gazdasági kérdé­sekre is. Segítsenek a gazdákon Láng Lénárt független kisgazda­­párti szerint a gazdasági helyzet némileg javult, de sürgős gazda­ságpolitikai szociális intézkedések­re van szükség. Elsősorban az agrárlakosságon kell segíteni. Mentesíteni kell­­a túladóztatás alól a legszükségesebb élelmicik­keket, a lisztet és a cukrot. Az egész vonalon felemelték a kisemberek, kisgazdák adóját, tekintet nélkül arra, hogy meny­nyit vallottak be. Tiltakozik az el­len, a vád ellen, hogy a független kisgazdapárt lázít. Pintér József­ egységespárti a szőlőmunkások megsegítését sür­geti. Riesz Ádám kisgazda szerint a bőség csak látszat, mert állatállo­mányunk sokkal kisebb, mint ami­lyennek lennie kellene. Gróf Teleki Mihály visszautasí­totta Grigernek Gömbös Gyula el­leni támadását. Azután a duna­­völgyi Átok-csatornáról szól és ki­jelenti, hogy százezer kisgazdát meg kell szabadítani a futóhomnok­ FRISS ÚJSÁG 1937 május 1* szombat Valljanak színt a diktátorjelöltek Dinnyés Lajos független­­ kis­gazda megállapította, hogy a jelen költségvetésben 242 millió pengő a nyugdíjteher. Ezen az uton tovább menni lehetetlen. Mindenkit magas nyugdíjjal küldenek nyugdíjba. A méltóságos nyugdíjasoknak ezenfelül külön állásokat adnak. Magyarországon a gyáripar az utóbbi években óriási tőkevagyont szerzett. Csodálkozik azon, hogy a diktórialöltek nem vallják be a Házban nyiltan a maguk céljait. Miért nem vállalja Marton Béla nyiltan az egypártrendszert és Mecsér az egy kéz-rend­szert! Czirják Antal: A „néma leven­ték !“ Dinnyés Lajos: Helyesnek tar­taná, ha ezek az urak letennék a mandátumot, mert a parlamenttől fizetést felvenni és ugyanakkor a parlamentet szidni, az nem becsü­letes dolog. Gróf Festetics Domo­kos csütörtöki beszédében már revízió alá vette a bicskei beszé­det, meg a maceszt is. (Derültség.) Ezután élesen, bírálta a cukor­­kartell árdrágító politikáját. Ne adjanak 300 vagon cukrot a szeszkartel­lnek pálinkafő­zésre. A főispánok közadókból kapják a fizetésüket, ne legyenek tehát él­harcos kuvaszok. Korniss alelnök: A képviselő urat rendreutasítom! Giiger Miklós: Azonosítom ma­gamat a kijelentéssel! Korniss alelnök: A képviselő urat is rendreutasítom! (Derültség.) Dinnyés Lajos: A főispánok ne legyenek kortesek. Czirják Antal: A Szék­ fújja el őket! Gaál Olivér: Az Isteni Szék­! (Derültség.) Dinnyés Lajos: A költségvetést nem fogadja el. Griger Miklós személyes meg­­támadtatás címen megemlékezett délelőtti beszédéről, amelyben Gömbös politikáját bírálta. Ezt tárgyilagosan tette. Teleki Mihály gróf ezt csúnya eljárásnak minő­sítette. Lehet, hogy beszéde a kor­mánypárt számára kellemetlen. Ő nem gyűlöl senkit, de megveti az érdekpolitikusokat. A volt minisz­terelnök sírját nem szabad fel­használni fedezéknek azoknak, akik a politikájának sugalmazói és haszonélvezői voltak. Teleki Mihály gróf erre vála­szolva, kijelentette, hogy most is fenntartja azt a kijelentését. Göm­bös Gyuláról nem lehet így be­szélni. A költségvetési vitát a Ház hét­főn folytatja. A Rokkantegyletet saját veze­tősége fel akarja oszlatni Huszonötezer szegény kisember nevében a belügyminiszter sürgős közbelépését kérik Érthető feltűnést keltett a Friss Újságnak az a tudósítása, mely szerint a Rokkantegylet a buda­pesti Ítélőtábla Külley-tanácsa ellen érdekeltségi kifogást tett és ezzel legalább annyit elért, hogy e tanács előtti ügyekben az el­járást felfüggesztették. Huszon­négy óra sem telt el és kiderült, hogy mi a célja ennek a sokezer pengőbe kerülhető kísérletnek. A Rokkantegylet tagjai ugyanis tudomást szereztek arról, hogy az egylet vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy az egyletet fel­oszlatja. Az eddigi tapasztalatok után nem is lehetetlen, hogy a közgyűlésen erre megszerzi a szük­séges többséget. A feloszlatás azon­ban az egyleti tagokra nézve na­gyon hátrányos lenne, mert akkor még bírói ítéletek alapján sem tudnák érvényesíteni jogos követeléseiket. Éppen ezért a károsult rokkantegyleti tagok szervezőbizottsága nevében Íreszik Mihály budapesti, XIV., Tábornok utca 18. szám alatti lakos, Szőnyi László és Herskovics Mihály­­Jó­zsef budapesti ügyvédek útján sürgős kérvényt nyújtottak be