Friss Ujság, 1937. augusztus (42. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

, minden h­ázbérnegyedben mint sötét hazajáró kísértet áll a társadalom lelki­ismerete elé. A hajléktalanok végtelen sora nő, nemcsak az állandóan működő kilakoltató nagyüzem szorgal­mából, hanem egyre többen van­nak, akik a vidéki városokban munkát keresnek és nincs szál­lásuk. Ennek következtében nem egyszer összeütközésbe ke­rülnek a hatóságokkal, tolonc­­házba kerülnek, mert nincs munkásszálló. A kubikosok százai és ezrei mint nomád tele­pesek élnek a pesti Teleki téren és amikor észreveszik őket, ak­kor az élet fejlődését és kény­szerét figyelmen kívül hagyva, papiroson próbálják szabályoz­ni szerencsétlen helyzetüket, ép­pen úgy, mint ahogy hivatali íróasztalon szabályozták a szük­séglakások béréről kiadott leg­újabb rendeletet. A debreceni ínségesek már pénzért sem kap­nak lakást és így végé-hossza­d­­­an folytathatnánk mindazoknak a felsorolását, akiknek a lakás­gond és a hajléktalanság réme örökös terhük és nyugtalanító­juk. Nem egy kispolgári csalá­dot fenyeget az idő előtti ki­lakoltatás, mert a háziúri kap­zsiság nem várja be, míg a hát­ralékos kispolgár letörleszti he­tenként havi lakbérét, hanem közben már kilakoltatási pert indít és a házbért ügyvédi költ­séggel szaporítja. Itt tehát egy nagy és az élet szívverését szem előtt tartó tanulmányra és olyan szükséglakás-rendezésre volna szükség, amely számolna az élet minden követelményével és hajlékot teremtene úgy a munkakereső vándor szegény­­emberek számára, mint az akár házbér-hátralék, akár más címen az Isten szabad ege alá került családoknak. Gondolnunk kell arra, hogy elmúlt megint egy nyár. Itt van augusztus eleje és közeledik a legkeservesebb ház­­bérnegyed, amikor már a kapu­aljak és sétatéri padok sem ad­nak menedéket a hajléktalanok számára. Tenni kellene hát va­lamit a hajléktalanság gyógyítá­sára. De nemcsak tilalmakat és rendszabályokat kell hozni, ha­nem házakat és lakásokat kellene építeni, ahol Budapesten és a vidéken el lehetne helyezni mindazokat, akik ma a hajlék­talanság miatt indulnak el a végső kétségbeesés felé. POUTIDCAO DIVATPÖR, Pörösködnek Budapesten hét divatszabászok, Mondván: — „Amit én férceltem, lemásolták mások.“ Tükölteményt bús bírónak bemutatnak sorba. Minden ruha „eredeti", mégis mind egyforma. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii) (Gáspár Antal rajza a Friss Újság részére.) Különös, hogy most minálunk majdnem ilyen sok van Régen ismert új szabású eredeti program. Öreg politikus-mester ime bizonygatja, hogy a mintát a többi párt tőle készen kapta. Tényleg látjuk, a különbség körülbelül semmi. De minek is ilyen pörben igazságot tenni? Hisz akárki találta ki, akárki csinálja. A szép program minden pártnak csak a díszruhája. * ' 42. évfolyam, 173. szám____________________• Budapest, 1937 augusztus 1. vasárnap Előfizetési árt . ■ POLITIKAI NAPILAP (Helyben és vidéken) MC Jf' ■ AB jgfffhk .... Egy hónapra .... IP 50 Illiét §S fsffw® Ei&wl &-t nf flh­«® jfp Szerkesztőség és kiadótirsulat Negyedévre .... 4 P 50 miét PW wUm §§ m m V §1 fi 'fe* Ilit i§§ Rrn.PFOT Egye* szán, áré: ff i^| 1 ^ ^ m ETg M W Vl- NAGYMEZŐ UCCA 3 Hétköznapon.................0 illér H Wk B n| hLJw l§&aS» wHiHB •££*« /fuBB El&sifl Vasárnap.......................13 fillér ■ B 1 ■ Telefon: *1-242-99 Ma: Színes regénymelléklet, Friss Gyermekújság és Kisemberek Házatája Ára 12 fillér, hétköznapon 6 fillér Felnyársalta a vasvilla a cséplésnél a gépészt Szomorú számok a megdrágult népélelmezésről A hajléktalanság 1­1 Lemészárolták a japánbarát kínai kormányt Tiencsin lángokban Teljes erővel tombol a távolke­leti háború. A japánok tovább folytatják a büntető hadjáratot és a nagyszabású csapatszállítások után az egész vonalon megkezdték az előnyomulást. A japánbarát kí­­nai tényezők ellen a végsőkig fo­kozódott az elkeseredés. Sanghaj­­ban egymást érik a tüntetések a pekingi események miatt. Árulók­nak nevezik azokat, akik eszközül adják oda magukat a japánoknak és hajlandók önálló kormányt ala­kítani Észak-Kínában, amely ter­mészetesen nem lehet többé füg­getlen a­ japánoktól. A központi kínai kormány megtorló intézke­déseket tesz az árulók ellen és ugyanekkor mind a két kormány, a japán és kínai egyaránt kijelen­tik, hogy az ellentéteket most már nem lehet békésen elintézni. Hopeiban forradalom tört ki a japánbarát kormány ellen. A tung- C­saui kínai csendőrség fellázadt és elfogta a keletkopei független kormány tagjait és agyonlőtte őket. Ez a fellázadt ezer kormány­­hű csendőr a pekingi japánbarát kormányt Pekingbe való betörés árán kerítette hatalmába. A japán csapatok tovább foly­tatják előnyomulásukat Tiencsin környékén is és máris a ke­zükbe kerítették az egész észak­­kínai vasúthálózatot. Tiencsin több negyedét felgyújtották és a város lángokban áll. A tokiói képviselőházban Szu­­gijama tábornok hadügyminiszter

Next