Friss Ujság, 1937. június (42. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-01 / 121. szám
— Ára 6 fillért ft 42. évfolyam, 121. szám . Budapest, 1937 junius 1. kedd Slefizetási ári____________ B POLITIKAI NAPILAP (Helyben «■ vidéken) ■■ UBk ■ ■■ ■ /Wb ■ BU^. _____ % £ T EB 1 ®r 1? N 1C* A ■* HMIdlddnnieNMSzetesi úr kétszeres Hl Bsajlk Pj 'Psk. Ili ijjj 11 fMím ÜK BUDAPEST, |rilillaJ«Lsttla vi’nagy^°ccca Vasárnap......................12 ttUfe I B NI W wH *9® Telefon: *1-242-99 Meglesz a mezőgazdasági öregségi biztosítás Lázban ég a világ a spanyol bombák miatt Az öregkor bizonytalansága és ellátatlansága sokszázezer és millió magyar életre keserves nyűgként nehezedett. Ezért sürgettük mindmáig hosszú éveken keresztül a mezőgazdasági munkásság öregkori biztosítását is. Darányi Kálmán hétfőn jelentette be az ország törvényhozásában, mint jelentős szociális kormányintézkedést, hogy az öregkori biztosítás kötelezettségét kiterjesztik a mezőgazdasági munkásokra is s a földműves magyarságnak is meg lesz az a sovány vigasztalása, hogy öregségére, rokkantsága idejére kap majd évi százhúsz pengőt. A Balatoni Orvoshét keretében Korányi professzor pedig rámutat, hogy az emberi élet az orvostudomány és az egészségesebb életmód következtében meghosszabbodott. Eljutottunk odáig, hogy az ember hatvanéves korában kezd öregedni, hatvanéves korában a nemzedékek őrségváltásának meg kellene történnie. A gépüzemre beállított munkahajsza világában hol vagyunk még ettől! Minden üzemanyag gondozottabb és féltettebb, mint az emberi élet. Pedig a józan ész azt parancsolná, hogy tiszteljük mindenkinek, fiatalnak és öregnek az élethez való jogát és iparkodjunk olyan arányosított munkarendet és munkaütemet teremteni, hogy öreg és fiatal elhelyezkedhessék egymás mellett békességben. Szükség van az öreg tapasztalt bölcsességére és gyakorlott ismereteire. Szükség van a fiatal elevenebb és frissebb munkaerejére. De kölcsönös érdek, hogy az egymást felváltó nemzedékek ne tapossák ki egymást munkahelyükről. Ma azonban, mivel az öregségi biztosítás csak hatvanöt év után ígér valaki szerény és a megélhetést távolról sem biztosító nyugdíjat, a hatvanéves ember kénytelen helytállani és vállalni a versenyt az utána következő nemzedékkel, bármennyire is útjában van ennek. A hatvanéves öregség küszöbének megállapítása és a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosításának kiszélesítése kétszeres figyelmeztető jel, hogy a dolgozó ember derűs öregségét nem elég csak papiroson ígérni, hanem az élet valóságában olyan végellátási lehetőségekkel kell biztosítani, amelyből a kötelességét végzett öregember meg is élhet. Elindult a Liga első gyermeknyaraltató vonata mondjanak a gyermekeknek és még egy utolsó jótanáccsal és kis elemózsiás csomaggal lássák el az apróságokat. Negyed 10 órakor megindult a hosszú kocsisor. A gyermekek és a szülők hosszan integettek egymásnak, amíg csak a pálya kanyarulatánál el nem vesztették egymást szemük elől. A szülők azzal a tudattal távoztak el a pályaudvarról, hogy gyermekeiket jó kezekre bízták és négy hét múlva néhány kilóval gyarapodva jó egészségben fogják viszontlátni most sápadt, leromlott állapotú gyermekeiket. A gyermekek búcsúzásánál megjelent a pályaudvaron Petry Pál nyugállamtitkár, a Liga ügyvezető alelnöke, valamint Demény Károlyné is. Képünk a gyermekek elutazásáról készült. Az Országos Gyermekvédő Liga megkezdte a gyermeknyaraltatási akciójét. Hétfőn reggel négyszázötven „apró leányka a Liga gondozónőinek vezetésével beszállt a Déli pályaudvaron várakozó vonatba, amely őket a farkasgyepűi üdülőtelepre viszi. Az indulás előtt pár perccel beengedték a várócsarnokba a szülőket és hozzátartozókat is, hogy istenhozzádot iiiimiiiimmiiiimimiiiimiiimimiiiiimiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiuimimmiiiiiiiiiimimiiiiii Fogjanak kezet egymással a polgári pártok Demokratikus rendszer kell, hogy ki tudjuk kerülni úgy a vörös, mint a barna tenger hullámait • Bethlen István beszámoló beszéde Nagykanizsán Megválasztása óta vasárnap tartotta első beszámolóbeszédét Nagykanizsán Bethlen István gróf volt miniszterelnök, akit számos híve kísért el. Bethlen éles szavakkal fordult a volt kormány ellen, amelynek nagy hűhóval hirdetett reformpolitikája mögött tulajdonképpen a parancsuralom megvalósításának szándéka rejlett. Kiábrándító volt a Gömbös kormány törvényhozási működése és egyenesen megdöbbentő volt a kormányzati szellem. Az országgyűlést azzal az indokkal oszlatták fel, hogy a kormány háta mögött ülő pártban furfangos székely góbék és öreg csáklyások ülnek, akik belülről akarják megfúrni a kormányhajót. Azt várta volna a közönség, hogy a nagy választási csata után elsősorban a titkos választójogra vonatkozó ígéreteket váltják valóra. De a választások után azt hangoztatták, hogy nem jog, hanem kenyér kell a népnek. Mikor a közönség kezdte észrevenni, hogy a kenyérből is csak kis karéj jut neki, bekövetkezett az a valódi célkitűzés, amely tulajdonképpen a parancsuralom bevezetését célozta. A kormánypárt jobboldalán ülő viharsarok minden ellenzéki kritikát igyekezett elnémítani, megindultak az élharcosok zajai és elkövetkezett az a szomorú korszak, hogy a párt főtitkára az ellenzéki vezéreket felügyelet alá akarta helyezni. A Darányi-kormány vezetése alatt álló új kormány megalakulása új helyzetet teremtett a magyar politikában. Vannak még csökevények, melyek régi emberek szervezkedésében jelentkeznek, de ez az utolsó szárnypróbálgatása egy régen letűnt mozgalomnak. Új rendszrt jelent az is, hogy Da