a belügyminiszterhez, amelyben rész­letesen kimutatják, hogy a fel­oszlatással mi a célja a Rokkant­­egylet bajbajutott vezetőségének és hogy ennek milyen vészletes hatása lenne az egylet , tagjaira nézve. A vezetőség jelentéseiből kimutatják, hogy a többszöri alap­­szabálymódosítás mellett mindig azzal biztatták a tagokat, hogy az egylet vagyona teljes fedezetet nyújt a tagok igényeinek kielégí­tésére. Mégis a múlt év júniusá­ban ismét csökkentették a segélye­ket és amikor a bíróság ezt jogtalannak mon­dotta ki, ezt az ítéletet ürügyül használják fel arra, hogy az egyesületnek már előzőleg tervezett feloszlatá­sát keresztülvigyék. Az­­ egylet hivatalos lapjában ugyanis már a múlt év júliusában közölték, hogyha a segélycsökkentést a fel­ügyeleti hatóság nem hagyná jóvá, vagy a bíróságok a tagok újabb jogfosztását nem szentesí­tené, akkor a vezetőség az egye­sület feloszlatását fogja indítvá­nyozni. Hogy ennek következmé­nyeit mérlegelhessük, rá kell m­i­tatnunk arra, hogy az­ egylet­­tagok közül sikerült a Hermes biztosítóintézethez körülbelül tizenkétezer tagot áttolni és ezek díjtartalékának biztosítá­sára a Hermes javára írtak 2.133.764 pengőt. Ezt tehát az egy­leti vagyonból kellene feloszlatás esetén kifizetni és ezzel ezt a tagok elől elvonnák, úgyhogy a miniszterhez intézett felterjesztés szerint az egyletnek csak 1.400.000 pengő vagyona maradna, ami nem elegendő a tagok igényeinek kielégítésére. De kimutatják azt is, hogy még a Hermeshez áttolt tagokat is megkárosítaná a feloszlatás, mert tagdíjtőké­jüket a Hermes nekik nem szolgáltatja ki, hanem csak az alapszabályszerű rokkantsegély-­ nél lényegesen kisebb és kedve­zőtlenebb járadékot nyújtana nekik. Mindezek alapján arra kérik a belügyminisztert, hogy sürgősen rendeljen ki miniszteri biztost, aki a Hermes javára elvont egy­leti vagyont a tagok részére sze­rezze vissza és az ilyképp vissza­szerzett egyleti vagyon kezelésére és az egylet ügyeinek további ve­zetésére vagy az egylet feloszla­tására nézve hozzon határozatot. A Hermeshez áttolt tagokon kívül még 14.300 tagja van az egyesület­nek, tehát több mint 25 ezer szegény kis­ember érdekében kell a belügyminiszternek sürgő­sen közbelépni. Nyolcvan újabb tanút hallgatnak ki a pécsi bányászperben Stubna bányafelügyelő vallo­mása a sztrájk kitöréséről . A nagy pécsi bányászper pén­teki tárgyalásán a vasasi Hungá­ria moziban változatlan az érdek­lődés. Zsúfolásig megtelt terem­ előtt kezdték meg a tanúkihallga­tásokat. Ismertették Herényi Ist­ván bányafőtanácsos többoldalas írásos szakvéleményét azokról a károkról, amelyeket a sztrájkoló bányászok okoztak. Ez a kár 7575 pengő. A sztrájk idején ezenkívül­­ több mint 22 ezer méter mázsa szén ki­termelése maradt el. Stubna Győző bányafelügyelő tanúként­ kihallgatását feszült csendben hallgatta a tárgyalás bá­­nyászközönsége. Ő az, aki a bányá­szok vallomása szerint az éhség­­sztrájk kitörését előidézte, mert olyan kijelentést tett, hogy sem­miféle béregyeztető tárgyalás nem folyik. A bányafelügyelő vallo­másában hangsúlyozta, hogy a neki tulajdonított ilyen ki­jelentést nem tette meg. Sosem mondta senki előtt, hogy nincs tárgyalás, ellenkezőleg azt jelentette be a munkásoknak, hogy tárgyalás van folyamatban s eb­ben az ügyben Horváth főispán a fővárosba utazik. Azt mondotta, hogy a DGT súlyos helyzetében nem adhat b béremelést s a bányászok sorsán csak sza­nálással lehet javítani. Beszéde végén Baub bányászve­zető erélyesen szólt oda "hozzá: Szóval nincs tárgyalás! Ő még erélyesebben kikérte magának, hogy szavait" félremagyarázzák. Vagy elferdítsék. Tudomása sze­rint az éhségsztrájkot előre kiter­vezték. A védők ezután indítványt tet­tek több mint nyolcvan tanú ki­hallgatására a bizonyítás kiegé­szítése végett. A bíróság úgy dön­tött, hogy az előterjesztett tanúk sorából mellőzi a főispán, az al­ispán és Bognár főszolgabíró ki­hallgatását, a többit azonban be­idézi, így nyolcvan újabb tanút hallgatnak ki. A tárgyalást szom­baton folytatják. Ezüstjubileum — Hogy él a Pupáky házaspár egymással? — Szörnyű rosszid. Most lesz huszonöt éve, hogy férj és feleség lettek, de ezt a lépést azóta se tud­ják megbocsátani egymásnak.

Next