Friss Ujság, 1937. augusztus (42. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-01 / 173. szám
, minden házbérnegyedben mint sötét hazajáró kísértet áll a társadalom lelkiismerete elé. A hajléktalanok végtelen sora nő, nemcsak az állandóan működő kilakoltató nagyüzem szorgalmából, hanem egyre többen vannak, akik a vidéki városokban munkát keresnek és nincs szállásuk. Ennek következtében nem egyszer összeütközésbe kerülnek a hatóságokkal, toloncházba kerülnek, mert nincs munkásszálló. A kubikosok százai és ezrei mint nomád telepesek élnek a pesti Teleki téren és amikor észreveszik őket, akkor az élet fejlődését és kényszerét figyelmen kívül hagyva, papiroson próbálják szabályozni szerencsétlen helyzetüket, éppen úgy, mint ahogy hivatali íróasztalon szabályozták a szükséglakások béréről kiadott legújabb rendeletet. A debreceni ínségesek már pénzért sem kapnak lakást és így végé-hosszadan folytathatnánk mindazoknak a felsorolását, akiknek a lakásgond és a hajléktalanság réme örökös terhük és nyugtalanítójuk. Nem egy kispolgári családot fenyeget az idő előtti kilakoltatás, mert a háziúri kapzsiság nem várja be, míg a hátralékos kispolgár letörleszti hetenként havi lakbérét, hanem közben már kilakoltatási pert indít és a házbért ügyvédi költséggel szaporítja. Itt tehát egy nagy és az élet szívverését szem előtt tartó tanulmányra és olyan szükséglakás-rendezésre volna szükség, amely számolna az élet minden követelményével és hajlékot teremtene úgy a munkakereső vándor szegényemberek számára, mint az akár házbér-hátralék, akár más címen az Isten szabad ege alá került családoknak. Gondolnunk kell arra, hogy elmúlt megint egy nyár. Itt van augusztus eleje és közeledik a legkeservesebb házbérnegyed, amikor már a kapualjak és sétatéri padok sem adnak menedéket a hajléktalanok számára. Tenni kellene hát valamit a hajléktalanság gyógyítására. De nemcsak tilalmakat és rendszabályokat kell hozni, hanem házakat és lakásokat kellene építeni, ahol Budapesten és a vidéken el lehetne helyezni mindazokat, akik ma a hajléktalanság miatt indulnak el a végső kétségbeesés felé. POUTIDCAO DIVATPÖR, Pörösködnek Budapesten hét divatszabászok, Mondván: — „Amit én férceltem, lemásolták mások.“ Tükölteményt bús bírónak bemutatnak sorba. Minden ruha „eredeti", mégis mind egyforma. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii) (Gáspár Antal rajza a Friss Újság részére.) Különös, hogy most minálunk majdnem ilyen sok van Régen ismert új szabású eredeti program. Öreg politikus-mester ime bizonygatja, hogy a mintát a többi párt tőle készen kapta. Tényleg látjuk, a különbség körülbelül semmi. De minek is ilyen pörben igazságot tenni? Hisz akárki találta ki, akárki csinálja. A szép program minden pártnak csak a díszruhája. * ' 42. évfolyam, 173. szám____________________• Budapest, 1937 augusztus 1. vasárnap Előfizetési árt . ■ POLITIKAI NAPILAP (Helyben és vidéken) MC Jf' ■ AB jgfffhk .... Egy hónapra .... IP 50 Illiét §S fsffw® Ei&wl &-t nf flh«® jfp Szerkesztőség és kiadótirsulat Negyedévre .... 4 P 50 miét PW wUm §§ m m V §1 fi 'fe* Ilit i§§ Rrn.PFOT Egye* szán, áré: ff i^| 1 ^ ^ m ETg M W Vl- NAGYMEZŐ UCCA 3 Hétköznapon.................0 illér H Wk B n| hLJw l§&aS» wHiHB •££*« /fuBB El&sifl Vasárnap.......................13 fillér ■ B 1 ■ Telefon: *1-242-99 Ma: Színes regénymelléklet, Friss Gyermekújság és Kisemberek Házatája Ára 12 fillér, hétköznapon 6 fillér Felnyársalta a vasvilla a cséplésnél a gépészt Szomorú számok a megdrágult népélelmezésről A hajléktalanság 11 Lemészárolták a japánbarát kínai kormányt Tiencsin lángokban Teljes erővel tombol a távolkeleti háború. A japánok tovább folytatják a büntető hadjáratot és a nagyszabású csapatszállítások után az egész vonalon megkezdték az előnyomulást. A japánbarát kínai tényezők ellen a végsőkig fokozódott az elkeseredés. Sanghajban egymást érik a tüntetések a pekingi események miatt. Árulóknak nevezik azokat, akik eszközül adják oda magukat a japánoknak és hajlandók önálló kormányt alakítani Észak-Kínában, amely természetesen nem lehet többé független a japánoktól. A központi kínai kormány megtorló intézkedéseket tesz az árulók ellen és ugyanekkor mind a két kormány, a japán és kínai egyaránt kijelentik, hogy az ellentéteket most már nem lehet békésen elintézni. Hopeiban forradalom tört ki a japánbarát kormány ellen. A tung- Csaui kínai csendőrség fellázadt és elfogta a keletkopei független kormány tagjait és agyonlőtte őket. Ez a fellázadt ezer kormányhű csendőr a pekingi japánbarát kormányt Pekingbe való betörés árán kerítette hatalmába. A japán csapatok tovább folytatják előnyomulásukat Tiencsin környékén is és máris a kezükbe kerítették az egész északkínai vasúthálózatot. Tiencsin több negyedét felgyújtották és a város lángokban áll. A tokiói képviselőházban Szugijama tábornok hadügyminiszter